A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette honlapján a nyugdíjpénztárak 2021. évi hozamaira, s a 10 és a 15 éves hozamrátáira vonatkozó adatokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak eszerint 2,63 százalék – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozamot értek el tavaly, ami csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. Az inflációs hatást (7,4 százalék) figyelembe véve ez -4,44 százalékos reálhozamnak felel meg. A kép mégsem egysíkúan kedvezőtlen, mivel voltak kifejezetten magas hozamú portfóliók is, de a két szélső érték között nagy a különbség. A pénztári portfóliók éves nettó hozamai (a befektetési összetételtől függően) szintén széles skálán, -7,34 százalék és 26,18 százalék között szóródtak.

A hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozamai továbbra is szép eredményt mutatnak, 6,55, illetve 5,49 százalékkal. Az időarányos inflációval csökkentve a 10 éves reálhozam 3,86 százalék, míg a 15 éves 2,02 százalék volt, melyek magas értékeknek számítanak. Az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is hosszú távon 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul költséghatékony és versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve.

A koronavírus-járvány 2021-ben is éreztette hatását, ám az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak többségében pozitív nettó hozammal zártak. 2021. I. és III. negyedévben a portfóliók mintegy háromnegyede pozitív nettó hozamot ért el, a II. negyedévben pedig 4 portfólió kivételével valamennyi pozitív hozamot mutatott. Ezen időszakban jellemzően csak a kötvénytúlsúlyos, alacsonyabb kockázatviselési hajlandóságú portfóliók értek el nulla körüli vagy negatív nettó hozamot. Az év végére a hozamgörbe emelkedése miatt az állampapír-portfóliók jelentősen leértékelődtek, ami erőteljes hatással volt a IV. negyedévi teljesítményekre. Ekkor már csak a portfóliók harmada ért el pozitív hozamot.

A nyugdíjcélú megtakarítások ugyanakkor hosszú távúak, ezért a rövid távon jelentkező, értékelési különbözetből adódó átmeneti árfolyamveszteséget a pénztáraknak nem kell realizálniuk. Így elég idő áll rendelkezésre a piaci korrekciók bevárására; amit az is alátámaszt, hogy a pénztárak jellemzően lejáratig tartják az állampapírokat.

Idén a háború miatt kialakult volatilis pénz- és tőkepiaci események kedvezőtlenül érintették a pénztári befektetések egy részét. Az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseit. A rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a volatilisebb időszakokban, hiszen árfolyamesés esetén egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható (átlagköltséghatás). Javasolt ezért a tagoknak a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelően (nyugdíjkiegészítés) hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres megtakarítással ellensúlyozni a hozamok kilengéseit.

Kedvezően alakultak az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a tagokat terhelő költségei tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalójából. A pénztári szféra költségeit visszamenőleg áttekintő klasszikus díjterhelési mutató 2020-ban az előző évi 0,75-ről 0,64 százalékra, a korrigált díjterhelési mutató pedig 0,78-ról 0,69 százalékra csökkent. (A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket.)

Ilyen mértékű éves csökkenésre az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója számításának 2002. évi kezdő időpontja óta nem volt példa. A pénztártagok díjterhelése egyébként az elmúlt közel két évtizedben összességében folyamatosan csökkent, s mára a 2002. évi érték kevesebb, mint 40 százaléka.

A díjterhelés összetevőit tekintve a működési díjterhek érdemben nem változtak tavaly (korrigált értékük az előző évvel azonosan 0,32 százalék volt), míg a befektetési díjterhek a 2019. évi 0,46-ról 0,37 százalékra estek vissza. A mérséklődés itt elsősorban a pénztárak által – a tavalyi, a korábbinál mérsékeltebb hozamok miatt – kifizetett vagyonkezelési sikerdíjak visszaesésével, egyes esetekben pedig a vagyonkezelési alapdíjak, illetve a sikerdíjszámítás módszerének megváltoztatásával magyarázható.

A jegybank ajánlása alapján kiszámított átlagos 30 éves – vagyis egy feltételezett tagnak a pénztárban töltendő életidejét modellező – pénztári teljes költségmutató (TKM_Nyp) 0,85 százalék volt tavaly a pénztárszektorban, ami gyakorlatilag stagnálást jelent az előző évhez képest. E mutatószám esetében (is) ugyanakkor jelentős különbségek vannak a szektor szereplői között, hiszen az aktuális 30 éves TKM_Nyp értékek 0,19-1,68 százalék között szóródnak.

A TKM_Nyp – a visszatekintő jellegű és csak a közvetlen befektetési költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait modellezi, úgy, hogy a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi. A TKM_Nyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel. A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák esetében nem csak a hozamszámok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.

Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.

Az idei Pénzmesterek verseny megújult, és mobil eszközről is könnyen megtekinthető felületen zajlik majd, amit a www.penzmesterek.hu oldalon lehet megtalálni.

A vetélkedőn a 200 ezer forintos fődíj mellett számos különdíjat osztanak ki, valamint díjazzák az induló diákok legeredményesebb iskoláit is. A verseny 2021. május 20-ig tart. A nyerteseket az oldalon keresztül, illetve közvetlenül fogja értesíteni az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke a közleményben kiemelte: a vetélkedő több mint egy online kvízsorozat, hiszen a versenyre a résztvevők egy összetett, és a pénzügyi kultúra számos területére kiterjedő tudástárból készülhetnek fel.

Nemcsak a pénztári alapfogalmakat sajátíthatják el, hanem például megtanulhatják, hogy mire érdemes odafigyelni egy online vásárlás, vagy éppen egy bankszámlanyitás során.

– ismertette.

A verseny az elmúlt években több mint ezer magyar gimnáziumi diák számára nyújtott segítséget abban, hogy élményszerűen ismerkedjenek meg a pénzügyi kultúra alapfogalmaival.

A megmérettetésre már március 16-tól regisztrálhatnak a résztvevők, az első kvízkör pedig március 31-én éjféltől lesz elérhető. Ezt követően a diákok hat héten át, minden héten egy újabb kvízt kapnak majd, egyenként 10 kérdéssel. A legeredményesebb 50 versenyző jut a döntőbe. Aki esetleg kihagyna egy-egy kvízt, nem kell aggódnia, utólag is pótolhatja azt. A kvízekre a diákok a szintén az oldalon, regisztrációt követően elérhető tudástár segítségével készülhetnek fel – írták.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot végzett az Aegon Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztárnál (Aegon pénztár), a 2015. január 19-től a vizsgálat végéig tartó időszakot áttekintve. Az ellenőrzés elsősorban informatikai (IT) biztonsági, számviteli és adatszolgáltatási téren tárt fel jelentősebb hiányosságokat.

A jegybank vizsgálata nyomán ma közzétett határozatában felszólította a pénztárat, hogy könyvvizsgálója dokumentált módon vesse össze a letétkezelői és a pénztári analitikus nyilvántartásokat.

Ha az intézmény továbbra is folytat majd saját vagyonkezelést, vagyonkezelési és -értékelési szabályzatot kell készítenie.

A pénztárnak a jövőben biztosítania kell a fedezeti céltartalék összegének összhangját főkönyvi kivonatában, letétkezelői eszközértékelésében, illetve tagi analitikájában. Módosítani kell a számlarendet, a főkönyvi kivonatot a jogszabály által előírt tartalommal kell összeállítani, és egy könyvelési hiba miatt meg kell vizsgálni annak a 2017. évi éves beszámolóra gyakorolt hatását is.

• Az Aegon pénztárnak emellett egyebek közt fel kell mérnie, és a megfelelő védelmi osztályokba kell besorolnia adatvagyonát.
• Felül kell vizsgálnia a kockázatelemzés alapját képező üzleti hatáselemzését is, és erre vonatkozó teljes körű intézkedési tervet is ki kell dolgoznia.
• Szükség van az IT-biztonságért felelős személy bevonására – és tevékenységéről való folyamatos beszámoltatásra is – már a különböző fejlesztési tevékenységek tervezésétől kezdve.

Az MNB felszólította az Aegon pénztárat arra is, hogy a jövőben maradéktalanul azonosítson minden belépő tagot. Felül kell vizsgálni, hogy a 2015 májusa óta belépett pénztártagok jogviszonyának kezdete megegyezik-e tagsági okirataikban és a pénztári nyilvántartásban. Az Aegon pénztár nem vonhat le a tag portfólióváltásakor a jogszabályi limitnél magasabb költséget, s a portfólióváltás időpontja nem lehet korábbi, mint a tag erre vonatkozó kérelme. A jövőben a pénztárnak időben kell tájékoztatnia az elhunyt tag kedvezményezettjeit is, illetve be kell tartania a tagi járadékszolgáltatás megkezdésének határidejét. A tagi panaszokat teljeskörűen meg kell válaszolni, elutasításuk esetén pedig tájékoztatni kell az adott kérelmezőt jogorvoslati lehetőségeiről.

A feltárt hiányosságok miatt az MNB összesen 9,8 millió forint bírságot szabott ki az Aegon pénztárra és határidő kitűzésével felszólította a jogszabálysértések kiküszöbölésére. A bírságösszeg meghatározásakor súlyosbító körülménynek számított, hogy a jegybank a mostani hiányosságok egy részének kijavítását már korábban is előírta.

Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy az Aegon pénztár a jogsértések egy részét a vizsgálat során megszüntette.

Egyre többen élnek az egyéni tagdíjbefizetés után igénybe vehető 20 százalékos adójóváírás lehetőségével. A legnagyobb tudatosság a nyugdíjazáshoz közel álló 63 éves korcsoportban figyelhető meg, innen érkezett ugyanis a legtöbb jóváírás az egyéni számlákra az Allianznál.

Bár a fiatalabb generáció is tudatosabb, azonban ez még mindig nem éri el az optimális szintet. Annak ellenére, hogy az időben megkezdett nyugdíjtakarékosság már néhány ezer forintos havi megtakarítás esetén is jelentős nyugdíjvagyon felhalmozást tenne lehetővé, a fiatalabb korosztály jellemzően passzívabb, kevésbé tájékozott, így később kezdi el a nyugdíjcélú megtakarítást.

„A NAV mindenkinek elkészíti az adóbevallás tervezetet, mégis előfordul, hogy a pénztártagok elfelejtik visszaigényelni a nekik járó összeget. Becslésünk szerint akár 1,5 Mrd Ft adókedvezménytől is eleshetnek a tagok évente a teljes piacot tekintve. Pénztárunkba a jogosultak 27 százalékának az adójóváírása nem érkezett meg 2018. július végéig, azonban elképzelhető, hogy ennek egy kis részét másik nyugdíjpénztárba igényelték vissza a tagok.”

– hívta fel a figyelmet Dr. Kravalik Gábor az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatója.

Kevésbé ismert tény, hogy az adóbevallás önellenőrzésére öt évig van lehetőség, így a tagok egyéni számlájukra a korábban nem igényelt adójóváírásokat is megkérhetik. Mivel öt év alatt akár 750 ezer forint is a NAV-nál maradhat, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár minden pénztártagnak azt javasolja, hogy a következő, 2019. május 20-i határidejű adóbevallás előtt szánjon időt a korábbi bevallások áttekintésére és az adójóváírások egyéni számlára könyvelésére. Az adójóváírás igénylése előtt érdemes rendezni az adóhátralékokat is, mivel már pár ezer forintos adóelmaradás is késleltetheti a kiutalást.

További információ az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárról ide kattintva érhető el.

Nyilvános tender keretében döntöttek

A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa és Közgyűlése az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárt választotta jogutódjának, miután nyilvános tender keretében több ajánlatot megvizsgált egy nemzetközi tanácsadó cég szakmai támogatásával. A döntésnél az egyik legfontosabb szempont a hosszú távú stabil működés volt, így a kilenc ajánlat közül az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárra esett a választás, amely a legnagyobb saját tőkével rendelkező hazai nyugdíjpénztár.

A beolvadást követően a korábbi CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár tagok négy választható portfólió között ingyenesen válthatnak. Az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár stabilitásának, alacsony költségeinek, valamint az elmúlt években elért kiegyensúlyozott hozameredményeinek köszönhetően magas szintű szolgáltatásokat és ügyfélkezelést nyújt ügyfeleinek. A tagok egyszerűen és könnyen, bármikor megtekinthetik egyéni számlájuk alakulását az online számlainformációs rendszerben.

„Az újonnan belépő tagoknak, illetve azoknak, akik más pénztártól lépnek át, 2018-tól elengedjük a több ezer forintos belépési díjat, ezzel is ösztönözve a tudatos öngondoskodást.”

– mondta Dr. Kravalik Gábor az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatója.

További információ az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárról: https://www.allianz.hu/hu/penztarak/onkentes-nyugdijpenztar.html/