Cikkünk frissül…

A kormányfő elmondta,

– fogalmazott. Hozzátette,

és folyamatos diplomáciai tárgyalásokra van szükség a felek között.

Az agrártermékek exportjában a negyedik ország lettünk a világon, búzában pedig az első a világon. A bevételek összesen 43,5 milliárd dollárt tettek ki a külpiaci értékesítésben. A világelsők között vagyunk a hústermelésben is.

– hangsúlyozta az államfő.

Ilyen eredményei még soha nem voltak az agrár-ipari komplexumnak az országban, talán még a cári Oroszországban sem – tette hozzá.

Putyin rámutatott, hogy Oroszország az elmúlt két évben rekordszintű gabonatermést ért el: 2022-ben 157 millió, 2023-ban pedig a 147 millió tonnát.

Nyitókép: Unsplash

Annak ellenére, hogy a NATO új fegyvertípusokkal látja el, a kijevi rezsim vereséget szenved. Az orosz csapatok folytatják az aktív védekezést, hatékony tűzveszteséget okozva az ellenségnek – mondta a tárcavezető.

Mint mondta, az ukrán hadsereg „kétségbeesetten” és „sikertelenül” próbál támadni Zaporizzsja, Donyeck és Herszon környékén, ami súlyos veszteségekhez vezet számára.
„Az ukrán fegyveres erők kimerülnek, a személyi állomány egyre inkább demoralizált” – hangoztatta Sojgu.

Állítása szerint az orosz alegységek ezzel szemben előrenyomulnak, kedvezőbb állásokat elfoglalva. Méltatta a 25., a 138. és a 114. gépesített lövészdandár harci érdemeit.

A miniszter közlése szerint az orosz légvédelem az elmúlt hónap folyamán az ukrán légierő több mint 1400 eszközét semmisítette meg, köztük 37 repülőgépet és hat ATACMS harcászati rakétát.

„Szeretném megjegyezni, hogy a 37 repülőgép majdnem kétszerese annak a mennyiségnek, amelynek szállítását F-16-os repülőgépből garantáltan megígértek Ukrajnának. Vagyis ha a légvédelmi rendszerünk így dolgozik, ez körülbelül 20 napi munkát jelent” – hangoztatta Sojgu.

Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta:

Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.

Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát.

– fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyeget Európát senki; ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd.

Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.

Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, „ezt nem tagadom” – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.

Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút

– idézte fel.

Öt pont van.
Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket.
Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni.
Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell.
Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani.
Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része.

– mondta Gerhard Schröder.

Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.

Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi.

– fogalmazott az egykori politikus.

Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek.

Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat

– mondta.

Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak.

Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről

– jelezte.

Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet „nyomni”.
Gerhard Schröder arra a felvetésre, hibázott-e a jelenlegi német kancellár, amikor a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadásai után Tel-Avivba repült, azt mondta, „nem hiszem, hogy Olaf Scholz jelenleg hibázna Izraellel kapcsolatban”.

Scholznak ki kell használnia az alkalmat, hogy azt mondja az izraelieknek: „srácok, figyeljetek az arányosságra a hadműveletekben!” Ha Izrael túl agresszívan lép fel, a hangulat felborul. Nem szeretnék Netanjahu helyében lenni. Az emberei azt várják tőle, hogy határozottan reagáljon. Ugyanakkor nem szabad, hogy az erőszak eszkalálódjon.

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Németországnak figyelembe kellene-e vennie a migrációs politikájában, hogy az arab világból érkezők magukkal hozzák az antiszemitizmust, azt válaszolta: nem választhatják ki, hogy ez a menedékkérő jöhet Németországba, a másik meg nem. Amit az állam kudarcának tart, hogy „ezek a klánok Berlinben működhetnek”.

Az arab fiatalokban vég nélkül vannak antiszemita erők. Ez igaz. De nem lehet az ellenkezőjét tenni, és mindenkit antiszemitának nevezni, aki kritizálja Izraelt

– tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy felháborodást kelt a barátsága Vlagyimir Putyinnal, akit most hivatalosan háborús bűnökkel vádolnak Hágában, az egykori kancellár azt válaszolta:

Azt gondolom, hogy amit Putyin elrendelt, az rossz. Ezt nyilvánosan is elmondtam. Nem is kell ezt állandóan ismételgetnem. Vannak kapcsolatok olyan emberek között, akiknek különböző nézeteik vannak. Az én esetemben ez a helyzet Vlagyimir Putyinnal.

– fogalmazott.

Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, az uniós vezetői válságról tanúskodik az a stratégia, amely szerint az európai országok támogatják Ukrajna harcát, Oroszország pedig veszíteni, destabilizálni fog.

Mivel az elmúlt hónapok történései „napnál is világosabban mutatják, hogy ez nem következett be”, Magyarország javaslatot tett, amely szerint mielőbb béketárgyalásokat kell kezdeni, és mielőbb el kell fogadni a tűzszünetről szóló megállapodást – tájékoztatott.

Nyitókép: Unspalsh.

Boriszov szerint a hajtómű leállítása nem rendesen, a ciklogramnak megfelelően történt, és a tervezett 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amit a szerkezet pusztulása fő okának nevezett. Elmondta, hogy az egész kísérlet a stabil rádiókapcsolat zónájában zajlott, a szakemberek „mindent tudtak a hajó helyzetéről”.

„Ennek ellenére 14 óra 57 perckor a készülékkel való kommunikáció megszűnt. A kommunikáció helyreállítására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Az előzetes ballisztikai számítások azt mutatták, hogy a korrekciós hajtóműrendszer rendellenes működése miatt az űrhajó nem zárt Hold-pályára került, és lényegében a Hold felszínébe csapódott” – jelentette ki Boriszov.

A Roszkoszmosz-vezér úgy vélekedett, hogy a történtek után a legrosszabb döntés az orosz Hold-program leállítása lenne és a kudarcért is a korábbi fél évszázados leállást hibáztatta. Leszögezte: Oroszországnak egyértelműen részt kell vennie a Hold erőforrásainak kiaknázásáért a bolygóközi repülésekhez való felhasználásáért folytatott versenyben.

Meglátása szerint Oroszország részvétele a Hold-versenyben „nem csupán az ország presztízséről vagy bizonyos geopolitikai célok eléréséről szól, hanem a védelmi képességek biztosításáról és a technológiai szuverenitásról”.

„Egy ilyen terv minden egyes küldetése kolosszális lökést ad a tudomány és a technológia fejlődésének, és ez feltétlenül értéke ezeknek a kísérleteknek” – nyilatkozott.

Boriszov szerint a Roszkoszmosz felbecsülhetetlen tapasztalatokat szerzett a Holdra repülés, a Hold-közeli pályára állás terén és több tudományos kísérlet során, anélkül is, hogy a Luna-25 elérte volna küldetés fő célját, vagyis a déli póluson való puha leszállást, valamint a Hold talajának elemzését a víz jelenlétének szempontjából. Kifejezte reményét, hogy a Luna-26, Luna-27 és Luna-28 repülése sikerrel jár majd.

Az orosz Hold-programnak a hetvenes évek közepén történt leállást követően a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság által megépített holdállomást augusztus 14-én indították el egy Szojuz 2.1b rakétán, egy Fregat gyorsító fokozattal a Vosztocsnij űrrepülőtérről. Néhány perc múlva a Fregat Föld körüli pályára állt, és 1 óra 20 perccel a felszállás után a Hold felé irányította az űrállomást.

A repülés során az állomás kétszer korrigált a röppályájáján, és augusztus 16-án két fékező impulzus leadása után mintegy 100 kilométeres magasságban állt Hold körüli pályájára. A repülés során az állomás műszereinek adatait, valamint számos fényképet, köztük a Hold déli pólusánál lévő Zeeman-kráterről készült felvételt továbbított a Földre.

Az állomásnak a tervek szerint augusztus 21-én kellett volna landolnia a Hold látható oldalán, a Boguszlavszkij-krátertől északra.

A baleset miatt a Szojuz és Progressz űrhajókat gyártó és az űrtechnológia teljes skáláját fejlesztő Energija Rakéta- és Űrvállalat részvényeinek árfolyama hétfő délelőtt a moszkvai tőzsdén 20,41 százalékkal, 31 720 rubelre esett.

Nyitókép: Unsplash.

Az új nemzetbiztonsági stratégia elfogadására azért van szükség, mert a korábbi, 2015-ben készült dokumentum már nem felel meg a mai követelményeknek – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a hírügynökségnek.

Kína a cseh értékelés szerint megkérdőjelezi a jelenleg fennálló nemzetközi rendet, aminek negatív következményei, kihatásai vannak az egész euroatlanti övezet, így Csehország biztonságára is.

További országok, amelyek az új nemzetbiztonsági stratégia szerint veszélyt jelentenek Csehország számára: Észak-Korea és Irán. Bizonytalanság forrása a Balkán is, tekintettel az egyes ottani államok és etnikumok közötti számos megoldatlan problémára.

Veszélyforrást jelentenek Csehország számára a közel-keleti és az afrikai konfliktusok is, amelyek melegágyai a terrorizmusnak és az Európai Unióba irányuló illegális migrációnak.

Csehországnak az új stratégia szerint képesnek kell lennie az ellenállásra kibernetikai, információs, gazdasági és hírszerzési területeken is, és jól felkészültnek kell lennie arra az eshetőségre, ha fegyveres konfliktus részesévé válna.

A NATO és EU-tagság meghatározó jelentőségű Csehország számára. A stratégia felszólítja az ország állampolgárait, hogy járuljanak hozzá az ország biztonságának megteremtéséhez – írja a CTK.

Nyitókép: Unspalsh.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő korábban azt állította, hogy a Moszkva elleni keddi ukrán dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan ukrajnai döntéshozatali központok ellen, ahol nyugati különleges szolgálatok irányításával orosz területen végrehajtandó terrorcselekményeket terveztek.

Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt.

A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálják a lakókat.

Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.

Nitókép: Unsplash.

Rájár a rúd a Nemzetközi Büntetőbíróságra

Mint ismeretes az USA korábban – még Donald Trump elnök hivatali ideje alatt – szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, amikor a szervezet az Egyesült Államok afganisztáni háborús bűnei miatt vizsgálódott. 

Nem fogjuk tétlenül tűrni, hogy egy „kenguru-bíróság” fenyegesse Hollandiából az amerikai polgárokat.  

– nyilatkozta akkoriban Mike Pompeo, a Trump kormányzat külügyminisztere az eset kapcsán.

Ezúttal az oroszok léptek

Ezúttal Oroszország – hasonlóan az USA-hoz – szánta el magát komolyabb lépésekre a Nemzetközi Büntetőbíróság munkatársai ellen.

Az 1970. március 30-án született Karim Asad Ahmad Khan angol állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik.

– áll az az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzésben, amely nem nevezte meg, hogy mi a konkrét vád.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nemrégiben büntetőeljárást indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Khan és három bírája, Akane Tomoko, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez ellen. Az ügyész ellen a vád:

Ártatlan személyt tudatos büntetőjogi felelősségre vonása, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény jogellenes elkövetésével összefüggésben.

Abírák ellen pedig az a vád, hogy tudatosan törekedtek külföldi állam képviselőjének jogellenes fogva tartására, és támadást készítettek elő ellene.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én rendelte el Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”. Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy –

Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Csak nevében nemzetközi: a kicsik benne vannak, a nagyok nem

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással.

A statútumhoz nem csatlakozott:
– Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta),
– az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és
– Kína (nem írta alá).

Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint:

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé.

A szervezetnek tehát nincs joghatósága Oroszroszágban – és Kínában és az USA-ban sem.