A társaság elfogadott, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített 2023-as éves beszámolója szerint a tárgyévi eredmény 107,7 milliárd forint. Az osztalék kifizetése után fennmaradó 12,7 milliárd forinttal a társaság eredménytartalékát növelik.
Az elfogadott konszolidált (összevont) beszámoló szerint a tárgyévi eredmény 114,9 milliárd forint, a saját tőke 562,3 milliárd forint – áll a részvényesi határozatról közzétett tájékoztatásban.

Az Erste márciusi közleménye szerint a bank rekord eredményt ért el 2023-ban Magyarországon. A működési bevételek 2023-ban a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) 39 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 12 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll.

Az Erste működési eredménye 204 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 125 milliárd forintról. A költség és bevétel aránya december végére 33 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 43 százalékról. Az adózás utáni nyereség 2023-ban 115 milliárd forint lett, 2022-ben 53 milliárd forint profittal zárt a bank.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az alapkezelő a világ mintegy 1200 legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégének adatai alapján azt közölte a honlapján, hogy az idén a második negyedévben globálisan 568,1 milliárd dollár osztalékot fizettek ki, 4,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

A világ gazdasági aktivitásának várható gyengülése ellenére a Janus Henderson szakértői az idei egész évre is rekordnagyságú, 1640 milliárd dolláros osztalék kifizetésével számolnak, ami 5 százalékkal múlja felül a múlt évit.

Ben Lofthouse, a Janus Henderson globális részvényekért felelős vezető azt mondta, hogy a globális gazdasági növekedés lassul, amivel a magasabb kamatlábakra reagál és hogy a piacok most arra számítanak, hogy a globális profit idén változatlan marad, miután tavaly történelmi csúcsra nőtt. Megjegyzete továbbá, hogy az osztalék általában sokkal kevésbé ingadozó, mint a nyereség. A kifizetések tavaly elmaradtak a profitnövekedéstől, ezért az idén meghaladhatják azt – vélte a szakember.

A bankszektorban az osztalék 19,7 százalékkal nőtt 85,3 milliárd dollárra a második negyedévben, a teljes növekedés felét a bankágazat adta, és Ben Lofthouse várakozásai szerint ez a tendencia folytatódik.

Az Egyesült Államokban 148 milliárd dollárnyi osztalékot fizettek ki a második negyedévben, 2,6 százalékkal nagyobb összeget az egy évvel korábbinál. Európában az osztalékfizetés 9,7 százalékkal rekordszintre, 184,5 milliárd dollárra nőtt.

A második negyedévben a svájci Nestlé volt a világelső az osztalékkifizetés terén, amelyet a HSBC, a Mercedes-Benz, a China Mobile, a Bayerische Motoren Werke AG, a BNP Paribas, a Microsoft Corp., az Allianz, a Sanofi és az Axa követett. Kifizetéseik együttesen 57,5 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes összeg valamivel több mint 10 százaléka.

Nyitókép: Unsplash

A vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán tette közzé az április 19-én tartandó éves rendes közgyűlés előterjesztéseit.

Az igazgatósági javaslat szerint a társaság 1,457 milliárd forint osztalékot az egyedi éves beszámoló szerinti adózott eredményből fizeti ki, a fennmaradó 242,65 millió forintot pedig az eredménytartalékból.

Az osztalékfizetésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés tervezett fordulónapja 2023. május 18. Az osztalék kifizetésének tervezett napja 2023. május 25.

A CIG Pannónia részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Szerdán a papír 278 forinton zárt, az elmúlt egy évben a részvények legalacsonyabb ára 220 forint, a legmagasabb 350 forint volt.

Nyitókép: MTI / Marjai János

A vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden tette közzé az április 19-én tartandó éves rendes közgyűlés előterjesztéseit.

Az igazgatósági javaslat szerint a társaság az osztalékot az 59,52 milliárd forint egyedi éves beszámoló szerinti adózott eredményből fizeti ki. A fennmaradó 30,07 milliárd forintos részt az eredménytartalékba helyezik.

Az osztalék kifizetésének első napja 2023. május 19-e.

A teljes részvényesi javadalmazás (az osztalék és a részvényvisszavásárlás együttesesen) javasolt mértéke a tavalyi módosított nettó eredmény mintegy 70 százaléka.

A februárban közzétett, nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) alapján készült gyorsjelentés szerint a Magyar Telekom Nyrt. 2022. évi konszolidált árbevétele éves összehasonlításban 7,8 százalékkal 746,7 milliárd forintra nőtt, adózott nyeresége 6,7 százalékkal 67,1 milliárd forintra emelkedett.

A Magyar Telekom részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Kedden a papír 393 forinton zárt, az elmúlt egy évben a részvények legalacsonyabb ára 276 forint, a legmagasabb 419 forint volt.

Nyitókép: Bioztosító Magazin.

Az MTI-hez csütörtökön elküldött tájékoztatás szerint a biztosítók stabil tőkehelyzete és a járványhelyzetből fakadó biztosítási kockázatok mérséklődése miatt a jegybank nem tartja indokoltnak a szektor osztalékkifizetési korlátozásának fenntartását. Az enyhítés a részvény-visszavásárlási kifizetésekre, illetve a nagy összegű változó javadalmazások teljesítésére is vonatkozik.

Az osztalékok kifizetése kapcsán ugyanakkor továbbra is szükséges, hogy a biztosítók feleljenek meg a folyamatos tőkemegfelelést nyújtó 50 százalékos volatilitási tőkepuffer fenntartásáról szóló 2016-os jegybanki ajánlásban megfogalmazott elvárásoknak. A tőketervezés során figyelembe kell venni emellett az elmúlt időszak hozamemelkedéseinek következményeit, illetve a hozamkörnyezet megváltozásából fakadó kockázatokat is – hangsúlyozta az MNB.

A közleményben felidézték, hogy az MNB a járvány gazdasági kockázatai miatt, a hasonló nemzetközi lépésekkel összhangban, először 2020 áprilisában fogalmazta meg vezetői körlevelében elvárását a kifizetések ideiglenes felfüggesztésére. A jegybank ezután 2020 októberében egy újabb körlevelében javasolta, hogy a szektor a 2020. évi osztalékkifizetéseit halassza el 2021-re. Az MNB kezdeményezte, hogy ebben az esetben is csak akkor kerüljön sor ilyen kifizetésekre, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a teljesítés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát.

A jegybanki fellépés eredményeképpen a hazai biztosítók tőkeszintje tavaly is folyamatosan magas maradt, és mindezt nem veszélyeztette az osztalékok kiáramlása. A magyarországi biztosítók így mind szektor-, mind egyedi szinten kellő tőkeerővel rendelkeztek a járványhelyzetből adódó kockázatok kezelésére. Tavaly kizárólag olyan piaci szereplőnél történt osztalékfizetés, amelynek tőkemegfelelése a tranzakció után is a szektor szokásos átlagával azonos, illetve magasabb mértékű volt – közölte az MNB.

A jegybank a hitelintézetek esetében tavaly december végén jelentette be, hogy 2022 januárjától ismét fizethetnek osztalékot a piaci szereplők, és ebben a szektorban is lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is. Az MNB a bankok esetében azért nem hosszabbította meg a korlátozást, mert jelentősen csökkentek a törlesztési moratóriummal kapcsolatos kockázatok és megfelelő a bankok értékvesztés-fedezettségi szintje – áll a közleményben.

Az osztalékfizetés időpontját az igazgatóság határozza meg, egy törzsrészvényre 13,1 forint osztalék jut – írták. Az igazgatóság emellett elfogadta a 2020. szeptember 30-i fordulónappal készített, IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok)szerinti közbenső mérleget 1,031 milliárd forint teljes átfogó jövedelemmel, és 15,903 milliárd forintos mérlegfőösszeggel.

Megszavazták továbbá az igazgatóság beszámolóját a saját részvények vásárlásáról. A Duna House 36 210 darab, 181 050 forint össznévértékű saját részvényt vásárolt vissza 2020. április 17. után tőzsdei ügylet keretében, 11 000 620 forintért.

A Duna House Holding Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában kereskednek. Utolsó záró értékük 396 forint volt, árfolyamuk az utóbbi egy évben 256 forint és 440 forint között alakult.

A jegybank keddi közleménye szerint felügyeleti körlevélben jelezték a magyarországi biztosítóknak, hogy a járványhelyzet változatlan hosszú távú gazdasági kockázatai miatt, hasonlóan az idén áprilisban kiadott vezetői körlevélben foglaltakhoz,

továbbra is óvatosságot várnak el az osztalékfizetés és a javadalmazási politikájuk kapcsán.

Új körlevelében az MNB javasolja, hogy a biztosítók halasszák el 2021-re az erre az évre esetlegesen tervezett osztalék-, részvény-visszavásárlási-, illetve nagy összegű változó javadalmazási kifizetéseik teljesítését. Ezekre a kifizetésekre jövőre is csak abban az esetben kerüljön sor, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a kifizetés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát. Ezek az értékek az elmúlt években a 205-243 százalékos sávban mozogtak – hangsúlyozta a jegybank.

A közleményben hozzátették, hogy ez biztosítja továbbra is a biztosítók és a teljes szektor stabil pénzügyi helyzetét és növeli annak sokkellenálló képességét.

Az MNB emlékeztetett, hogy a biztosítói kifizetések korlátozása uniós szinten is megfogalmazódott tavasszal. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) április 2-án publikált hasonló elvárásaiban azt is jelezte, hogy a jelenlegi megkötések csak akkor vizsgálhatók majd felül, ha a koronavírus-járvány pénzügyi és gazdasági hatásai egyértelművé válnak.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) kiadott ajánlása a járvány okozta rendszerszintű pénzügyi válság kialakulásának kockázata miatt javasolta, hogy

• az érintett hatóságok legalább 2021. január 1-jéig kérjék fel a felügyeleti hatáskörükbe tartozó pénzügyi intézményeket,
• tartózkodjanak az osztalékfizetéstől, a törzsrészvények visszavásárlásától, valamint a változó javadalmazás jelentős kockázatot vállaló személynek történő fizetésére irányuló kötelezettség létrehozásától.

Ezek hatására ugyanis csökken a szavatolótőke mennyisége vagy minősége uniós csoportszinten, illetve egyéni szinten – áll az MNB közleményében.