Komoly pénzt fizetett a magyar állam

2025-ben korábban sosem látott összeget, mintegy 1700 milliárd forintot fizet ki kamatként a magyar állam a lakossági befektetőknek.

Ennek oka elsősorban az, hogy a Prémium Magyar Állampapírok most fizetik ki a 2023-as magas infláció után járó kamatot. A jelentős összeggel kapcsolatban szinte minden szektornak komoly elvárásai voltak az év elején, az ingatlanpiacon is további élénkülést vetítettek előre. Az előzetes becslések szerint több százmilliárd forint lehet az az összeg, ami az év végéig a kamatokból az ingatlanpiacra áramlik.

Dél-alföldi régió

Az élénkülés egyelőre fokozatos, nem tapasztalnak kiugró érdeklődést a dél-alföldi régióban, de már jelen vannak az állampapír-kamatokból vásárlók. Elsősorban a kisebb települések iránt nőtt meg az érdeklődés részükről, ahol olcsóbb ingatlanok találhatók – emelte ki Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője, aki példaként hozta fel Mezőhegyest, ahol sorház már 3,1 millió forintért, első emeleti panel pedig 8,5 millió forintért érhető el a kínálatban.

Az árak részben már alkalmazkodtak a kereslethez, de az év további részében is emelkedésre számítunk.

– tette hozzá a régióvezető.

Észak-dunántúli régió

Az év első két hónapjában már érzékelhető volt a kifizetések hatása Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint. Kiemelte, hogy a tapasztalatok alapján elsősorban a lakóhelyükhöz közeli lakások iránt érdeklődnek a vásárlók, illetve érezhetően nőtt a vevők száma Budapestről is a régió ingatlanjai iránt. Az eddigi észak-dunántúli tapasztalatok alapján az állampapír-kamatokból lakást vásárlók szinte kizárólag kiadásra keresnek ingatlant, lényeges feltétel, hogy olcsó legyen és könnyen kiadható. Komádi Csaba szerint az év további részében a kereslet növekedése várhatóan emeli majd az árakat a régió lakáspiacán.

Dél-dunántúli régió

A dél-dunántúli régióban elsősorban a magasabb értékű ingatlanok piacán látszik a kamatfizetések hatása

– nyilatkozta Markó Ildikó régióvezető.

Hozzátette: nem csak a Balaton környékén, hanem a vármegyeszékhelyeken is látják a kereslet növekedését, többen érdeklődnek újépítésű lakások, illetve a 30-40 millió forintos árfekvésű ingatlanok iránt, de a Balatonnál a 100 millió forint feletti lakások is elkelnek a jelenlegi környezetben.

Északkelet-magyarországi régió

Az év első két hónapjában Északkelet-Magyarországon sem volt egyértelműen érezhető a kamatkifizetések hatása. 

Eleinte élénkülés látszott, majd kicsit lassult a korábbi láz.

– emelte ki Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője.

Megemlítette, hogy a sajtóhírek hatására eddig az árak emelkedése erőteljesebb, mint a tranzakciók számának növekedése. Egyelőre nem tapasztalnak kimagasló keresletet az állampapírból vásárlók esetében, illetve speciális vevői igényekről sem tudnak beszámolni a régióban. Előre tekintve ugyanakkor ő is élénkülésre számít a következő hónapokban.

Budapesti régió

Érdekesség, hogy a budapesti régióban masszív keresletnövekedést tapasztalnak az OTP Ingatlanpont szakértői, de a finanszírozás forrása egyelőre nem az első negyedévben kifizetett állampapír hozamokhoz kapcsolódik.

Az eddigi tapasztalatok alapján a vevők kis hányada tartotta eddig állampapírban a pénzét, ugyanakkor ők elsősorban befektetési céllal, kiadásra vásárolnának.

– számolt be az első tapasztalatokról Kurecskó József budapesti régióvezető. 

Hangsúlyozta azt is, hogy  nem rengette meg alapjaiban a piacot az állampapír-kamatok kiáramlása, de a következő hónapokban fokozódó érdeklődésre lehet számítani, amint a további kifizetések megtörténnek, és a befektetők elhatározzák, hogy milyen eszközökben szeretnék tartani a megtakarításaikat.

Fotó: Biztosító Magazin

Az ingatlanközvetítő cég várakozása szerint az idén az országos lakóingatlan forgalom elérheti a 160 ezret, a tavalyi – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján becsült – 135 ezer után.

A közlemény szerint tavaly év elején konszolidáció jellemezte a piacot, ami a hirtelen berobbant járvány, valamint az év végén bejelentett és idén januártól elérhető kormányzati támogatások miatti kivárás hatására forgalomban egyértelmű csökkenésbe, árszínvonalban pedig stagnálásba, néhol enyhe csökkenésbe váltott.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy a makrogazdasági folyamatok a pandémia ellenére is stabilak maradtak és

az ingatlanpiac mélyrepülésének kibontakozását a kormányzati otthonteremtési támogatások is megakadályozták azáltal, hogy új keresletet generáltak.

Az OTP Ingatlanpont szerint elsősorban ennek köszönhetően a forgalom növekedése mellett tavasztól már áremelkedés is megfigyelhető volt a piacon.

Kiemelték, hogy a járvány hatására nem egy, a 2008-ashoz hasonló világméretű gazdasági válság tört ki, hanem elsősorban a vásárlói szokások és preferenciák változása miatti enyhe visszaesés jellemezte az ingatlanpiacot.

A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki elmondta, amíg elérhetőek az állami támogatások, addig szárnyalni fog a piac, és az sem valószínű, hogy a támogatások kifutása után, illetve a hiteltörlesztési moratórium megszűntével mélyrepülés kezdődne.

A jövő piaci tendenciáit latolgatva valószínűsíthető az is, hogy az emelkedő infláció miatt az ingatlanbefektetések újabb lendületet kaphatnak

– vélte a vezető elemző.

Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője a közlemény szerint arról számolt be, hogy az ingatlanpiachoz hasonlóan szárnyal a hitelpiac is, a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a lakáshitelezés júniusban elérte a 136,35 milliárd forintot.

Hozzátette, a lakáshitelezés fellendülésében piaci szinten és az OTP Banknál is jelentős szerepe volt az állami támogatásoknak, 2021 első fél évében csaknem 14 700 családi otthonteremtési kedvezmény igénylését fogadta be az OTP. Államilag támogatott hitelekre közel 12 300 igénylés érkezett az OTP Bankhoz 94 milliárd forint értékben, míg piaci hitelekre több mint 10 500 igénylés 162 milliárd forint értékben.

Az OTP Ingatlanpont az OTP Csoport tagja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata. 2011-es alapítása óta mára országszerte több mint 80 irodában, több mint 800 szakember segíti az ingatlanok értékesítését.

Nyitókép: Summary Media

Otthon Centrum

Az Otthon Centrum azt emelte ki, hogy a turistáknak bérbeadott lakások megjelenésével jobb alkupozícióba kerültek a leendő bérlők, nemcsak az ár, hanem a minőség vonatkozásában is.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a közleményben rámutatott, a budai oldalon az egyszobás lakásokat 110-140 ezer forintért, kétszobás lakásokat 115-160 ezer forintért, míg a 3-4 szobás lakásokat 150 ezer forinttól lehet bérelni. A pesti belső kerületekben a legtöbb idén kiadott egyszobás lakás a 100-130 ezer forintos tartományban maradt. A két-három szobás ingatlanok bérleti díja 150-200 ezer forint, de az ársáv alatt és felett is akadt bérbeadott lakás.

OTP Ingatlanpont

Az OTP Ingatlanpont szerint a járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló korlátozása az idén a szokásosnál feszültebbé tette a helyzetet az albérletpiacon. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak. Példaként a XI. kerületet említették, ahol nem ritka a 20 százalékos árzuhanás sem.

Közölték, hogy míg korábban havi 150-160 ezer forintért lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső részén, most ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezer forintért is ki lehet bérelni.

Jelezték, hogy ugyanakkor, a kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak, akkor élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak következményeként, hogy már a 100-120 ezer forintos sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból.

Takarék Index

A Takarék Index elemzése szerint a járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek az albérletet kereső egyetemisták, mivel a turisták elmaradása miatt sokan a korábbi rövid távú bérbeadás helyett a hosszabb időtávra kiadást választhatják.
Rámutattak, hogy a kollégiumoknál is több a bizonytalanság, az ELTE esetében például már be is jelentették, hogy a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökkentik az egy kollégiumi szobában lakók számát.

A Takarék Index vizsgálta a lakásbérlés és -vásárlás lehetőségét is, és megállapította, hogy Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni a fedezeti időtávok (az a pontot, ahol a bérlés és vásárlás költsége még éppen megegyezik) emelkedése miatt.

Számításaik szerint, míg tavaly 1,8 és 7,6 év között volt az az időtartam, amelyben a saját lakás vásárlása tűnhetett az olcsóbb megoldásnak Budapesten, a mostani adatok alapján ez már 3,9-10 év között alakult.

Nyitókép: Pexels.

Budapest, Duna part

Az OTP Ingatlanpont legfrissebb, az MTI-nek küldött elemzésében ismerteti: a fővárosban nagy a szórás az árakban:

• A legdrágább vízközeli ingatlanok az V. kerületben találhatóak, ahol a dunai panoráma akár 20-25 százalékkal is növelheti egy lakás értékét. A négyzetméterenkénti átlagár ebben a kerületben a legmagasabb, 980 ezer forint, ami azt jelenti, hogy akár súlyos tízmilliókba is kerülhet a kilátás a Dunára.
• A legolcsóbban a X. kerületi Guttmann-tó (Kőbányai bányató) környékén lehet vízre néző ingatlanhoz jutni Budapesten, bár egy év alatt itt, az Újhegyi lakótelepen is jelentősen, 350-ről 430 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.

Az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják, hogy a rozsdaövezetek fejlesztését célzó kedvezményes lakásáfa bevezetése adhat újabb lendületet a fővárosi vízparti ingatlanok piacának.

Velencei-tó

A Velencei-tó környékén a vevők jellemzően az egyszintes családi házakat keresik. Velencén és Gárdonyban, a vasútállomás vagy a fürdő közelében 400 ezer forint körül mozog az átlagos négyzetméterár, a felújítandó lakóingatlanokat valamivel olcsóbban (300-350 ezer forintért), az új építésűeket ennél drágábban (500-650 ezer forintért) kínálják.

Alkudni itt is lehet, az idei csúcstartó vásárló 10 százalékos engedményt tudott kicsikarni, de ez ritkaság, az eladók jellemzően csak pár százalékot engednek az árból.

– írták.

Hozzátették: a járvány megakasztotta bár a forgalmat, az árakra nem volt igazán nagy hatása.

Fertő-tó

A Fertő-tó környékén a családi házak adásvétele mozgatja az ingatlanpiacot, az árak ezen a környéken alacsonyabbak, mint Sopronban. Az új építésű lakóingatlanok drágultak, a használtaknál nem volt áremelkedés az elmúlt időszakban. Tavaly augusztus óta jelentősen visszaesett a befektetési szándékkal vásárlók száma, elmaradoztak az osztrák vevők is. Most a vásárlók vannak kevesebben, ami javítja az alkupozíciójukat az elemzés szerint. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése: az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítése, valamint a 84-es főút folyamatos felújítása könnyebben elérhetővé teszi a Fertő-tó környékét, ami az ingatlanpiacon is fellendülést hozhat – írták.

Tisza-tó

A közlemény szerint a Tisza-tó és a környéke egyre növekvő népszerűségét jelzi: a járvány után talpra állt a turizmus, pörög az ingatlanpiac.

A napokban adták át a tavat megkerülő kerékpárút utolsó szakaszát, így teljessé vált a kör, ami tovább erősíti a környék turisztikai vonzerejét.

Ezen kívül több önkormányzati beruházás is befejeződött vagy folyamatban van, mint a szabadstrand fejlesztés, az új városközpont kialakítása.

A fejlődés az ingatlanárakban is lecsapódik 

• Az elemzés szerint Tiszafüreden két évvel ezelőtt még 7-8 millió forintért kelt el egy 50 négyzetméteres panellakás, ma már ennek csaknem a dupláját is elkérhetik egy ugyanekkora (jellemzően felújított) otthonért.
• A város üdülőterületén nemrégiben közel 27 millió forintért cserélt gazdát egy kistelkes, felújított, 100 négyzetméteres üdülő, míg egy 80 négyzetméteres, 20 négyzetméteres pincével rendelkező ingatlanért 15 millió forint körüli árat fizetett az új tulajdonos.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.

Tájékoztatásuk szerint Budapesten az ingatlanok átlagára az első fél évben 12 százalékkal emelkedett, 15-20 százalék közötti volt az árnövekedés a X., XV., XVII., XVIII., XIX. és XXI. kerületben, illetve 14 százalék feletti az V. kerületben, annak ellenére, hogy itt az ingatlanok átlagos négyzetméterára már meghaladta a 820 ezer forintot.

Kiemelték, hogy a megyeszékhelyek közül kiugróan, 23 százalékkal drágult Szekszárd, ahol a lakások átlagos négyzetméterára 226 ezer forint. Az első fél évben az átlagár Szombathelyen 4 százalékkal csökkent, Kecskeméten 18 százalékkal emelkedtek az ingatlanok árai, így Bács-Kiskun megye székhelye 310 ezer forintos négyzetméterárral a legdrágább nagyvárossá vált. Győrben visszafogottan, 4 százalékkal nőttek az átlagárak.

Az első fél év adatai alapján kissé mérséklődtek a lakásárak Vas és Pest megyében, ahol már korábban is elérték az országos átlag 67-73 százalékát. Komárom-Esztergom megyében és Zalában vélhetőleg a viszonylag alacsony bázis az oka annak, hogy most kiugró, 19 és 22 százalékos növekedés látható, de az árak még így is az országos átlag mindössze 57-62 százalékát érik csak el. Az országban legolcsóbban Nógrád megyében lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a 80 ezer forintot sem.

A közlemény szerint az ingatlanok iránti keresletet némileg visszafoghatja, az árak növekedését elvileg mérsékelheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább szigorított a jelzáloghitelezés szabályain. Ugyanakkor a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes általános forgalmi adó jövőre esedékes kivezetése élénkítheti az előrehozott újlakás-vásárlásokat, amelyek így tovább növelhetik a keresletet és az árakat is.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben azzal számolt, hogy az év egészében sem törik meg a dinamikus ingatlanár-növekedés tendenciája.

Minigarzon – Szükségmegoldás vagy életstílus?

A minigarzonok egyik komoly hátránya, hogy gyakran leválasztott lakások, sok esetben raktárból, üzlethelyiségből, pincéből, mosókonyhából, tetőtérből alakítják ki ezeket.

• Vásárlás esetén nem árt jó előre tisztázni az ingatlan státuszát: felmerülhetnek ugyanis jogi problémák, például a társasház közös tulajdonában áll és nincs bejegyezve külön albetétként, így külön címe sem lehet az új tulajdonosnak.
• Amennyiben a lakás nem felel meg bizonyos jogszabályi követelményeknek, használatba vételi (lakhatási) engedélyt sem kaphat, e nélkül pedig hitel sem vehető fel vásárlásra.

Vannak azért lehetőségek

A diszkomfort-érzetet csak igényes felújítással és átgondolt berendezéssel lehet ellensúlyozni. Komolyabb lakberendezési áruházak külön helykímélő, ötletes megoldásokat kínálnak kislakás-tulajdonosoknak. IKEA-s vagy teljesen egyedi okos berendezési megoldások külön vonzerőt jelenthetnek. Aki pedig már beköltözött egy minigarzonba, élvezheti annak minden előnyét: könnyű takarítani, minimális holmi fér el benne, így nincs hely felesleges tárgyaknak. Alacsony a rezsi és soha nincs az az érzése az embernek, hogy eltéved a saját lakásában.

A fővárosban akár 10 millió forint alatt is…

Számtalan „minilakás”-ként, „garzon”-ként hirdetett ingatlant lehet találni az ingatlanpiacon – ám a fővárosban 10 millió forint alatt már többnyire csak önkormányzati lakás bérleti jogát cserélnék el a bérlők, vagy éppen egy romhalmazt, esetleg végrehajtás alatt álló lakást árulnak.

Sokan keresnek felújításra váró szoba-konyhát, akik csak ilyen alacsony áron tudnak lakást venni, főleg külső kerületekben. Ilyenből is bőven akad – a fővárosban 10-15 millió forintért, vidéki nagyvárosokban már 5-7 millió forintért -, amire persze igényektől és lehetőségektől függően még nem árt rákölteni 1-2 milliót.

Jelenleg még így is olcsóbb megoldás, mint akár egy lakótelepi panellakás.

A belsőbb kerületek lakberendezési magazinjaiba illő minigarzonjait többnyire városi fiatalok, hipszterek keresik, akik a jó lokáció és alacsony fenntartási költségek miatt választják ezt a megoldást. Ők keveset vannak otthon, ezért az életterük nem ide összpontosul.

Ugyancsak ezt a piacot célozzák meg a rövid távú lakáskiadásra szakosodott tulajdonosok

Mint minden izgalmas, jelentős hozammal kecsegtető piac, ez is megteremtette a saját specialistáit. Vannak befektetők, akik kifejezetten a lepukkant, olcsón megszerezhető kislakásokra utaznak, azokat megveszik, felújítják, berendezik és jelentős haszonnal tovább adják.

Így aztán akad szép számmal felújított, szállásként hosszabb vagy rövidebb időre, bérbeadásra vagy akár igényes külföldinek értékesítésre szánt mini ingatlan is.

„Ezek ára fekvéstől és a felújítás igényességétől, a berendezéstől függően, jellemzően 20-40 százalékkal meghaladja a környék átlagos négyzetméterárait. Budapest turisták által látogatott belső kerületeiben a minigarzonok négyzetméterárai túllépték az 1 millió forintot. De a főváros kevésbé felkapott helyein lévő, nem annyira igényesen kialakított egyszobás kislakások esetében is az olcsónak éppen nem nevezhető 500 és 800 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.”

– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Nyitókép: Freepik