Orbán Viktor azt mondta, olyan dolgokat lehet megcsinálni a következő évben, amelyekre néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem lehetett.

Az, hogy elindul a Demján Sándor-program és a kisvállalkozók soha nem látott méretű segítséget kapnak, közvetlenül függ össze a világpolitikai lehetőségekkel – emelte ki. Hozzátette, az olcsóbb lakhatás irányába is azért lehet fontos lépéseket tenni, mert a nemzetközi politikai változások megteremtették ennek lehetőségét.

Az, hogy a kormányzat a következő évben növelni akarja a bérek vásárlóértékét, vagy hogy a 13. havi nyugdíjat állandóvá tudja tenni, mind azért lesznek lehetségesek, mert úgy alakult a világpolitikában a helyzet ahogy, és mi magyarok jól értettük meg, hogy mi fog történni, és felkészültünk rá

– mondta.

Orbán Viktor kiemelte: a legnagyobb bajunk az ukrajnai háború, mert ha a háború nem lett volna vagy hamarabb lett volna vége, akkor az infláció „sem szaladt volna el” olyan magasra, az energiaárak sem lennének ott, ahol, nem lettek volna szankciók, számos kereskedelmi tevékenység nem szakad meg, és a gazdaságok egész Európában sokkal jobb állapotban lennének.

Közölte, tudták, hogy ha Amerikában a demokraták nyernek, akkor „folytatódik ez a mizéria”, és Magyarországon a következő évben háborús költségvetést kell készíteni, amelyben nem a nemzeti össztermék két, hanem három-négy százalékát kell erőltetett módon, de gyorsan elkölteni katonai kiadásokra.

Hozzátette, azt is tudták, hogy ha Donald Trump nyer, akkor egy békeköltségvetést lehet készíteni.

Jelezte: meg is változtatták a törvényhozás rendjét. Azt kérte az Országgyűléstől, hogy várják meg az amerikai elnökválasztást, hogy megértsék, 2025 békeév vagy háborús év lesz-e, és ennek megfelelően nyújtsanak be költségvetést. Kiemelte, hogy most békeköltségvetést nyújtottak be.

Arról is beszélt, hogy

van a gazdasági semlegesség filozófiája, van egy új gazdaságpolitika, ami ezekhez a változásokhoz igazodik, és már van egy 21 pontos akcióterv, ami konkrétan az emberek mindennapi életét fogja kedvezően befolyásolni. Semmi túlzás nincs abban,

amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a feltételek meglettek

– szögezte le a miniszterelnök.

A Kínával való esetleges kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „itt van az amerikai-kínai ügy, itt nyilván viták vannak, voltak és lesznek”. Azt mondják, el kell dönteni, hogy ide vagy oda állunk, de valójában mi nem akarunk mást, mint amit az amerikaiak – tette hozzá.

Rámutatott: Donald Trump és az amerikaiak jó üzletet akarnak kötni a kínaiakkal, és mi sem akarunk mást, csak jó megállapodásokat kötni velük. Mindenki ugyanazt akarja, tehát nem szükséges egymással vitatkozó felek egyik vagy másik oldalára állni. Miért nem állunk a saját oldalunkra? – tette fel a kérdést.

Nekünk magyar érdekeink vannak, nekünk a magyar emberek fontosak, nekünk azt kell csinálnunk, ami a magyar érdeknek megfelel

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy így kell politizálnunk nyugatra és keletre is.

Megjegyezte, mindig meglepődik azon, hogy „egészen komoly koponyák” is képtelenek a magyar önérdeket kiindulópontnak tekinteni, állandóan valaki máshoz akarnak igazodni, valaki más mellé akarnak lecövekelni, „oda akarják kötni a lovukat”, de így nem lehet.

Hangsúlyozta, hogy ha komoly dolgokat akarunk csinálni, ha fejlődni akarunk, ha a saját teljesítménytől akarjuk függővé tenni az életünk minőségét, akkor vállalnunk kell, hogy magyarok vagyunk saját érdekekkel, és eszerint fogunk eligazodni majd a politikai univerzumban.

Egyesek szerint ez nem lehetséges, mert „túl kicsik vagyunk ehhez” – mondta, hozzáfűzve: ő ezt sosem hitte, mert „először is nem vagyunk kicsik, ez egy nagy nemzet”, emellett pedig látott sikeres országokat ilyen mérettel, amelyek csak a saját érdekeiket követve ügyesen barátokat gyűjtöttek a világban, és utána ezt beforgatták gazdasági előnnyé.

Az, hogy Magyarországnak ma egy barátja az Egyesült Államok elnöke, egy olyan gazdasági lehetőség az ország számára, ami korábban soha nem állt fönn

– mutatott rá a miniszterelnök, aki olyan hatalmas győzelemként értékelte Donald Trump győzelmét az amerikai választáson, amely „nemcsak a Holdról, hanem a Marsról is látszik”.

Kijelentette: mindenki tudja, hogy ha 2020-ban Donald Trump nyert volna az Egyesült Államokban, akkor ez a lidércnyomásos két év meg sem történt volna, nem lett volna háború, mert lett volna egy olyan erős vezetője Amerikának, aki kellő időben megkötötte volna a szükséges megállapodásokat.

Ez elmaradt, és most iszonyatos árat fizetünk, illetve fizettünk az elmúlt két évben, és az európaiak – egy-két kivétellel, mint a szlovákok és a Vatikán – ezt a rossz dolgot támogatták.

Most ennek vége van – mondta Orbán Viktor. Úgy értékelt: nyilvánvaló, hogy ha Amerika új elnöke háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát és gender helyett családvédő politikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban, és nekünk, európaiaknak erre valahogy válaszolnunk kell.

Nyitókép: MTI.

Orbán Viktor elismeréssel szólt a szervezet és a főtitkár munkájáról, szerinte az OECD egyike a pragmatikus és józan észen alapuló megközelítést alkalmazó nemzetközi platformoknak.

Az elmúlt években az OECD értékes partnere volt Magyarországnak abban is, hogy felkészüljön az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekre az uniós források ügyében. A közbeszerzési rendszer reformja, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése vagy a korrupcióellenes stratégia értékelése tekintetében is nagyra értékeljük az OECD objektív, szakmai véleményét – emelte ki a kormányfő.

A keddi tárgyaláson Orbán Viktor és Mathias Cormann aggodalmát fejezte ki a világgazdaságban a blokkosodás irányába mutató folyamatok valamint a leválást és az elszigetelődést szorgalmazó hangok megerősödése miatt.

Nyitókép: Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor az interjúban azt mondta, a jelenleg hatályos magyar szabályozás jól kezelte a 2015-ös migrációs válságot, a Brüsszellel vívott csatáknak jó eszköze volt, de a migrációs nyomás nő, ezért szigorítani kell a jogszabályon.

Hozzátette: új idegenrendészeti törvényt kell alkotni, amely világosan meghatározza ki, milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon és emögé egy erőteljes kikényszerítő idegenrendészeti erőt is helyez.

Orbán Viktor azt mondta, hogy 

a céljuk az, hogy mindenkiről lehessen tudni, aki Magyarországon van, milyen jogcímen, mennyi ideig tartózkodhat itt, mert „egyébként ellopják tőlünk az országot”.

Magyarország a magyaroké, a munkahelyek a magyarokat illetik meg, a szabályokat, hogy hogyan élnek ebben az országban, a magyaroknak kell meghatározniuk – fogalmazott, jelezve, a törvényjavaslatot még idén elfogadja a parlament.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor kiemelte: a brüsszeli vezetés nemcsak nem azt csinálja, amit a magyarok szeretnének, hanem azt sem, amit általában az európai emberek. Az emberek nem akarnak migrációt, háborút, békétlenséget, jól megtervezett zöld átmenetet akarnak, és nem olyat, ami tönkreteszi az iparukat – tette hozzá.

A kormányfő rámutatott: a brüsszeli vezetést foglyul ejtette egy globalista elit, pénzügyi csoportok, nagy gazdasági erőcsoportok, és a brüsszeliek döntéseit ezek érdekei motiválják, nem pedig a magyar, német, francia vagy az olasz emberek érdeke.
Ezért kell változást elérni – jelentette ki a miniszterelnök.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kollár Lajos tájékoztatta Orbán Viktort a civil tudós testület elmúlt időszakban elvégzett munkájáról.

A miniszterelnök és a PBK elnöke a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívásokról is tárgyalt, a veszélyek koráról, a háborúkról, a demográfiai és gazdasági problémákról, a nemzeti szuverenitásról.

Az egyre veszélyesebbé és kiterjedtebbé váló háborús konfliktusok kapcsán a béke fontosságát hangsúlyozták. Felidézték a Professzorok Batthyány Köre márciusban kiadott állásfoglalását, amely a békéről és a világháború elkerüléséről szólt.

A testület elnöke a megbeszélésen további együttműködést ajánlott a magyar kormánynak szakmai, tudományos kérdésekben – áll Havasi Bertalan közleményében.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Akkor „éppen csak meg nem feszítettek bennünket” – idézte fel a miniszterelnök a brüsszeli reakciókat. Úgy fogalmazott: a kerítés „vérvád” volt.

Ma már majdnem minden európai ország azt képviseli a migráció kérdésében, amit Magyarország képviselt 2015-ben – tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország kidolgozta a modellt, hogyan kell megvédeni az országot és a kontinenst. A migránsok kérelmét akkor kell elbírálni, amikor még kívül vannak Európán – hangsúlyozta.

Brüsszel ennek ellenére még mindig támadja az egyetlen sikeres határvédelmi modellt.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher.

Orbán Viktor a brüsszeli Közmédia Központban készített interjúban a világgazdaság előtt álló legnagyobb kérdésnek azt nevezte: kinek lesz meg az a képessége, hogy a megtermelt zöld energiát eltárolja, és akkor vegye elő, amikor arra szüksége van.

Hangsúlyozta: ebben Kína ma élen jár, és ha Magyarország jó időben, másokat megelőzően kapcsolódik be az új technológiába, akkor rövid idő alatt nagyon sokat tud a fejlődési hátrányából ledolgozni.

Arra is felhívta a figyelmet: Magyarországnak még a régi időkből megörökölt, kitüntetetten jó kapcsolata van Kínával, amit nem érdemes „elkótyavetyélni”. Óriási lehetőség, ha ezt le tudjuk fordítani a gazdasági kapcsolatok nyelvére – tette hozzá a kormányfő.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Mi most azt akarjuk, és ezt is fogom javasolni, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció – fogalmazott a kormányfő. A nemzeti konzultáció egy jó eszköz, arra való, hogy feltegyük a nagyon komoly kérdéseket, most is van 10-11 komoly kérdés, és az embereknek adjunk lehetőséget arra, hogy elmondják a véleményüket – tette hozzá.

Kifejtette: a rendszeresen beérkező milliós válaszszám „létrehoz egy nagy támogatottságot a kormány mögött, és akkor a kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhat Brüsszelben, akkor is, ha orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie”.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kormányfő kifejtette: az egyik ország bent van az Európai Unióban, a másik nincsen, „ez nem hátrány, ez lehetőségeket is tartogat”.

„Egy olyan ország, amely befektetési lehetőségeket keres a világban, nehezen találhatna ennél kedvezőbb politikai és gazdasági terepet” – emelte ki.

Orbán Viktor és Aleksandar Vucic Hálid bin Mohamed bin Zájed Ál Nahajan sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek trónörökösével folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a háromoldalú csúcstalálkozón az volt a cél, hogy bemutassák a szerb-magyar gazdasági együttműködést az emírségek képviselőjének. A megbeszélés módot adott a lehetőségek feltérképezésére, az infrastruktúra és a kereskedelem terén folytatott együttműködés megismertetésére. Hozzátette: Magyarországnak most először volt alkalma részt venni ilyen találkozón.

Kiemelte: meggyőződése, hogy meggyőzően tudják a közös szerb-magyar perspektívát képviselni a térség iránt érdeklődő harmadik országok és befektetők előtt.
Hangsúlyozta: Aleksandar Vucic elnökkel délután tartandó megbeszélésükön téma lesz a migráció kérdése, Brüsszel kérdése és az Európai Unió bővítése és az utóbbival kapcsolatos határidő.

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor kijelentette: Magyarország minden konfliktusban a párbeszéd híve volt, álláspontja szerint ugyanis a konfliktusokat párbeszéd útján lehet megoldani.

„Semmilyen szankciót nem támogatunk semmilyen ország ellen” – fogalmazott a miniszterelnök.

Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher