A tavalyi három után idén már hat állomásra látogat el a HUMDA motoros közlekedésbiztonsági rendezvénysorozata. A résztvevők a Pécs-Pogány repülőtéren (április 15-én), a mogyoródi Hungaroringen (április 22-én), a szegedi repülőtéren (május 6-án), a zsámbéki DrivingCamp vezetéstechnikai pályán (június 24-én), a máriapócsi RabócsiRingen (július 16-án) és a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán (augusztus 6-án) fejleszthetik képességeiket, szerezhetnek gyakorlatot éles helyzetekben, szakértő instruktorok segítségével – írták.

A motorosok közlekedésbiztonsága kiemelten fontos a HUMDA számára, az elsajátítható tudás pedig rendkívül hasznos a tavasztól újra két keréken közlekedőknek.

– tették hozzá.

A közlemény szerint négyszer egy-egy órás gyakorlati tréningen és kétszer egyórás elméleti előadáson vehetnek részt a regisztrálók, akik egyebek mellett a szlalomozást, a vészfékezést, az akadályok és a vészhelyzetek elkerülését gyakorolhatják. A pécsi, a szegedi, a máriapócsi és a zalaegerszegi helyszíneken 200 motoros vehet részt a képzésen, a Hungaroringen és a DrivingCamp pályáján pedig 250-250 jelentkezőt fogadnak – ismertették.

A jelentkezési lehetőség néhány héttel az egyes programok előtt nyílik majd meg a humda.hu oldalon, a részletekről szintén a honlapon, valamint az ügynökség közösségi felületein lehet majd tájékozódni. Az első tréningre várhatóan április 6-ától lehet majd jelentkezni

Az esemény fővédnökét, Palkovics Lászlót, az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztost idézve azt írták: a közúti balesetek több mint kilenctizedét emberi hiba okozza, ez a felkészültebb közlekedők révén jelentősen csökkenthető.

Ezért is javaslom minden érintettnek, hogy jelentkezzen a HUMDA Moto Safety programjára.

– emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Tavaly három helyszínen, Mogyoródon, Zalaegerszegen és Máriapócson összesen 800 motorosnak szervezett a HUMDA sikeres vezetéstechnikai tréninget – olvasható a közleményben.

A minisztérium közleménye emlékeztet: Magyarország sokáig gyógyszer nagyhatalomnak számított. A két világháború között az ötödik gyógyszergyártó és exportőr volt a világranglistán, és a KGST is jelentősen támaszkodott a magyar gyógyszeriparra, melynek örök jellegzetessége volt, hogy igen erősen támaszkodott a hazai egyetemek orvos- és gyógyszerésztudományi karaira. A világjárvány megmutatta, hogy milyen kiszolgáltatott egy ország, ha nincs megfelelő gyógyszer-gyártási és fejlesztési kapacitása.

A kormány számos lépést tett az elmúlt évben a magyar egészségipar, ezen belül a gyógyszeripar erősítése érdekében. Kidolgozták az egészségipari stratégiát, jelentős, 100 milliárdot meghaladó összegű pályázati támogatásban részesültek a vállalatok, döntés született és megkezdődött a debreceni vakcinagyár építése, a hazai gyártókra és egyetemekre épülő számos kutatási projekt kezdődött meg. E folyamat következő lépése a gyógyszergyártás innovációs környezetének fejlesztésérét irányító miniszteri biztos kinevezése.

Szabó László korábban a TEVA vezetője, majd Magyarország washingtoni nagykövete volt, így gyógyszeripari ágazati tapasztalatokkal és megfelelő diplomáciai gyakorlattal egyaránt rendelkezik

Palkovics László kiemelte: a magyar gazdaság „kívülről nézve” is vonzó, ezt bizonyítja az is, hogy a BMW legújabb beruházását Debrecenbe hozta.

Ipar 4.0 és átrendeződő munkaerőpiac

A miniszter kiemelte: az új ipari forradalom, az ipar 4.0 korát éljük, ennek legjellemzőbb vonása a digitaláció minél szélesebb körű elterjedése, aminek hatására a munkaerő-piac is teljesen átrendeződik. Palkovics László kiemelte: a gazdaság minden területén az adatalapú rendszerekre átállás kora zajlik, a digitalizáció révén a robotok, a mesterséges intelligencia egyre inkább teret nyer.

Az innovációs és technológiai miniszter kiemelte: a magyar gazdaság kedvező helyzetét jelzi, hogy az idei második negyedévben a gazdasági bővülés 4,8 százalékos volt, idén augusztus végén a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékot ért el, ami már-már teljes foglalkoztatást jelent.

22-ek vagyunk az EU-ban az innováció területén

Palkovics László jelezte: Magyarország a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén az Európai Unió tagországai között a 22. helyet foglalja el, a kormány a kutatás-fejlesztésre szánt források növelésével kíván ezen javítani, azért, hogy az ország előbbre lépjen. A miniszter kiemelte: az ország az európai rangsorban kiemelkedő helyen áll a mobil szélessávú lefedettség (4G) terén.

Hozzátette: az innovációs alap mellett a tervek szerint egy kutatási alapot is létrehoznak, ennek felügyeletére felállítanak egy kutatási tanácsot is, szakemberekből, kutatókból, üzletemberekből.

Javítani kell a KKV-k innovációs képességét

Palkovics László szerint az ország versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a kis- és középvállalkozások innovációs képességének javítása. Ebben a folyamatan az egyetemeknek is támogatniuk kell a vállalkozókat innovációban és kutatásban is, de javítani kell a vállalkozási kultúrát is. Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar tulajdonú cégek szerepe nőjön a hazai termelés során a hozzáadott érték előállításában – tette hozzá.

Palkovics László emlékeztetett: a közelmúltban indult el a digitális jólét hitelprogram, ennek révén a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésre kamatmentes hitelt igényelhetnek az MFB-től.

A miniszter kiemelte, hogy a digitális jólét program kedvezményes hitele segíti majd a magyar kis- és középvállalkozások felkészülését a digitalizáció kihívásaira.