Mozgalmasan indult az idei év: a venezuelai eseményektől a közel-keleti konfliktus eszkalációjáig több geopolitikai sokk is érte a piacokat, a tőzsdéken erősödtek a szélsőséges kilengések, a kötvényhozamok emelkedni kezdtek, az energiahordozók árai megugrottak. Magyarországon mindezzel párhuzamosan lezajlott egy országgyűlési választás, mely teljesen új gazdasági perspektívát állít az ország elé. A kiszámíthatatlannak tűnő környezetben különösen fontossá válik a mértéktartó, reális helyzetértékelés.

Azt tapasztaljuk, hogy a befektetők egyre tudatosabban, hosszú távú szemlélettel keresik a diverzifikált portfóliókat és a szakmailag megalapozott döntéstámogatást. Ez megerősít bennünket abban, hogy az erős elemzési háttérre és a személyre szabott kiszolgálásra építő stratégiánk képes stabilitást biztosítani az ügyfeleinknek.

– mondta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzleti és általános vezérigazgató-helyettese.

Olaj és technológia – kéz a kézben

Mivel a globális gazdaságot jelenleg leginkább az iráni konfliktus és az ahhoz kapcsolódó olajválság hatásai befolyásolják, a bizonytalanság tapintható módon jelen van a piacokon. Bár az olajárak kilengéseiben megjelenő kockázat magas, a határidős olajtermékek árazása azt mutatja, hogy a befektetők középtávon normalizálódásra számítanak; 2027-re már 80 dollár alatti szintre csökkenhet az olaj hordónkénti ára.

A bizonytalanság ellenére, a tőzsdék az idei évben eddig pozitív irányba fordultak – az Egyesült Államok vezető indexeinek átlaga például 4 százalékos pluszban jár –, valamint a kötvénypiaci kockázati felárak is csökkentek, ami alapvetően optimizmust jelez.  Óvatosságra intheti a befektetőket ugyanakkor az a tény, hogy az utóbbi hónapokban a globális makrogazdaságról alkotott kép egyértelműen romlott, és jelenleg az év eleji szinténél gyengébb növekedés tűnik valószínűnek a világ számos meghatározó gazdaságában.

Érdekes jelenség, hogy ugyan a piac erősödik, ezt a többletet mindössze pár szektor eredményei adják. Az év elején még sokat hallhattunk arról, hogy az iráni háború és az AI megtérülésével kapcsolatos kételyek miatt erőre kap az energetika és az ipar, viszont mostanra a befektetők a technológiai szektorhoz is visszataláltak. Napjainkban a nyersanyag- és az IT szektor szereplői egyszerre erősödnek – és ez a két terület meg is határozza a tőzsdét.

– mondta Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője.

A régiós devizák „vadócává” vált a forint

Az optimista amerikai piaccal szemben, a jelentős részben ipari termelésre építő európai gazdaság még mindig csak óvatos előjeleit mutatja egy valamikori fellendülésnek. A kilábalás motorja a német fiskális lazítás lehet – amennyiben képes a kontinens egészének követendő példaként szolgálni. Noha az elemzők várakozásai pozitívak az idei és a jövő évre, a gyakorlatban ennek hatása még nem érzékelhető.

Magyarországgal és a forintban jegyzett eszközökkel szemben jelentős befektetői érdeklődés mutatkozott már a választások előtt is, április 12. után pedig további intenzív kilengéseket lehetett tapasztalni. Ez a hirtelen erősödésre és ingadozásra való hajlam a forintot a régiós devizák „vadócává” teszi, mely jelenséget valószínűleg az magyarázza, hogy az utóbbi hetekben egy jó belépő pillanat kínálkozott hosszú távú pozíciók kiépítéséhez. A hazai kötvénypiacon az iráni háború hatására jelentős emelkedés volt tapasztalható, míg a választást követően a hozamgörbe bezuhant – ami az országkockázatok „kiárazódását” jelezheti. Amennyiben az új kormány érdemi lépéseket tesz az euró bevezetése érdekében, az további csökkenést hozhat a kamatokban, és erősödést a forintárfolyamban.

– húzta alá Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője.

Egy stratégia a szélsőségek kivédésére

A gyakran komoly kilengéseket produkáló részvénypiaci befektetések mellett figyelemreméltó alternatívát kínálnak az abszolút hozamú alapok, melyek minden piaci környezethez képesek könnyen alkalmazkodni. Szélsőséges kilengésekkel jellemezhető, volatilis időszakokban ez a befektetési stratégia képes kisimítani a váratlan helyzetekből adódó, hirtelen változásokat.

Az MBH Alapkezelő abszolút hozamú alapjai az idei év első négy hónapjában nagyságrendileg 3 és 6 százalék közötti hozamot értek el, míg ugyanebben az időszakban a legnagyobb részvényindexek akár 10 százalék fölötti erősödéseket és gyengüléseket is produkáltak. Ez jól mutatja a stratégia hozzáadott értékét: változékony piacon a befektetők könnyen belenyúlhatnak egy nagyobb zuhanásba, míg, ha egy aktívan kezelt alapot vásárolnak, sokkal védettebb helyzetbe kerülnek.

– mondta Bene Zsombor, az MBH Alapkezelő portfólió menedzsere.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A MJ28NF02 7,00% néven bejegyzett, 2028.04.25-i lejáratú jelzáloglevél kibocsátásával az MBH Csoport célja, hogy a lakossági befektetők számára is elérhetővé tegye ezt a kiszámítható hozamot kínáló befektetési lehetőséget. Az értékpapírt az MBH Jelzálogbank bocsátja ki, és jegyezhető az MBH Bank és az MBH Befektetési Bank befektetési termékeket is értékesítő fiókjaiban országszerte.

Az értékpapír jegyzési időszaka 2025. március 27-én 12.00 órakor zárul, a futamideje 2025. március 31-től 2028. április 25-ig terjed. Az első kamatfizetés 2026. április 25-én lesz. A jelzáloglevelek fedezetét jellemzően ingatlanbiztosíték mellett nyújtott jelzáloghitelekből álló portfólió alkotja, amely összetétele és mértéke szigorúan szabályozott.

Büszkék vagyunk arra, hogy jelenleg a piacon egyedüliként kínálunk a hazai lakossági befektetők számára jelzáloglevelet. Az MBH Csoport a jelzáloglevelet elsősorban azon befektetők figyelmébe ajánlja, akik fontosnak tartják a likviditást, és fix hozamú, előre kiszámítható kamatjövedelmet kínáló befektetési terméket keresnek. Hiszünk abban, hogy az, hogy a lakosság számára is jegyezhetővé tesszük a jelzálogleveleket, hozzájárul a pénzügyi tudatosság növekedéséhez és a befektetések kockázatcsökkentő diverzifikálásához.

– tette hozzá Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese.

A kibocsátó MBH Jelzálogbank rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó használatára. Ennek értelmében a kibocsátó mindenben megfelel az európai fedezett kötvény szabályozás követelményeinek, és az általa alkalmazott eljárások és gyakorlatok biztosítják azt is, hogy az általa forgalomba hozott jelzáloglevelek az európai hitelintézetek prudenciális követelményeit meghatározó fokozott követelményeket is teljesítik. Mindennek megfelelően az MBH Jelzálogbank jelen jelzáloglevél-kibocsátása is prémium kategóriába kerül.

Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője elmondta:

a megkérdezettek az szja-visszatérítés 51 százalékát megtakarításra tervezik fordítani

ennek nagyjából felét ugyanakkor folyószámlán vagy készpénzben, azaz könnyen hozzáférhető módon tartanák.

• A választ adók között jelentős volt még az állampapír, a megtakarítási számla, a nyugdíjbiztosítás, vagy a lekötött betét említésének az aránya – tette hozzá.
• A megtakarítást tervezők 10 százaléka biztosítási termékbe fektetne, és sokan most először indítanának élet- vagy nyugdíjbiztosítást, az ezeket tervezők aránya 6 illetve 4 százalékos.

Az OTP Bank, az OTP Nyugdíjpénztár és a Groupama Biztosító szakértői a beszélgetésen egyetértettek abban, hogy a most visszautalt óriási összeg egy részét fontos lenne az öngondoskodás irányába terelni.

Nyitrai Győző, az OTP Bank Daily Banking Tribe igazgatója arról számolt be, hogy az OTP 2011 óta minden évben elkészíti reprezentatív felmérését az öngondoskodásról, amelyben a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságot kérdezik. A legutóbbi kutatás szerint sincs jelentős változás a korábbi évekhez képest: az emberek kétharmada szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez a nyugdíj után, ugyanakkor mégsem haladja meg a 20 százalékot azok aránya, akik rendelkeznének bármiféle kifejezetten időskorra félretett megtakarítással, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, nyugdíjbiztosítással. Ez az úgynevezett nyugdíjparadoxon – fejtette ki. A válaszadók több mint fele a nyugdíj után is szeretne dolgozni, és ebből tervezi pótolni a nyugdíjazással keletkező jövedelemkiesést.

A megkérdezettek 40-45 százaléka otthon tartja a megtakarítását készpénzben, pedig az infláció folyamatosan erodálja ennek vásárlóértékét

– mondta Nagy Csaba az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

Ismertetése szerint tavaly 16 ezer új tagja lett a pénztárnak, az összesen 249 ezer tagjuk tavaly 28 milliárd forintot fizetett be, így a pénztár vagyona 2021 év végén 353 milliárd forint lett.

Javaslatként fogalmazta meg Nyitrai Győző, hogy a rugalmas megtakarításnak számító nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-t) ne csak papír alapon, írásban lehessen nyitni, hanem online is. Reményét fejezte ki, hogy a digitalizáció előretörésével ez a folyamat felgyorsulhat, mivel a szektor ezt az igényét jelezte a jogalkotók felé. A Magyar Bankszövetség és Befektetési Szolgáltatók Szövetsége már tett ezzel kapcsolatos javaslatokat a kormánynak – mondta.

Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője arról számolt be, hogy a járvány hatására felértékelődött az öngondoskodási hajlandóság, az életbiztosítás lett az egyik legnépszerűbb termék. Az ügyfelek 16 százaléka rendelkezik élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási megtakarítással. Közben a válság hatására az egyéb biztosítások iránt is megnőtt a kereslet, példaként említette a hitelfedezeti biztosítást, vagy a munkahelyek elvesztése elleni kockázati biztosítást.

Kérdésre válaszolva Nyitrai Győző közölte: jelenleg mintegy százezer darab NYESZ van, ebből a bank részesedése nagyjából 33 ezer darab, (30 százalék). A teljes NYESZ-állomány 460 milliárd forint, ebből 200-230 milliárd az OTP piaci részesedése, nagyjából 40-44 százalék közötti.