Az idei második negyedév végén az MNB adatai szerint 466 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 7,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a következő hetekben látványosan megugrik az új szerződést kötők száma, mivel az év végéig befizetett összegek után megszerezhető az idei adójóváírás is. A szövetség becslése szerint a szerződésállomány év végére eléri a 480 ezres szintet.

A nyugdíjbiztosításoknak idén immár tizedik éve elérhető egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. A maximális visszatérítés lehetőségét azonban a szerződők többsége csupán részlegesen használja ki. Tavaly év végén 447 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre közel 127 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez szerződésenként mintegy 283 ezer forintot jelent. ami átlagosan 57 ezer forintos adóvisszatérítéshez juttatta a biztosítottakat. Noha ez az összeg minden korábbi év adatát felülmúlta, még mindig kevesebb mint a fele a maximálisan elérhető kedvezménynek.

Az év vége felé ugyanakkor sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a szerződésben vállalt folyamatos befizetéseken felül eseti befizetést is végeznek, amivel növelni tudják az adott évre járó adójóváírás összegét.

– mutat rá Molnár Marcell, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetője.

Magyarországon a nyugdíjbiztosítások népszerűsége töretlenül emelkedik: 2018-ban még csupán 285 ezer kedvezményes szerződést kezeltek a biztosítók, az idei év végére várható 480 ezres állomány tehát öt év alatt közel 70 százalékos növekedést jelent majd. Tíz év alatt jutott el a piac a fejlődésének arra a szintjére, hogy a 4,8-4,9 milliós aktív korú népességnek immár tíz százaléka rendelkezzen nyugdíjbiztosítással.

A népszerűség folyamatos növekedésének oka, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege számára tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja. Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja általában nem éri el az utolsó fizetésnek a 60 százalékát. Az átlag feletti fizetéssel rendelkezők ennél is kevesebbre számíthatnak, mivel 2013-ig létezett a nyugdíjplafon, amely alapján a bruttó átlagbér háromszorosa feletti részt a nyugdíjszámításnál nem vették figyelembe. Vállalkozóknál általános gyakorlat, hogy minimálbérre jelentették be magukat, náluk a fenti helyettesítési ráta 20-30 százalék körül mozog csupán.

Így kapható meg az idei adójóváírás

Aki az idei évben is pályázik adójóváírásra nyugdíjpénztári befizetései után, annak két dologra is figyelnie kell. Egyrészt nem csupán a nyugdíjbiztosítási szerződést kell idén megkötni, hanem az idei évre vonatkozó díjnak is be kell érkeznie az év végéig a biztosítónál vezetett számlára. Másrészt a jóváírás az időben történő befizetés esetén sem jár automatikusan: a májusig kitöltendő szja-bevallásban külön be kell jelölni az idei befizetés utáni adójóváírási igényt.

Jelenleg Magyarországon 60-70 különféle nyugdíjbiztosítási konstrukció érhető el. A megkötött szerződések mintegy háromnegyede kapcsolódik különféle befektetési portfoliókhoz. Az egyes konstrukciók feltételei között számos jelentős eltérés is van, többek között

• a termékek teljes költség mutatójában (TKM)
• a szerződésekhez kapcsolódó haláleseti térítések mértékében
• hozamon felüli bónuszfizetések mértékében.

A termékek közti eligazodásban a fenti jelentős eltérések ismerete miatt alapvető szerep juthat az optimális döntést segítő, biztosítóktól független alkuszoknak.

Nyitókép: Unsplash.

Egyre többen és egyre nagyobb értékben veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben alig több mint 90 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, addig tavaly már közel 290 ezren. A törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, maradt tehát még néhány hét a keretek kihasználására – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Így növelhető az időskori megtakarítás összege

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti,

Az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

Indul az év végi hajrá

Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a 2019-es adóévre vonatkozóan több, mint 287 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, 13 milliárd forintot meghaladó összegben. Ez fejenként átlag 46 ezer forint feletti adókedvezményt jelent. Az adóhatóság adatai szerint évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő.

Nyugdíjbiztosítás típusok

Nyugdíjbiztosítások esetén kétféle díjfizetési típus létezik: a rendszeres díjfizetésű és egyszeri díjas biztosítások. Utóbbi azok számára előnyös, akik nem szeretnek rendszeres díjfizetési kötelezettséget vállalni, ugyanakkor egyszeri, nagyobb összeget félre tudnak tenni nyugdíjcélra. Fontos, hogy ebben az esetben egyszeri adójóváírás igényelhető. Az egyszeri díj mellett ugyanakkor lehetőség van eseti díjak befizetésére is, amelyekre ugyancsak adójóváírást lehet igénybe venni.

A rendszeres díjas nyugdíjbiztosítási termékek esetén viszonylag kis összegekkel havi, negyedéves, féléves vagy akár éves befizetésekkel, lépésről lépésre gyarapítható a nyugdíjmegtakarítás. Ebben az esetben is lehetőség van eseti befizetésekre, amelyek után az adókedvezmény szintén igénybe vehető.

Évek óta növekszik az átlagdíj

Az idei harmadik negyedéves adatok alapján a folyamatos díjas szerződések száma már átlépte a 375 ezret.

• Az egyes szerződésekre jutó éves befizetések összege, vagyis az átlagdíj is évek óta növekszik, 2019 év végén a folyamatos díjas nyugdíjbiztosítási szerződések esetében 254 ezer forint volt.
• Ez az összeg átlagosan közel 51 ezer forintos adójóváírásra jogosít, vagyis bőven van még lehetőség a maximális adójóváírásra jogosító befizetések eléréséhez.

Nem tudja fizetni? Szüneteltesse!

Akkor sem kell aggódni, vagy a szerződést megszűnteti, ha átmeneti pénzügyi probléma miatt a szerződő nem tudja fizetni a rendszeres díjakat,

a hazai biztosítók ugyanis a tartam alatt lehetőséget nyújtanak akár szüneteltetésre, vagy díjcsökkentésre is.

Unokáktól nyüzsgő családi házat, gleccsertúrát, luxusautót, kávézót kívánnak maguknak a magyarok, ha öregkoruk vágyálmairól kérdezik őket. A hazai lakosság fejében még mindig él a boldog és nyugodt nyugdíjas évek illúziója, miközben az időskori juttatás vásárlóereje igencsak lemaradt az átlagfizetésekétől, a magyarok nyugdíjmegtakarításai pedig csökkenő tendenciát mutatnak. De, vajon mennyit és mikor kell félretenni, hogy 20-30 év múlva is biztonságban élvezni lehessen az életet? Mutatjuk a kőkemény valóságot.

Eressze szabadon a fantáziáját!

A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után következő jól megérdemelt pihenést.

A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és csupa olyan vágyálmot említettek, amit még a mostani fizetésük mellett is csak tudatos tervezéssel tudnának megvalósítani, vagy egyáltalán nem. Tervek tehát bőven vannak, ugyanakkor a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe: az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság.

Egyre kevésbé jön ki a matek

A valóságban számos bizonytalanság övezi azt, hogyan alakulnak majd át a nyugdíjrendszerek egy fenntarthatóbb modellre. A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz, ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60%-ról, 2019-re 50%-ra esett vissza -, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben.

Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg 2013-ban a KSH adatai szerint a 65 év felettiek értékelték a legpozitívabban pénzügyi mérlegüket, addig 2019-re az utolsó helyre csúsztak vissza a többi korcsoporthoz viszonyítva.
 

Jobb később, mint soha – de a legjobb mielőbb

 A Generali szétnézett a saját háza táján is: meglepő jó hír, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei körében a 30 év alattiak is megjelennek már. A megtakarításokat illetően az összes befizető átlagosan havonta 22 670 forintot tesz félre nyugdíjas korára, ez azt jelenti, hogy ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér. A biztosító nem győzi felhívni a figyelmet arra, mennyit nyerhet egy áltagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére

Az emberek többsége csak egy bizonyos kor után kezd el gondolkodni a nyugdíjtakarékosságon, hiába hall annyit róla a környezetében és a médiában. Aztán jön a megdöbbenés. Hogy konkrét példát nézzünk, a 30 évesen kezdett és összesen összegyűjtött 33 millió forint a nyugdíjas években körülbelül 160 000 forintos járadékbiztosításnak felel meg, míg ugyanez a konstrukció 50 évesen indítva, összegyűjtött 7 millió forinttal csupán havi körülbelül 34 000 forint járadékot jelent. A tanulság viszont látványos: minél hamarabb, akár már az első fizetésünktől kezdjük az öngondoskodást, annál kisebb havi teherrel érhetünk el jelentősebb megtakarítást

– mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja.

Fix pont a palettán: nyugdíjbiztosítás

A megtakarításra bőven van lehetőség, szerencsére több megoldás közül válaszhat az, aki biztonságban szeretné tudni a jövőjét. A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, melyet nem érinti a mindenkori nyugdíjkorhatár. Ráadásul az éves befizetések 20 százaléka, maximálisan 130.000 Ft adójóváírás formájában visszaigényelhető az szja bevalláskon.

Nyitókép: Generali.

Gondoskodjunk előre időskori biztonságunkról az Allianz nyugdíjbiztosításával, amelyet ha most kötünk meg, akár 200 ezer forint értékű MaiUtazás ajándékutalványt is nyerhetünk!

Befejezni az év végi projekteket, mindenkinek megfelelő karácsonyi ajándékot találni, és lehetőleg nem elkésni az iskolai Mikulás ünnepségről – az év végéhez közeledve valószínűleg a legtöbb ember ehhez hasonló célokat tűz ki maga elé. A mindennapi hajtásban azonban érdemes egy pillanatra megállni, és távolabbra tekinteni – hiszen élethelyzetünk és igényeink eltérnek, ám mindannyian nyugodt és önfeledt időskort képzelünk el magunknak.

A nyugdíjcélú megtakarítás életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése, hiszen a jövőnk a tét.

Hogyan takarékoskodunk?

Az Allianz legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint az idős korra való takarékoskodást a válaszadók kétharmada tartja fontosnak, azonban ennél jóval kisebb arányban rendelkeznek megtakarítással.

• A 35 év alattiakra jellemző leginkább, hogy megtakarításaikat készpénzben tartják, és vélhetően ezt az összeget nem is kifejezetten a nyugdíjas éveikre tartogatják, hanem az általános tartalékuk része.
• Azok, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, általában 35 éves korban kezdik a takarékoskodást.
• Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok aktívabb nyugdíjas éveket képzelnek el maguknak, mint az idősebbek.
• Érdekes azonban, hogy leginkább a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók a legbizonytalanabbak azt a kérdést illetően, hogy mivel szeretnék tölteni nyugdíjas éveiket.

Allianz: Biztos jövő– és még annál is több

Az Allianz nyugdíjbiztosítás megkötése a biztonság érzésén túl most számos egyéb előnnyel jár, ugyanis

a november 11. és december 31. között az új biztosítást kötők 10 db, egyenként 200 ezer Ft értékű MaiUtazás ajándékutalványt is nyerhetnek

Ezen kívül a befizetett díjak után 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adókedvezmény vehető igénybe, illetve a nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és önkéntes pénztári befizetés esetén összesen akár évi 280 ezer forintos adójóváírást is elérhetünk.*

Ha már rendelkezünk nyugdíjbiztosítással, akkor számoljuk ki, mennyi pénzt tudunk még félretenni és befizetni december 30-ig nyugdíjszámlánkra. Itt akár már most meg is tehetjük, hogy ne késlekedjünk sokat, és minél nagyobb adókedvezményt vehessünk igénybe az államtól.

* A biztosítási díjaknak a biztosító számlájára 2019. december 31-ig be kell érkeznie.

Allianz. Társ az élet útján. Allianz Nyugdíjbiztosítás | Allianz nyugdíjbiztosítás nyereményjáték | Befizetés nyugdíjszámlára

(x) Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését az Allianz Hungária Biztosító Zrt. támogatta.

Nyugdíjvagyon tekintetében a jelenlegi gazdasági fejlettségünkhöz képest van hely növekedésre, de hiányzik a jelenlegi piacról egy nagyon fontos szereplő – hangzott el a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Felelősen a jövőnkről!” című konferenciáján. – írta a VG.hu.

Okosabban kellene idehaza használni a tőkepiacot

A brit jegybank úgy véli, hogy a tőkepiacok azért léteznek, hogy az emberek javát szolgálják. Ez a megállapítás rendkívül fontos, hiszen öngondoskodással siekres és innovatív gazdasági piacot alakíthatunk ki – mondta Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság „Megtakarítási Trendek – Felelősen a jövőnkről!” című konferenciáján. Szerinte okosabban kellene használni a tőkepiacot itthon, hiszen a magyar gazdaság egyre inkább innovatív irányba mozdul el.

Van hely  növekedésre

A szakember előadásában kitért rá: nyugdíjvagyon tekintetében a jelenlegi gazdasági fejlettségünkhöz képest van hely növekedésre, de hiányzik a jelenlegi piacról egy nagyon fontos szereplő, aki költséghatékony, jól szabályozott és megfelelő volumengazdaságossági paraméterekkel rendelkező terméket képes eladni.

A friss adatokat tekintve kijelenthető, hogy hazánkban nagyon alacsony a nyugdíjvagyon, így többet kellene tenni azért, hogy a lakosság minél inkább az öngondoskodás irányába terelődjön el

– jelentette ki Máté-Tóth István.

Kockázatkerülők vagyunk

Kifejtette, a magyarok leginkább konzervatív és kis kockázatú eszközökbe fektetnek be jelenleg – ezek főként az állampapírokat, az ingatlant, a bankbetéteket és folyószámlákat jelentik. „Ezzel azonban megfosztják magukat a komoly és nagy hozamtól” – fűzte hozzá. Elmondása szerint:

a jelenlegi nyugdíjvagyon rendkívül nagy része a 45 év fölöttiek kezében van, az ez alatti korcsoport esetében ez az arány mindössze 25 százalék.

Utóbbival vetekszik a 60 éven felüliek öngondoskodási aránya, körükben ez 26 százalékot ér el. „Amerikában ez a sorrend hasonlóan alakul, igaz a fiatalabb korosztály nagyobb része (58 százaléka) gondol az öngondoskodásra” – tette hozzá a szakember.

A BÉT vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:

hazánkban jelenleg a pénzügyi intézmények mindössze 7,6 százaléka van jelen a tőzsdén, ami egy rendkívül visszafogott szám.

Alacsony a hazai részvénykitettség, alig több mint 4 százaléka a közel 9 500 milliárd forintos portfóliónak – közölte.

A lengyel modell

Máté-Tóth István végül kitért arra is, hogy miként lehetne segíteni az öngondoskodás arányának javításán. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a lengyelek nemrég új nyugdíjrendszert hoztak létre, amely akár hazánkban is bevezethető lenne.

• Az új rendszerben összesen mintegy 8,5 millió ember vesz részt, és az állam egy egyösszegű 250 PLN jóváírást biztosít minden rendszerbe lépőnek. Éves szinten pedig 240 PLN-t ír jóvá minden aktív befizetőnek.
• A munkavállaló 2-4 százalék hozzájárulást fizet, míg a munkáltató további 1,5-4 százalék hozzájárulást fizet be az egyéni számlákra, tehát a munkáltató és munkavállalói befizetés 3,5-8 százalék között lehet.
• Az új nyugdíjtörvényt 2019. júliusától alkalmazzák

– közölte vezérigazgató-helyettes.

Forrás: Világgazdaság (VG.hu) | Nyitókép:  VG / Móricz-Sabján Simon

Minden hatodik magyar a 65 évesnél idősebb korosztályhoz tartozik, 2030-ra pedig már minden negyedik magyarra igaz lesz ez a megállapítás – mondta Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a Világgazdaság konferenciáján. A szakértő szerint a nyugdíjasok életszínvonalát nemcsak a nyugdíjak összege határozza meg, mivel a rendszeren kívül az egészségügyi és szociális hálózattal és a munkavállalói lehetőségekkel együttvéve kell az időseknek kiszámítható életet biztosítani. – írta a VG.hu.

Az állam beavatkozási lehetőségeiről elmondta: például a korhatár emelésével, a szolgálatiidő-számítással, a valorizációval – e szorzó segítségével állapítják meg a nyugdíjat –, a nyugdíjskála plafon nyugdíjkarbantartás módszerével, németországi példával akár a gyermekbeszámítással is alakítható a nyugdíjrendszer.

A korhatár emelésével kapcsolatban elmondta, Magyarországon 2022-től már 65 év lesz a várható nyugdíjkorhatár, bár hozzátette, előreláthatólag a 67 éves korhatárra sem kell túl sokat várni, mert Európa számos országában nemsokára ugyanerre korhatárra tervezik felemelni nyugdíjkorhatárt.

A magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a generációk egymás közötti bizalmára épül:

fizetjük a szüleink nyugdíját, azt remélve, hogy a mi nyugdíjunkat majd fizetik a gyermekeink azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az unokáink, azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az ükunokáink, és így tovább.

A szakértő hozzátette, hogy a Magyarországon is működő felosztó-kirovó rendszerben a lakosság demográfiai öregedése miatt drámai mértékben nő a nyugdíjígérvényben megtestesülő implicit államadósság. Véleménye szerint a jelenleg működő kedvezményes adózási rendszerekben (kata, minimálbéres munkavégzés, részmunkaidős foglalkoztatás) elkerülhetetlen az öngondoskodásra való odafigyelés, mivel a kényelmes adózás az időskor beköszöntével majd a visszájára fordulhat.

Forrás: Világgazdaság (vg.hu) | Nyitókép: Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Kétféle címen kapnak pluszpénzt a nyugdíjasok novemberben: az egyik a nyugdíjprémium, amely maximum 22 ezer forint lehet, a másik pedig az emelési különbözet, vagy nyugdíj-kiegészítés – mondta Farkas András nyugdíjszakértő szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

A szakértő elmondta, akkor tud az állam nyugdíjprémiumot fizetni, ha a magyar gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot. Az efölötti GDP-növekedés mértékének megfelelő összeggel szorozzák meg a nyugdíjak egyheti összegét. Számításaik szerint idén 4,6 százalékkal fog nőni a magyar GDP.

A várakozások szerint jövőre is kaphatnak ilyen prémiumot a nyugdíjasok – tette hozzá.
A nyugdíj-kiegészítés azt jelenti, hogy minden évben a tervezett inflációnak megfelelő mértékben emelik a nyugdíjakat. Januárban 2,7 százalékkal emelték meg a nyugdíjakat, a 3,4 százalékos éves várható infláció miatti különbözetet pedig utólag biztosítják a jogosultaknak.