Ma már a nemzeti alaptanterv része a biztonságos közlekedésre való oktatás – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott hétfői sajtótájékoztatón az idei Biztonság Hetét megnyitva Rétvári Bence miniszterhelyettes, belügyminisztériumi államtitkár. Az államtitkár szerint már az alsó tagozatban fontos felhívni a figyelmet a közlekedési szabályokra, de az egész iskolai tananyagban szerepelnek erre vonatkozó ismeretek. Az államtitkár megerősítette, hogy a KRESZ szigorítása elkezdődött, és továbbra is kiemelten fókuszban van a közlekedésbiztonság növelése.

Magyarországon évente több mint 14-15 ezer közlekedési baleset történik. Ezekben a balesetekben 1000-1500 gyermek sérül meg, aminek fő oka a helytelen szállítási mód, a biztonsági eszközök mellőzése vagy helytelen használata – emelte ki Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának a vezetője, az ORFK OBB ügyvezető elnöke.

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy immár hetedik éve igyekszik a MABISZ és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága az iskolakezdés idején felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Mára már több mint húsz társadalmi szervezet csatlakozott a Biztonság Hete rendezvénysorozathoz. Először csak Pest megyében, később az egész országra kiterjedően került megrendezésre, majd tavaly óta már a nemzetközi színtérre is kilépett. Ezen a héten Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Lengyelország Románia és Szlovénia biztosítói, közlekedésbiztonsági szervei, illetékes hatóságai és oktatási intézményei a Child  Safety program keretében közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság célja, hogy a megelőzésnek köszönhetően minél kevesebb baleset történjen – közölte a bizottság ügyvezető elnöke. Biztonságtudatos állampolgárok nevelése a cél, ezért fontos a gyermekek korai képzése és rajtuk keresztül a szülők edukációja is. Évente 7000 lakástűz keletkezik, amelyekben többnyire gyermekek is sérülnek, ezért kiemelten fontos a megelőzés és az edukáció – emelte ki Fülep Zoltán. Ezért is csatlakoztak már a kezdeteknél a Biztonság Hete programsorozathoz.

Dr. Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitóbeszédében köszönetét fejezte ki a szervezőknek, és egyúttal felhívta figyelmet, hogy a legtöbb baleset tudatos viselkedéssel, odafigyeléssel elkerülhető, ezért az oktatás szerepe kiemelkedően fontos.

Az idei Biztonság Hete eseménysorozat szeptember 18-23. között zajlik. A héten minden megyében iskolai programok, családi napok, balesetmegelőzési bemutatók zajlanak. A színes tematikus hét záróeseménye a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezik, szeptember 23-án, a NIT Hungary „5 tengelyen biztonságban” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd.

Az idei év első felében 6383 személysérüléses közlekedési baleset történt Magyarországon, ebből 193 balesetben 211-en vesztették életüket – tették hozzá.

Felhívják a figyelmet, hogy ezeknek a tragédiáknak a többsége nagyobb odafigyeléssel, a szabályok betartásával elkerülhető lett volna, hiszen a közúti közlekedési balesetek túlnyomó része emberi hiba, mulasztás miatt következik be.

A rendőrség statisztikája azt mutatja, hogy a balesetek fő okai továbbra is a gyorshajtás (27 százalék), az elsőbbségi jog meg nem adása (26 százalék) és a kanyarodási szabályok megszegése (15 százalék).

A rendőrség honlapján azt írták: mivel az őszi-téli időszakban jelentősen romlanak a látási viszonyok, az akcióban december 4-éig ingyenesen vizsgáltathatják át a sofőrök autójuk berendezéseit „az ablaktörlő lapáttól az indexlámpáig”. A regisztrált optikák pedig ingyenes látástesztet végeznek az érdeklődőkön.

A kampány célja, hogy erősítsék a baleset-megelőzés területén a közlekedés szereplőinek felelősségét, és minél több ember számára világossá tegyék, hogy a vezető látása és a vezetett gépjármű műszaki állapota, láthatósága elválaszthatatlan összetevője a biztonságos közlekedésnek.

További részletek a kampány hivatalos honlapján, a https://latnieslatszani.hu/ oldalon olvashatók.

Nyitókép: Unsplash.

Az ORFK kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon hétfőn azt írta: a balesetmegelőzési Zebra-akcióban nagy figyelmet fordítanak a gyalogosok és a járművezetők szabálykövető magatartásának ellenőrzésére, a többi között testkamera, drónok és civil járművek alkalmazásával.

A közlemény szerint korábban évente átlagosan 2500 gyalogost ütöttek el a magyar közutakon, közülük 150 ember vesztette életét.

Az utóbbi két évben ugyan csökkent ez a szám, mégis mintegy 2000 járókelő sérül meg balesetben, és több mint 100 gyalogosgázolás végződik halállal – tették hozzá.

Kitértek arra is, a gázolásoknál a korábbi időszakban évente 900-1000 eset a gyalogosok hibájából történt, ez a szám az elmúlt két évben mintegy 600-ra, a balesetek 30 százalékára csökkent. Kiemelték, hogy a gázolások mintegy 40 százaléka (750-800 baleset) a kijelölt gyalogátkelőhelyen történik, és megközelítőleg három százalékuk halálos kimenetelű.

Az ORFK közlése szerint az ellenőrzésekre a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelt kockázatú, a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken és a környezetükben lehet számítani, elsősorban olyan helyen, ahol jelentős a közúti forgalom.

Az elkövetett jogsértés miatt az autóvezetőket és a gyalogosokat is figyelmeztetheti az intézkedő rendőr, aki helyszíni bírságot is kiszabhat és feljelentést is tehet. Tilos jelzésen történő áthaladásnál a járművezető 50 ezer forint közigazgatási bírságra számíthat – olvasható a közleményben.

A terror útja

A budai felső rakparton – a Gellért tér és a Lánchíd között olyan mértékben növekedett meg a biciklis forgalom az utóbbi években, hogy csúcsidőben a normális gyalogos közlekedés ellehetetlenült:

A nagy sebességgel közlekedő – és folyamatosan csengető – biciklisták és rolleresek nemcsak rendkívüli módon idegestik, de komoly veszélyt is jelentenek a békésen sétáló gyalogosokra.

Főleg a lassabban sétáló idős emberek, illetve a babakocsit toló kismamák vannak kitéve nagy veszélynek. A kerékpárok és rollerek haladási sebessége jóval meghaladja az itt elfogadható szintet, vezetőik veszélyesen viselkednek, sokszor csak az utolsó pillanatban fékeznek, vagy csak centiméterekre mennek el a gyalogosok mellett.

Szemtanúk beszámolói szerint a felső rakpartnak ezen szakaszán számos károkozás történt már, ami nem kerül bejelentésre.

Elütött idős emberek, fellökött babakocsik, kézből kirepülő üdítőitalos dobozok írhatók a gondatlanul és veszélyesen közlekedő biciklisták és rolleresek számlájára. A legkritikusabb a munkaidő előtti (7-9 óra között) és a munkaidőt követő (16-20) időszak, amikor a biciklisták megrohanják ezt a járdaszakaszt. Ebben az időszakban a gyalogosok fokozottan figyeljenek, ha erre sétálnak. A bicikliken nincs rendszám, így utólagos beazonosításukra kevés lehetőség marad, ha a károkozást követően elhajtanak a helyszínről.

A gyalogosok – a rájuk leselkedő veszélyek miatt – a rakpart ezen szakaszát a terror útjának is nevezik. 

Alternatív megoldásként át lehet menni az út túloldalára – mivel ott senki sem közlekedik – a Gellért-hegyi sziklafal melletti járda gyakorlatilag teljesen üres. 

A Seatbelt elnevezésű ellenőrzéssorozat keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják a rendőrök – áll a közleményben.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nevében dr. Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig Dr. Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény megújított együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot. Eszerint a felek a rendelkezésükre álló eszközökkel közösen lépnek fel a pénzügyi visszaélések megakadályozása, megelőzése és visszaszorítása érdekében. Együttműködésükkel biztosítják a pénzügyi piacok megbízható és hatékony működését, szolgálva az MNB által felügyelt intézmények és ügyfeleik védelmét, biztonságát.

Az együttműködés során különösen kiemelt területnek számít a bűncselekményből származó vagyoni eszközök, dolgok azonosítása, az ehhez kapcsolódó illegális pénzpiaci tevékenység megakadályozása, megelőzése és visszaszorítása. Fokozott figyelmet fordítanak a felek emellett többek között a pénzhamisítás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel történő visszaélés, biztosítási csalás, pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás, illetve a piramisjáték tevékenységekkel szembeni fellépés kölcsönös támogatására.

A két intézmény pénzhamisítás elleni tevékenységgel összefüggő együttműködésének célja a nemzetközi, a közösségi és a magyar jog által büntetőjogi védelemben részesített fizetőeszközök – így különösen a forint, valamint az euró – hamisítása, valamint a hamisítványok forgalomba hozatala elleni összehangolt, hatékony fellépés.

Az MNB ennek érdekében végzi el például a részére eljuttatott – feltehetően hamis vagy meghamisított – magyar és külföldi fizetőeszközök szakértői vizsgálatát, a beazonosított új pénzhamisítási módszer esetén pedig haladéktalanul tipizálja is azt. A jegybank közreműködik továbbá a téma érintett rendőri állomány oktatásában, képzésében, továbbképzésében is.

Az együttműködés keretében az ORFK többek között a pénzhamisítás vonatkozásában folyamatosan nyomon kíséri a bűnözésben bekövetkezett változásokat, folyamatosan elemzi a rendelkezésre álló, a pénzhamisítással összefüggő adatokat. Biztosítja a rendőri szervek közötti koordinációt, támogatja a bűnmegelőző, bűnüldöző munkát és közreműködik a sorozatjelleg felismerésében, annak bizonyításában is.

Az együttműködés továbbá kiterjed arra is, hogy a felek konferenciákat, konzultációkat szervezhetnek a pénz- és tőkepiaci ismeretek bővítésére, a pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi piacokba vetett bizalmat veszélyeztető bűncselekmények megakadályozásának, megelőzésének és visszaszorításának elősegítése érdekében.

Palocsay Géza, a Jófogás és a Használtautó.hu portált üzemeltető Adevinta Hungary ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány következtében hatalmas mértékben nőtt az e-kereskedelem, az abban elköltött összegek mennyisége, az online vásárlások és vásárlók száma is. Ez nemcsak gazdasági előnyt jelentett az e-kereskedelem szereplőinek, de azt is eredményezte, hogy drámaian nőtt az adathalász kísérletek száma is – tette hozzá.

A Kaspersky Lab eredményeire hivatkozva azt mondta: 2020 márciusától 2021 márciusáig több mint ötezer, adathalászatra létrehozott oldalt azonosítottak, amelyek meglátogatásától mintegy egymillió embert védtek meg.

Palocsay Géza arra is felhívta a figyelmet, szinte havonta lehet a sajtóból értesülni arról, hogy akár egy nagy e-kereskedelmi szereplő szolgáltatásával vagy márkájával, akár a közművek nevében bűnözők megpróbálnak visszaélni a felhasználók személyes és pénzügyi adataival.

Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank összefoglalója szerint 2021 harmadik negyedévében a határon belül az adathalászattal okozott kár meghaladta a 120 millió forintot, míg a határokon túl nyúló az 500 millió forintot.

Arra is rámutatott: az elmúlt két hónapban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalát is kétszer érte támadás, de több pénzintézet oldalát is folyamatosan támadják, hogy megszerezzék a felhasználói adatokat.

Az Adevinta Hungary az esetek elszaporodottsága miatt összefogást kezdeményezett annak érdekében, hogy megfelelő jogi szabályozást érjenek el az adathalász-kísérletekkel szemben – mondta az ügyvezető, ismertetve, hogy ehhez több mint húsz meghatározó online kereskedelmi márka is csatlakozott.

Beszélt arról is, hogy csak a Jófogás oldalán januárban több mint 200 olyan esetet azonosítottak, amikor az oldalaikról kívülre csalva próbálták meg a felhasználóik adatait megszerezni. Hozzátette: ugyanazt a technikát alkalmazták, mint amikor elektronikus levelekben keresik meg a felhasználókat bankok vagy közműszolgáltatók nevében.
A múlt év harmadik negyedévében közzétett felhívásukra az Országos Rendőr-főkapitányság is támogatásáról biztosította őket – folytatta Palocsay Géza, aki a felhasználók edukálását célzó kommunikációs kampány mellett jogszabály-változtatást is sürgetett a csalási kísérletek megelőzésére.

Oláh-Paulon László, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője ismertette: minden évben február második keddje a biztonságos internet napja, ennek apropóján indították el a kampányt.

Kiemelte: az ORFK számára nagyon fontos, hogy az e-kereskedelmi felhasználók biztonságban legyenek. Azzal, hogy nem válnak áldozattá, elkerülik, hogy megszerezzék az adataikat, a szubjektív biztonságérzetük is erősödik, amivel jobb közbiztonságot tudnak teremteni az online térben is – mondta.

Oláh-Paulon László arra kérte a felhasználókat, hogy tájékozódjanak, nézzék meg, milyen módon jelentkeznek be az online felületekre, és ha az eltér a megszokottól, forduljanak a szolgáltatóhoz, a kereskedőhöz, és semmiképp se adják ki felelőtlenül a személyes vagy banki adataikat, a bankkártyájuk adatait, PIN-kódját.

Az MTI kérdésére a jogszabály-változtatási javaslatukat érintően Palocsay Géza azt mondta: együttműködnek a rendőrséggel, igyekeztek a kereskedők részéről megfogalmazni javaslataikat, amelyek a jelenlegi büntetőjogi szabályozás kiegészítésére, módosítására vonatkoznak az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaéléssel kapcsolatban.

Hozzátette: az a céljuk, hogy az őszi ülésszakra egy minden fél számára elfogadható javaslatcsomaggal álljanak elő.

A közlemény szerint 2509 alkalommal meg is állították a szabályszegőket. 2427 emberrel szemben bírságot szabtak ki, míg 82 sofőr ellen eljárást kezdeményeztek. A többi 6092 esetben leállítás nélküli ellenőrzés történt, a gépkocsivezetők bírságukra postai úton számíthatnak.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) augusztus 9. és 15. között tartotta Speed elnevezésű fokozott közúti ellenőrzését, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozott.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata szerdán tette közzé honlapján a március 8. és 14. közötti, európai szintű fokozott ellenőrzésének mérlegét. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2021. évi ellenőrzési terve alapján az európai kampánya során ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – használatát ellenőrizték a rendőrök.

• A járművek ellenőrzése során a rendőrök 5514 alkalommal tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, túlnyomórészt – 4531 esetben – a járművezető nem kapcsolta be a biztonsági övét.
• A gyermekbiztonsági rendszert 112 esetben nem használták, míg 14-en bukósisak nélkül motoroztak.

Az ORFK arra kérte a közlekedésben részt vevőket, hogy mindig tartsák be a közúti szabályokat, a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak megfelelő használatát.

Ne sodorják veszélybe magukat és a többi közlekedőt azzal, hogy a passzív biztonsági eszközöket nem használják!

– fogalmaztak.

Nyitókép: Pixabay.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához csatlakozva az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használatát figyelik országszerte a rendőrök.

Az egyhetes ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják.