Tegnap Lynne Tracy amerikai nagykövet Oroszország képviselőivel beszélve +jelzéseket+ közvetített – ezek nem titkosak -, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze ehhez, hogy remélik, hogy az atomfegyverek rendben lesznek, hogy az amerikai diplomatáknak nem esik bántódásuk. Külön hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok abból indul ki, hogy minden, ami történik, az Oroszországi Föderáció belügye.

– mondta Lavrov.

A tárcavezető mindemellett elítélte mind a 2014-es ukrajnai államcsínnyel kapcsolatos amerikai szerepvállalást, mind pedig azt, hogy Washington az érdekeinek megfelelő kettős mércét alkalmaz mind a puccsok, mind pedig az olyan fegyveres szervezetek ügyében, mint az ukrán Azov, amelyet előbb terrorszervezetként tartottak nyilván, majd rehabilitáltak az amerikai Kongresszusban.

A kérdésre, hogy külföldi titkosszolgálatoknak volt-e közük a Wagner-lázadáshoz, azt mondta, hogy az illetékes orosz szervek dolgoznak ennek megállapításán. Arra a felvetésre válaszolva, hogy vajon az elbukott puccs okozhat-e nehézségeket az orosz külkapcsolatokban, Lavrov kijelentette:

A partnereinkkel és a barátainkkal nem. A többiekkel mindegy.

Az orosz diplomácia vezetője megismételte álláspontját, miszerint Moszkva viszonya a Nyugattal nem orosz kezdeményezésre romlott meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner afrikai tevékenységének esetleges megszűnése pánikot keltett egyes vezetőkben, Lavrov rámutatott, hogy mind Malinak, mind a Közép-afrikai Köztársaságnak a magánhadseregen kívül az orosz kormánnyal is vannak kapcsolatai. Leszögezte, hogy az orosz katonai tanácsadók százai maradnak a térségben.

Abból indulunk ki, hogy Oroszország és afrikai partnereink stratégiai kapcsolatába nem lehet konjunkturális megfontolásokat bevinni.

– mondta, hozzátéve, hogy a júliusra tervezett orosz-afrikai csúcstalálkozó előkészítése rendben halad.

Kitért egyebek között arra is, hogy a történtek után több hivatali partnere fejezte ki szolidaritását mind neki, mind Vlagyimir Putyin elnöknek. Az orosz államfőt hétfőn az iráni elnök és a katari emír telefonon biztosította támogatásáról, és hasonlóképpen nyilatkozott Damaszkuszban a szíriai vezető is.

Moszkvában, valamint Moszkva és Voronyezs megyében hétfőn feloldották a terrorelhárító műveleti állapotot.

Brüsszel 18 fokot szeretne, 17, 16, 15…

A belső terek hőmérsékletét 18°C-ra maximalizálná egy brüsszeli javaslat annak érdekében, hogy csökkenjen a függőség az orosz gáztól – írta a minap az origo.hu. De hát ki hiszi azt el, hogy majd pont ez menti meg Ukrajnát, illetve hol van enne a vonatnak a vége?

 Azaz ami a brüsszelieknek ma 18 fok, az lehet, hogy egy hónap múlva 17 fok, aztán meg 16 fok és a végén ülhetnek az emberek a hideg lakásban, mert valaki megint „jót akart”.

És ez tényleg nem vicc! Az EB zöldpolitikáért felelős alelnöke még olyan szervezettel is tárgyalt, amely szerint éjjel elegendő a 15 fokos hőmérséklet a lakásban, azonban ez még mindig nem a legabszurdabb javaslat a sok agymenés közül.

Ne fürgyé’ le! 

Frans Timmermans mindeközben azt javasolja az európaiaknak, hogy ne mossanak, inkább csak szellőztessék a ruháikat – a sok körmondat helyett azt is mondhatta volna, hogy:

Ne fürgyé’ le!

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a brüsszeli elit mintha ki akarná használni Oroszország Ukrajna elleni hadműveleteit, hogy a saját választóinak a vérét szívja. Ez valami beteg szadizmus? A lényeg, hogy Ne fürgyé’ le minden nap.

A brüsszeli elit senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy a lakásokban a hőmérőt tekergesse.

Egy Energy Saving Trust nevű furcsa szervezet szerint 18 °C körüli az ideális szobahőmérséklet télen. Ne feledjük, hogy ez NEM TÉNY, hanem csak egy VÉLEMÉNY, amit lehet, hogy a közismert „brit tudósok” raktak össze egy edukációs cikkben – amiből manapság van bőven, csak hogy mindenki tudja van hová fejlődni.

Ugyanígy vélekedik a zuhanyzásról is ez a szervezet: szerintük 4 perc a maximum; 5 perc már pazarlás – lássuk be, ha rajtuk múlna úgy meg büntetnének mindenkit, mint annó a Centrum Parkoló parkolóőrei a tájékozatlan sofőröket.

De van tovább is: Alternatív megoldásként az is elfogadható, ha ez ember reggel a zuhanyzóba pisil – végül is miért ne? A liberális felfogás szerint ezzel is lehet vizet spórolni, de ez sem újkeletű dolog, már évekkel ezelőtt bedobták a köztudatba, egy női magazin pedig meg is írta. Hogy is hívják ez manapság? Érzékenyítés?

Milliós képviselői fizetések, „furcsa” tanácsok

Nem azért kapják a brüsszeli politikusok a – közel havi 10 ezer eurós (plusz juttatások) – fizetésüket, hogy a választóikkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát. Elég baj, hogy háború van a szomszédban, miért kellene ezen felül tovább terhelni az embereket? 

Az pedig, hogy egy gazdaságilag és szellemileg erős Európa jobban tudna segíteni Ukrajnán, a brüsszeli elit agyéban fel sem merül. De ehhez persze az kellene, hogy ne tegyenek több terhet az emberekere – pláne így a kovid után.

Ennyit tudnak javasolni az uniós politikusok a havi 10 ezer eurós fizetésért, hogy legyen 18 fok a lakásban? – Ez nem valami nagy teljesítmény. Ezeknek az embereknek a választóik jólétén kellene dolgozni és nem ideológiát gyártani, hogy mi a jó és mi a rossz – természetesen a saját szubjektív nézőpontjukból nézve.

Összességében amit a brüsszeli buborék „ötleti” előre vetítenek az valamiféle „új őskor”, de legalábbis középkor, abból is a sötétebb. 

Hátha megfázol – a saját lakásodban

Mark Rutte holland miniszterelnök kormánya ugyancsak kampányt indított, ebben arra buzdítják az embereket: kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak kevesebbet, ezzel csökkentsék az ország függőségét az orosz importtól.

Vegyenek fel meleg kabátot vagy pulóvert, zoknit és papucsot. Ha otthon maradnak, talán egy fokkal lejjebb lehet állítani a termosztátot

– tanácsolta Rutte kormánya.

Arról persze senki sem beszél, hogy milyen „örömteli élmény” a saját lakásunkban megfázni a 18 fokos hőmérséklet miatt. Különösen veszélyes ez az idős és beteg emberekre nézve, akik koruknál fogva könnyebben betegszenek le. Bár valószínűleg azok a politikusok, akik ilyen javaslatokat tesznek nem foglalkoznak velük; velük sem. 

Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint

Nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra.

A kétnapos találkozót – amelynek témája az ukrajnai háború miatt Európa energetikai függetlenségének stratégiája és az európai védelmi politika lesz – az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendezi.

A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni.

Várhatóan megerősítik, hogy Ukrajnát az európai közösséghez tartozó országnak tekintik, de Kijev európai uniós csatlakozási folyamatét csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek.