Az MBH Bank 2025. november végén jelentette be, hogy megvásárolja az Otthon Centrum csoport hazai leányvállalatait összefogó OC Magyarország Holding Kft.-t a Biggeorge Holding leányvállalatától. A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásának birtokában a többlépcsős ügylet első lépése most lezárult, aminek eredményeként az MBH Bank az Otthon Centrum többségi tulajdonosává vált. Az MBH Bank célja, hogy a következő években, várhatóan 2028-ban – a vonatkozó feltételek fennállása esetén – az Otthon Centrum fennmaradó 20 százalékos tulajdonrészét is megvásárolja.

Új szintre lép az otthonteremtési ökoszisztéma

Az MBH Bank ezzel a lépéssel nem csupán egy szolgáltatási láncot kapcsol össze, hanem még teljesebbé, ügyfélközpontúbbá teszi otthonteremtési ökoszisztémáját, amely immár a megtakarításoktól és finanszírozástól kezdve az ingatlanközvetítésen át egészen a lakásbiztosításokig minden lépést lefed. A bankra így már az otthonteremtés legelső pillanatában – a lakásvásárlási döntésnél – számíthatnak az ügyfelek. Ez mérföldkő az integrált ügyfélélmény megteremtésében, aminek köszönhetően a bank hosszú távon képes lesz elmélyíteni az ügyfélkapcsolatokat az otthonteremtési folyamat teljes szakaszában.

Célunk, hogy ne csupán hitelintézetként, hanem komplex otthonteremtési szolgáltatóként jelenjünk meg, aki az ügyfél mellett áll a megtakarítástól az ingatlan kiválasztásán át a hitelezésig. Az Otthon Start programnak köszönhetően jelenleg kiemelkedően élénk a lakáspiac, ami még inkább felértékeli az otthonteremtési ökoszisztéma jelentőségét. Az Otthon Centrum cégcsoportba kerülésével hatalmasat lépünk a stratégiai szempontból kulcsfontosságú lakáshitelezési szegmensben piaci részesedéseink további erősítése irányába.

– mondta a tranzakció lezárásával kapcsolatban Dr. Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója.

Az Otthon Centrum csoport szerepe

Az Otthon Centrum csoport az ingatlan- és hitelközvetítési szektor meghatározó szereplőjeként több mint 200, országos lefedettségű irodával, közel 1400 ingatlanközvetítővel és 500 pénzügyi tanácsadóval rendelkezik. Négy hálózata, az Otthon Centrum, az Open House, a Rockhome és a Benks elsősorban ingatlan- és pénzügyi közvetítéssel, valamint olyan kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik, mint az értékbecslés, energetikai tanúsítványok és lakásbiztosítási termékek értékesítése.

A tranzakció az Otthon Centrum hálózata számára stabil banki hátteret és új növekedési lehetőségeket biztosít. Az MBH Bank kiemelt értékként kezeli a cégcsoport franchise- és ügynökhálózatát, amelynek a bankcsoport piaci pozíciója révén szélesebb ügyfélkört és növekvő árbevételi potenciált kínálhat. A cégcsoport a jövőben is a jelenlegi menedzsment vezetésével, valamint a megszokott többesügynöki pénzügyi közvetítői modellel működik tovább, így az MBH Bank mellett a többi banki partnerrel való együttműködés is megmarad.

A lakástranzakciókhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások jelenleg nagyrészt közvetítőkön keresztül jutnak el az ügyfelekhez. Az MBH Bank csoporton belül a Fundamenta és az Otthon Centrum együttes teljesítménye jelentős növekedési potenciált hordoz: a két márka együttműködése révén a bankcsoport részesedése tovább erősödhet.

A féléves adatok alapján a panellakások átlagosan 79 nap alatt kelnek el, ami három héttel haladja meg az egy évvel ezelőtti adatokat. A családi házak idei, 150 napos értékesítési ideje két héttel hosszabb a tavalyinál. A legjobban a téglalakások tartják magukat, értékesítési idejük két nappal 93 napra emelkedett.

A paneleknél az eladáshoz szükséges idő Budán 72 nap, a régió központokban 73, az agglomerációban és a kisebb településeken 90 nap volt.

A használt házak értékesítése az első fél évben Budán 114, külső Pesten és Pest vármegyében 140 napot igényelt, a vidéki városokra az országos átlag volt a jellemző, míg a kisebb településeken a 160 napot is meghaladta.

A téglalakások a vármegyei jogú városokban adták el a leggyorsabban, 84 nap alatt. Budán, illetve a belvárosban azonban már 90 nap, a hat régióközpontban és a külső pesti kerületekben pedig 94 nap volt az átlagos értékesítési idő. A fővárosi agglomerációban 100, a kisebb városokban pedig már 110 nap kellett az ingatlan eladásához.

A 2000-ben alapított Otthon Centrum csaknem 190 irodával és teljes országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítő hálózat. Az OC a Biggeorge Holding része, amelynek tagjai egyebek mellett az ingatlanfejlesztés, ingatlan alapkezelés és az ingatlanfinanszírozás területén tevékenykednek. Tavaly az OC többségi tulajdont szerzett az ingatlan – és hitelközvetítéssel foglalkozó Open House, valamint a lengyel Freedom Cégcsoportban.

A közlemény szerint a Dél-Dunántúlon már 2021-ben is a régiók sorában a legkevesebb, 15 500 adásvétel történt, arányaiban egyedül ez a régió nem éri el a 10 százalékot a tranzakciók országos részesedésből (9,7 százalék).

Az ingatlanközvetítő hálózat régiókat összegző sorozata a Dél-Dunántúl múlt évét elemezte.

A közleményben idézik Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, számításaik szerint a régióban a legtöbb adásvétel Pécsen volt 2022-ben, mintegy 2200. A régióban tranzakciószámban Kaposvár és Siófok következik 750 becsült adásvétellel. Szekszárdon, Tolna vármegye legnagyobb városában 440 adásvétel, míg az ötödik helyen végző Komló esetében 420 adásvétel történt tavaly.

Rámutattak, hogy az 1000 embernél népesebb településeken 4-36,5 ezrelék között váltakozik a 2022-re becsült tranzakciószám lakosságra vetített értéke. Az első öt helyen a Balaton déli partjának települései végeztek, az ott élők számához képest itt volt a legnagyobb forgalom az ingatlanpiacon. Balatonlelle 36,5 ezrelékkel lett első, amelyet Zamárdi, Siófok, Balatonszemes és Balatonberény követett. Öt ezrelék alatti szintet Somogyszob, Bóly és Pogány településnél becsült az Otthon Centrum.

Az árakat tekintve a három megyei jogú város – Pécs, Szekszárd, Kaposvár – között az Otthon Centrum adatai alapján nincs jelentős különbség, csupán a Balaton-parti városok emelkednek ki a régió települései közül, amelyek iránt nemcsak helyi, de országos kereslet is mutatkozik, ez magyarázza az átlag feletti árszintet.

Az OC ismertetése szerint a téglalakások négyzetméterára Pécsett 407 ezer forint, Szekszárdon és Kaposváron 380 ezer forint volt tavaly. A panellakásoknál szintén Pécs vezet átlagosan 450 ezer forinttal, míg Szekszárdon és Kaposváron ugyancsak 380 ezer forint a négyzetméterár középértéke.

A régióban nem a megyei jogú városok voltak a legdrágábbak, hanem a Balaton déli partjának települései, kiváltképp Siófok. A Balaton-parti településen egy téglalakás négyzetméterára tavaly elérte az egymilliós határt. De a panellakásoknál is vetekszik a fővárossal Siófok, ahol az átlag 888 ezer forint volt négyzetméterenként.

Nyitókép: Unsplash / Pexels

Akárcsak 2021-ben, idén is a panellakásokat lehetett a leggyorsabban, átlagosan 58 nap alatt eladni, a házakat pedig a leglassabban, 144 nap alatt. A használt ingatlanok piacán általános az értékesítési idő csökkenése, minden ingatlanfajta hamarabb kelt el, mint tavaly. A téglaépítésű lakásokat és házakat 10 nappal, a panelokat 25 nappal gyorsabban lehetett eladni – írták.

A régiós összevetésben jelentős különbségek látszanak. A panellakások Budapesten 50-55 nap alatt, a kisebb városokban 60-65 nap alatt, a megyei jogú városokban 74 nap alatt találnak vevőre. A téglalakások eladóinak a kisebb városokban 80 napot, a főváros túlnyomó részén 100 napot, a községekben 120 napot kellett várniuk. A házak forgási sebessége Pest külső kerületeiben és a kisebb városokban 140-145 nap, a községekben 160 nap, Budán 205 nap volt. Ugyancsak nagy az eltérés a féléven belül, ugyanis a közlemény szerint főképp a második negyedévben látszik gyorsulás. Az elsőben a használt házak és téglalakások eladási ideje egy héttel még nőtt is tavalyhoz képest, de a panellakásoké is csak ennyivel csökkent.

Az Otthon Centrum számos tényező egyidejű hatásával magyarázta az adatokat. Az infláció erősödése miatt többen vesznek ingatlant értékálló befektetésként, mások a bizonytalanságok miatt előbbre hozták a tervezett vásárlást – indokolta a kereslet élénkülését az ingatlanközvetítő társaság.

Nyitókép: Unsolash.

A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője ismertette, hogy amíg a téglalakások értékesítési ideje nem változott 2020-hoz képest, addig tavaly a paneleket 10, a házakat 14 nappal rövidebb idő alatt lehetett értékesíteni a hálózati eladási statisztikák szerint.

Ugyanakkor jelezte, a paneleknél tapasztalt átlagos értékesítési időtől országrészenként jelentős eltérések mutatkoznak.

Az ingatlanközvetítő hálózat szerint leggyorsabban a hat régióközpontban cseréltek tulajdonost a panelek, ezek átlaga 62 nap, míg Budapest belső kerületeiben csaknem duplaennyi időre, 115 napra volt szükség. Ugyancsak száz nap feletti értékesítési idő kellett az agglomerációban és az 5-25 ezer lakossal rendelkező településeken, míg a megyei jogú városokban 95 nap alatt tudták eladni a paneleket.

Arra is kitértek, hogy a téglalakások átlagos forgási ideje 110 nap volt tavaly, a régióközpontokban viszont ez a középérték 88 napot tett ki. Az értékesítéséhez a leghosszabb időre, 128 napra a 25 ezernél kevesebb lakossal rendelkező településeken volt szükség.

Soóki-Tóth Gábor a közleményben hozzátette, a használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben az értékesítéshez szükséges idő. Ugyanis amíg 2014-ben még átlagosan 240 nap kellett a sikeres tranzakcióhoz, addig ez az időtartam tavaly átlag 154 napra csökkent.

A használt családi házak eladásához a régióközpontokon túl a fővárosi agglomerációban és a külső pesti kerületekben kellett a legkevesebb idő, átlagosan 135 nap. A kisebb településeken az értékesítési idő átlagosan 170 nap volt, Budán viszont a 200 napot is elérte. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint utóbbi a négyzetméterárak jelentős emelkedésével magyarázható.

A vezető helyeken a főváros I. és V. kerülete, vagyis a Várnegyed és a Belváros áll. Az első tízben további hat budapesti városrész található, a II., VI., a VII., a IX., a XI. és a XII. kerület, csak két vidéki település jutott be az élmezőnybe. Eger a hatodik, Veszprém a kilencedik helyen áll. A vidéki nagyvárosok általában a középmezőnybe kerültek, egymáshoz közeli értékekkel. Hasonlóképp állnak a fővárosi agglomeráció legélhetőbb települései, Gödöllő és Szentendre is – írták.

A lakásvásárlók a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Nem véletlen, hogy az I., a II., az V., és a XII. kerület a legdrágább – írták.

Számos megyeszékhely ugyanakkor alulértékelt a szolgáltatások színvonalához képest, főképp Salgótarján és Szekszárd – írták. Az Otthon Centrum ezt egyebek között a közbiztonsággal vagy a szabadidős lehetőségekkel magyarázza.

A felmérésben a 20 ezer fősnél népesebb városokat értékelték egészségügyi, oktatási, foglakoztatási és népmozgalmi mutatószámokat alapján. Az árak számításánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) társasházi lakások árait összesítő adatait vették figyelembe.

A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője elmondta a fiatalok életkorukból adódóan kevesebb megtakarítással rendelkeznek; piaci hitelt a fiatalok 35 százaléka vett fel, míg a fennmaradó 28 százalék valamelyik családtámogatási kedvezmény igénybevételével jutott ingatlanhoz.

Az Otthon Centrum a 30 év alatti korosztály lakásvásárlási szokásait elemző kutatásában azt is megállapította, hogy a hitelt felvevő fiatalok 58 százaléka tisztán piaci alapút választott 2021-ben, míg a hitelt családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) kombinálók aránya 20,7 százalék volt. Mindezek mellett a fiatalok 9 százaléka még a Babaváró hitelt is felhasználta. Az egyedül Babaváró hitelt igénylők aránya viszont mindössze 1,4 százalék volt az ingatlanközvetítő hálózat idei tapasztalatai szerint.

Soóki-Tóth Gábor a közleményben arra is rámutatott, hogy 2021-ben az Otthon Centrum közvetítésével lakást vásárló 30 év alatti ügyfelek leggyakrabban használt házat vásároltak, arányuk elérte a 44 százalékot, míg téglalakást 26, panelt 22,5 százalék választott.

Összehasonlították az adatokat az idősebb generációk vásárlási szokásaival és kiderült, a fiatalok az idősebbeknél nagyobb arányban vásároltak házat, illetve panellakást, míg téglaépítésű lakást kevésbé.

A fiatalok a leggyakrabban, 19,3 százalékban az agglomerációt választották lakóhelyül, Budapesten arányuk valamivel kisebb, csak úgy, mint vidéken a megyei jogú városokban. Az ötezernél kevesebb lakossal rendelkező településeket a korosztály 16,3 százaléka, míg külső pesti kerületekben a korosztály 14,5 százaléka vásárolt ingatlant – olvasható az Otthon Centrum közleményében.

Az ingatlanközvetítő-hálózat közleménye szerint a megyei jogú városokban a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt az első kilenc hónapban, ez 10,3 százalékkal drágább, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A legnagyobb mértékben, 20 százalékot meghaladóan Veszprémben, Tatabányán és Székesfehérváron, valamint Miskolcon nőttek a társasházi lakások árai. A legtöbb városban 5-15 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak az előző év azonos időszakához képest. Csak Nyíregyháza, Szeged és Sopron átlagos áraiban nem történt változás.

A legdrágább városokat összegző listán változott az élmezőny, a legmagasabb négyzetméterár Érden volt az első kilenc hónapban, átlagosan 600 ezer forint. Ezzel Debrecen, holtversenyben Székesfehérvárral a második helyre szorult, a két városban 520 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A negyedik a listán Győr, 500 ezer forintos átlagos értékkel.

A legolcsóbb városok sorrendje nem változott, továbbra is Salgótarján a legolcsóbb, 150 ezer forintos átlagos értékkel. Nagykanizsán 240 ezer, Dunaújvárosban 260 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A többi városban 300-450 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.

A panellakások négyzetméterára 348 ezer forintra emelkedett, az árnövekedés a téglalakásokhoz képest nagyobb, átlagosan 12,8 százalékos volt.
Egyedül Dunaújváros maradt ki az áremelkedésből, a többi városban 5-15 százalékkal kerülnek többe a panellakások a tavalyi átlaghoz képest. A rekorder ebben a kategóriában a két egyetemi város, Pécs és Debrecen, ahol 20 százaléknál is nagyobb mértékű drágulást mért az Otthon Centrum.

A panellakások esetében Sopron a legdrágább város, 450 ezer forintot kicsivel meghaladó fajlagos átlagárral. Debrecen és Székesfehérvár holtversenyben itt is a második helyre szorult, átlagosan 440 ezer forintos négyzetméterárral. A top 5-be még Érd és Győr fért be.

A 23 megyei jogú város közül a legolcsóbb Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros, előbbit 200 ezer forint alatti, utóbbiakat valamivel efölötti átlagos négyzetméterár jellemzi. A legtöbb városban a panellakások átlagos fajlagos ára 250-350 ezer forint között alakult az első kilenc hónap értékesítési adatai alapján.

A használt házak átlagos négyzetméterára 307 ezer forint volt január-szeptemberben, ami 19,7 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához képest.

A közlemény idézi Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki jelezte: Budapesthez hasonlóan a három lakóingatlan-kategória közül a megyei jogú városokban is a használt családi házaknál volt a legnagyobb emelkedés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a házak esetében nagyon heterogén az állomány, ami megnehezíti az összehasonlítást.
A megyei jogú városok többségében kétszámjegyű növekedés történt a családi házaknál, ez alól Pécs és Sopron jelent kivételt, ahol nem volt kimutatható áremelkedés.

A házak esetében Tatabánya volt a legdrágább az első kilenc hónapban, 395 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követte Debrecen 387 ezer, Sopron 384 ezer és Érd 379 ezer forintos átlagos árral. Székesfehérvár és Győr ezektől az értéktől kicsit leszakadt, de még átlagosan 300 ezer forint feletti volt a fajlagos ár.

A sort ebben a kategóriában is Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros zárja, előbbi bőven 200 ezer forint alatti, utóbbi kettő valamivel efölötti átlagos négyzetméterárral. A többi városban 250-300 ezer forintos fajlagos ár a jellemző.

A közlemény szerint Pest megyében az adásvételek 2 millió forinttól kezdődtek, az eladások 62 százaléka azonban a 10-40 millió forint közötti sávban alakult. Vidéken az adásvételek 1 millió forinttól indultak, de a használt ingatlanok négyötöde 30 millió forintnál megállt.

A használt tégla társasházi lakások átlagos négyzetméterára idén az év első hat hónapjában éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal a főváros XI. kerületében nőtt, míg a vidéki megyei jogú városok között Miskolc áll az élen 23 százalékos áremelkedéssel. A legdrágább átlagárat Budapest V. kerületében mérte az Otthon Centrum, ahol egy négyzetméterért átlagosan 980 ezer forintot kellett fizetni idén.

Azonban ez a tavalyi első féléves átlagárnak csupán 85 százaléka volt.

jegyezték meg.

A panellakások átlagára néhány budapesti kerületet leszámítva (például a VIII. kerületet, ahol tavalyhoz képest 10,3 százalékkal csökkent a fajlagos négyzetméterár átlagértéke) stabil maradt, sőt inkább 10-15 százalékos növekedést tapasztaltak. A főváros XI. és XIII. kerületében alakult ki a legdrágább átlagos négyzetméterár: 683 000, illetve 650 000 forint. A legolcsóbb, négyzetméterenként 227 000 forintos átlagár Nagykanizsát jellemezte.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, a piac megelőlegezte a gazdasági teljesítmény gyors visszapattanását, és a növekvő jövedelmek és megtakarítások, a most még kedvező hitel kamatszint, valamint a családok számára elérhető támogatások együttesen erősítették a keresletet.

Ráadásul az inflációs várakozás is motiválta a befektetési célú vásárlókat.

Az elemző ugyanakkor megjegyezte, a keresleti nyomással szemben korlátos a kínálat, az érdeklődés továbbra is a gazdasági centrumok, a főváros, a megyei jogú városok térségére koncentrál. A rugalmas, otthoni munkavégzés elterjedése érzékelhető változást generált a piacon, a vásárlók a megfizethetőség mellett az átalakuló életmód miatt egyre inkább kedvelik az agglomerációban elérhető ingatlanokat is – tette hozzá.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.

Az idei volt a legerősebb első negyedév az elmúlt 20 évben, a tranzakciók száma az ország minden területén nőtt, az emelkedés átlagosan 40 százalék a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az ingatlanpiacot komoly eladói, és vevői szándék mozgatta, a tavaly elhalasztott adásvételek idén jelentkeznek – magyarázták az év eleji fellendülést.

A növekedés Budán, a külső pesti kerületekben, Pest megyében, valamint a nagyobb vidéki városokban volt a legjelentősebb, a belső pesti kerületekben viszont csak 15 százalékos. A kisebb településeken szintén alacsonyabb volt a forgalom az országos átlaghoz képest, de itt nem is volt akkora visszaesés a járvány miatt.

Az árakban nem volt ekkora változás, 2019 első három hónapjához képest csak néhány százalékos a különbség. A téglalakások 6,8 százalékkal drágultak, és ezúttal ott lett átlag alatti az emelkedés, ahol korábban nagyobb volt, vagyis Budapest felkapott kerületeiben.

Pest megyében ugyanakkor 25 százalékkal nőttek az árak, vidéken pedig helyenként ennél is nagyobb mértékben. A panellakásoknál szinte ugyanez következett be. A drágulás országos átlaga 4,2 százalék, de Budán 1 százalékkal csökkentek az árak, míg Pest megyében 20 százalékkal emelkedtek. A családi házak négyzetméterárai átlagosan 16 százalékkal nőttek, de a fővárosi agglomerációban helyenként a 20 százalékot is meghaladta a drágulás üteme.

A panellakásoknál 100 napra, tégla lakásoknál 125 napra nőtt az értékesítési idő, a családi házaknál viszont nincs lényegi változás, átlagosan 170 nap kellett az eladáshoz. Csökkenés csak a fővárosi agglomerációban figyelhető meg, itt 148 napra esett az értékesítési idő. Ilyen gyorsan utoljára a 2008-as válság előtt keltek el itt az ingatlanok – olvasható a közleményben.