A dokumentum szerint a kormány tíz törvényjavaslat – köztük a jövő évi költségvetés és a pedagógusok új életpályájáról szóló indítvány – „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárása miatt” tartja szükségesnek a rendkívüli ülés összehívását.

A levélben Semjén Zsolt hangsúlyozza: a szavazások az őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”

A 2024-es költségvetési törvényjavaslat és a pedagógusok új életpályájáról szóló indítvány mellett a kormány tárgyalná a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, az állami építési beruházások rendjéről szóló indítványt, a szerencsejáték szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Ugyancsak napirendre vennék a helyi adókról szóló törvény módosítását, a nemzetiségek jogairól szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosítását, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló indítványt, a bányászatról szóló törvény, valamint a földgázellátásról szóló törvény módosítását, és a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló javaslatot is.
A parlament honlapja szerint a házbizottság csütörtökön ül össze.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A tárcavezető expozéjában kifejtette: Magyarországnak több fronton kell kihívásokkal szembenéznie, az elhúzódó háborút tetézi, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. Ennek következtében Magyarország energiaszámlája megnőtt, a rezsivédelem több mint ezer milliárd forintos többletterhet jelent az országnak – közölte.

Hangsúlyozta: ebben a válságos, remélhetőleg átmeneti időszakban a legfőbb feladat a korábban elért eredmények megvédése, fenntartása, és a kormány ezt szolgáló, értékalapú politikájának alappillérei továbbra is változatlanok. A biztonsághoz elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás, ahhoz pedig egyrészt jól teljesítő gazdaságra, másrészt költségvetési fegyelemre van szükség – magyarázta.

Azt mondta: a kormány e célokkal összhangban dolgozta ki a jövő évi költségvetési tervezetet, így az alkalmas arra, hogy javuló makrogazdasági mutatók mellett garantálja az ország gazdasági és fizikai biztonságát, megvédje a 2010 óta elért eredményeket.

A miniszter kitért rá: a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az idei év végére egyszámjegyűre csökkentse, és 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet. A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol – tette hozzá.

Nyitókép: Biztosító Magazin / arcíhv

A 11 órakor kezdődő ülésen először a napirend előtti felszólalások hangzanak el, majd két és fél órán keresztül kérdések, valamint azonnali kérdések.

Várhatóan 16 órakor kezdődik a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló politikai vita, amelyet ellenzéki frakciók javasoltak, azzal indokolva a kezdeményezést, itt az ideje, hogy a magyar kormány tegyen valamit a magyar bérekért, hiszen jól látszik, hogy az „olcsó munkaerő” politikája nem jött be.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A reggel 9 órakor kezdődő ülésen megemlékeznek a Felvidékről kitelepítettekről.
Április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját 2012-ben nyilvánította emléknappá az Országgyűlés a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságra emlékezve.

A napirend előtti felszólalások után a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről tárgyal az Országgyűlés.

Napirenden szerepel az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló javaslat, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi népszavazáshoz beszerzett tableteket ingyenesen átadja egyebek mellett helyi önkormányzatoknak, országos nemzetiségi önkormányzatoknak, egyházaknak, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek. A KSH 32 ezer tabletet ajánl fel továbbhasznosításra.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításával az energiahivatal által végzett ellenőrzések jogszabályi hátterét határozzák meg, rögzítik például, hogy a jövőben minden ellenőrzés határozattal zárul.

A parlament tárgyalja az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását, amely alapján több vidéki kórház is fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemhez, a deszki Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemhez, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemhez kerül.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor a jövőben tilos lesz tizennyolc év alattinak vízipipát eladni, illetve azzal kiszolgálni.

Megvitatják az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosítását, amely az alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat tartalmaz a hatékonyságuk és elérhetőségük növelése érdekében.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormány a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa. Az indoklás szerint a különleges jogrend fenntartása azért indokolt, mert az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.

Nyitókép: Biztosító Magazin