Az ÖPOSZ számos területen lát még fejlődési lehetőséget a taglétszám, a megtakarítások – végeredményben az öngondoskodás – növelésére a beadott javaslatcsomagon felül is.

A szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi példák mellett a 2019. előtti magyarországi rendszer is azt mutatja, hogy a munkáltatók bevonása ösztönzőleg hat az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám és a pénztári bevétel növekedésére. A problémát szerintük az jelenti, hogy mivel a munkáltatói nyugdíj- és egészségpénztári befizetések bérként adóznak, alacsony a munkáltatók motivációja.

A javaslatok között szerepel az az elképzelés is, amelynek alapján a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak.

További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény vagy annak egy része alakuljon át alanyi jogon járó állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést.

Az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy a 2014 óta változatlan 150 000 forintos éves szja-visszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen, hogy megtartsa értékállóságát és ösztönző erejét a hosszútávú nyugdíjmegtakarításban gondolkozók számára.

Az ÖPOSZ javaslatai között szerepelnek olyan megoldások is, amelyekkel hatékonyabban lehetne felhasználni az önkéntes pénztári megtakarításokat a magyar gazdaság élénkítése, illetve speciális feladatainak megoldása érdekében. A devizakitettség korlátozásával például növelhető lenne a hazai eszközök (részvények, kötvények) iránti kereslet, egy új befektetési instrumentum létrehozásával és abba történő invesztícióval pedig a pénztárak még a jelenleginél is jobban tudnák támogatni a kormányzat törekvéseit, így különösen az energetikai fejlesztéseket – hangsúlyozták. Ez a befektetési forma ráadásul jól illeszkedhetne az MNB ESG célkitűzéseihez is – jegyezte meg a pénztárszövetség.

Nyitókép: Unsplash.

A versenyen elindult diákok a jövőben hasznosítható tudást szereztek

A rendezvényen Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte:

A magyar lakosság pénzügyi tudása sokat javult az elmúlt 15-20 évben, de szükség van további fejlődésre.

Mint mondta, a tapasztalatok szerint a diákoknak sem bonyolultak a pénzügyek, sok vetélkedő bizonyítja ezt. Különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarországon ma már sok szervezet foglalkozik önkéntesen a pénzügyi tudatosság terjesztésével.

A versenyen elindult diákok a jövőben hasznosítható tudást szereztek

– mutatott rá Gion Gábor, megköszönve a Pénztárszövetségnek a vetélkedő megszervezését és a pénzügyi tudatosság terjesztésében vállalt szerepét.

Az öngondoskodás fontosabb, mint valaha

Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke elmondta: 

A húszéves szervezet működése során folyamatosan dolgozott azon, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodásra.

Ennek részeként idén harmadszor rendezték meg a Pénzmesterek vetélkedőt, amelyre az eddiginél több, mintegy 2200 középiskolás regisztrált, és közülük 1500 eljutott a döntőig – emelte ki.

A verseny a korosztály igényeihez illeszkedő feladatokkal és felhasználóbarát online felülettel várta a jelentkezőket, akik számítógépről és mobileszközről is megoldhatták a 10-10 kérdésből álló kvízköröket, valamint a döntő feladatait, amelyek középpontjában a pénzügyi és az öngondoskodáshoz kapcsolódó alapismeretek álltak.

Nagy Csaba jelezte azt is, hogy az elmúlt három év alatt több mint 4000 diákot, tehát 4000 családot értek el a vetélkedővel. A pénteki díjátadón 12 sikeres versenyző vehetett át elismeréseket, illetve díjazták a legeredményesebb és legaktívabb három középiskolát is. A Pénzügyminisztérium különdíjat ajánlott fel az öngondoskodás témájában legötletesebb esszék megalkotóinak.

A legfontosabb mutatók alapján jól szerepeltek az idei első negyedévben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő pénztárak, de a munkáltatói hozzájárulások kedvezőtlenül alakultak.

– közölte a szervezet.

Közel az 1400 milliárdhoz

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a negyedév végén 1381 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 5 százalékos növekedésnek felel meg.

Az 5 százalékos vagyongyarapodás kiemelkedőnek mondható a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben és a pénztárak behozták a tavalyi kedvezőtlen befektetési környezetből adódó lemaradást. Az első negyedévben a kasszák az ÖPOSZ becslése alapján 3,65 százalékos hozamot értek el. Az egy tagra jutó vagyon az idei első negyedévben – részben a taglétszám minimális csökkenése miatt – 5,6 százalékkal 1,27 millió forintra nőtt.

– mondta dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.

Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészségpénztárak a vagyonukat 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1 százalékkal 900 ezerre emelkedett. Az egészségkasszák teljesítményét azonban jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forintértékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. Tehát a tagok egészségének megőrzésében továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak.

Zuhanás a munkáltatói befizetéseknél

A jó eredményeket árnyalja, hogy az cafeteriarendszer átalakítása és az új adószabályok miatt a munkáltatói befizetések drasztikusan csökkentek, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál éves összevetésben 31 százalékkal 6,5 milliárd forintra, az egészségpénztáraknál pedig 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra.

Az állami támogatással, azaz az évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetések az önkéntes nyugdíjkasszáknál 14,8 milliárd forintra rúgtak, ami lényegében stagnálást jelent éves szinten. Az egészségpénztáraknál viszont – ezzel részben ellensúlyozva a munkaadói befizetések visszaszorulását – 17 százalékkal 6 milliárd forintra nőttek. Az egyéni befizetéseknél látható növekedés azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban.

– emelte ki dr. Kravalik Gábor.

Árnyalja a képet, hogy számos munkáltató tavaly év végére hozta előre idei befizetéseinek egy részét, más munkaadók pedig a megszokottnál hosszabban, akár tavasz közepéig is elodázták a döntést a cafeteria juttatások vonatkozásában. Emellett a munkáltatói aktivitást figyelve a pénztártagok is kivártak. Ezt a jelenséget az egyes pénztáraknál már hozzáférhető negyedik havi adatok is alátámasztják: áprilisban az egyéni befizetések és a munkáltatói átvállalások is növekedtek, bár vélhetően ez sem fordította meg az első negyedévben megfigyelhető főbb trendeket.

Akár adójóváírást is igénybe lehet venni

A Pénztárszövetség elemzése szerint a munkáltatói befizetések annak ellenére csökkentek jelentősen, hogy azok továbbra is az egyik legkedvezőbb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számítanak.

• A munkáltatói hozzájárulás után ugyanis a tagok is igénybe vehetik az adójóváírást. Ennek eredményeként 100 forintonként közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással, mintha ugyanazt bérként adná oda nekik az adott munkáltató. 
• A Pénztárszövetség szerint a munkáltatói hozzájárulásokra nagy szükség volna, mert sokan csak a segítségükkel tudnak belevágni az önfinanszírozásba, öngondoskodásba.
• Abban, hogy a pénztárak segítségével minél többen és akár már pályakezdő kortól takarékoskodjanak az egészségük megőrzése és a nyugdíjas évek biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében a munkaadók szerepe kiemelkedő lenne.

A múlt évben készült felmérésünk szerint az embereknek komoly igénye is van a munkáltatói segítségre. A munkavállalók túlnyomó része, 70 százaléka lényegesnek mondta, hogy munkáltatójuk hozzájáruljon a takarékoskodásukhoz.

– közölték.

Még mindig az egyik legjobb alternatívát jelentik a pénztárak

Dr. Kravalik Gábor azt is elmondta, hogy a pénztárak teljesítménye alapján továbbra is az egyik legjobb alternatívát kínálják a pénztárak az önfinanszírozási megoldások között.

A Pénztárszövetség reméli, hogy a munkáltatók felismerik a pénztári hozzájárulásban rejlő lehetőséget és ezzel számos munkáltató számára megnyitják az utat a pénztári takarékoskodás felé.

Photo by Jernej Graj on Unsplash

Garanciaalapot javasolt a pénztáraknak Windisch László MNB alelnök

A jegybank alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában jelenleg rendkívül alacsony a magyar tőzsdei részvények aránya. Ennek emelésével – nyugat-európai mintára – a magyar tőkepiac erős pilléreivé válhatnának, támogatva a magyar gazdaságot és a munkahelyteremtést – fűzte hozzá.

Windisch László úgy vélte, meg kellene újítani néhány ponton a pénztári szektor szabályozását is, például célszerű lenne, ha egy garanciaalapot hoznának létre, amely a bankbetétekhez és az értékpapírokhoz hasonlóan biztosítaná a pénztárakban őrzött megtakarításokat. Ez a garancia-alap védené az önkéntes pénztárak tagjainak megtakarításait egy esetleg bekövetkező felszámolás, csőd esetén pótolná a fedezethiányt. Az MNB javaslata szerint a garancia-alap egy-egy pénztártag vagyonát 30 millió forintig biztosítaná, és körülbelül egy közepes méretű pénztár vagyona 10 százalékának megfelelő összeggel kellene feltölteni.

A pénztárak hozama együtt mozog az állampapírokéval

Windisch László kiemelte: napjainkban a hazai nyugdíjkasszák csak vagyonuk 5,8 százalék fektették be részvényekbe, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) pedig a vagyonuk csupán 3,4 százalékát forgatják meg. A teljes pénztári vagyon legnagyobb részét, 58 százalékát állampapírokban helyezték el, a kötvényalapokkal együtt az állampapírok a vagyon közel 70 százalékát teszik ki, s emiatt a pénztárak hozama az állampapírokéval együtt mozog.

Az Európai Uniót és még néhány fejlett, unión kívüli nyugat-európai országot tömörítő Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban a pénztárak vagyonának csak 30 százaléka van állampapírban, a részvények aránya pedig 32 százalékot tesz ki – mondta.

Portfóliókba kellene rendezni a tagokat

Az MNB azt is javasolja, hogy a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjkasszák is az életkoruknak megfelelően osszák be a különféle portfóliókba a tagokat, ami azt eredményezné, hogy a fiatalokat ne a közepes, hanem a magasabb kockázatú alapokba sorolják be. Az alelnök közölte: a jegybank felügyeleti része jövőre naponta fogja nyomon követni, monitorozni a nyugdíjkasszák befektetéseit, ennek érdekében adatokat kér be a letétkezelőktől, és megvizsgálja, kellő gondossággal fektették-e be vagyont a pénzügyi intézmények.

2 millióan már fontosnak tartják az öngondoskodást

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kiemelte: Magyarországon több mint 4 millió ember dolgozik, de mindössze 2 millió ember tagja valamelyik pénztárnak. Ez azt mutatja, hogy több mint 2 millióan tartják fontosnak az öngondoskodást, amire nagy szükség lenne az egészségük megőrzése és az időskori anyagi biztonság megteremtése érdekében, de a munkáltatók szerepét erősíteni kellene a folyamatban.

• Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona június végén 1304 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
• Az egy főre jutó vagyon 5 százalékkal 1,2 millió forint fölé emelkedett.
• Az egészségpénztárak sikeresen működnek, ezt jelzi, hogy a tagok az egy évvel korábbinál 47 százalékkal több alkalommal, 4,7 millió alaklommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amelynek költségét egészségkasszájuk fizette.
• Az összes kiadás 23 milliárd forint volt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg.

Még mindig alacsony szinten vannak a nyugdíj megtakarítások

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója elmondta: a részvénypiaci átlagforgalom az elmúlt 2 és fél év alatt több mint 26 százalékkal közel 11 milliárd forintra nőtt, a tőzsde GDP-hez mért kapitalizációja pedig 14,7 százalékról 20 százalék fölé ugrott. Az irányadó index (BUX) pedig 56 százalékkal emelkedett, azaz a magyar tőzsde jó eredményeket ért el.

Kitért arra, hogy a nyugdíj-megtakarítások alacsony szinten vannak a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül és a részvénykitettség is alacsony nemzetközi összevetésben.

• A nyugdíjvagyon aránya a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül 3 százalék, szemben a hollandiai 62 százalékkal és a lengyelországi 9 százalékkal.
• Emellett a nyugdíjvagyonnak Magyarországon a 34 százaléka van befektetési alapokban vagy részvényekben, míg Hollandiában 67, Lengyelországban pedig 83 százalék ez az arány.

Lengyel minta

Végh Richárd az új lengyel nyugdíjprogramot is bemutatta, amely egy önkéntes alapon működő rendszer. A lengyel modell mindhárom szereplőt bevonja, az állami támogatás mellett fontos eleme a munkavállalók egyéni befizetései és a munkáltatói hozzájárulás is – jelezte a BÉT vezérigazgatója.

Jelentősen emelkedett az önkéntes pénztárak vagyona

Kravalik Gábor kiemelte: az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona ötéves távlatban mintegy 50 százalékos gyarapodásnak felel meg. Az egy főre jutó vagyon éves összevetésben 7,6 százalékkal, 1,14 millió forintra emelkedett az idei első három hónapban.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak eredményeit tekinve a tagdíjbevétel 27 százalékkal, 31 milliárd forintra emelkedett. A pénztártagok egyéni befizetései 23,5 százalékkal, 14,5 milliárd forintra nőttek.
• A szövetség elnöke kedvezőnek mondta, hogy a munkáltatói hozzájárulások 16 százalékkal, 8,6 milliárd forintra emelkedtek. Az aktivitás növekedésében szerepe volt annak, hogy a munkáltatók a tavalyinál alacsonyabb adóterheléssel járulhatnak hozzá az alkalmazottak pénztári megtakarításához.
• Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészség- és önsegélyező pénztárak összesített vagyona 49 milliárd forintot tett ki március végén, ami 1,7 százalékos növekedés.

Több mint 2,3 millió alkalommal fizették ki az egészség- és önsegélyező kasszák a tagok által igénybe vett szolgáltatások díját, összesen 10,8 milliárd forint értékben

– tette hozzá az elnök.

4,7 milliárd forintra emelkedtek az egyéni befizetések az év első 3 hónapjában

Kravalik Gábor közölte: az egészség- és önsegélyező pénztáraknál nem elsősorban a vagyongyarapodás a legfontosabb mutató, hanem az, hogy a kasszák mekkora összegben és hány alkalommal finanszírozták a tagok által igénybevett szolgáltatásokat. Az is mutatja az egészség- és önsegélyező kasszák népszerűségét, hogy a tagok egyéni befizetései 32 százalékkal, 4,7 milliárd forintra emelkedtek az idei első három hónapban – mondta a szövetség elnöke.

Fontos a takarékoskodás

Kravalik Gábor hangsúlyozta: a negyedéves adatok alapján, elsősorban a tagok egyéni befizetéseinek jelentős növekedéséből, az látszik, hogy a pénztártagok bizalma töretlen és nagyon fontos számukra a pénztári takarékoskodás, akár a nyugdíjas éveikről, akár az egészségmegőrzésről van szó.