Ülésezett a Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Varga Mihály a jegybank elnöke ismertette a döntés hátterét. A Tanács továbbra is elkötelezett az infláció fenntartható elérése mellett, ami a szigorú monetáris kondíciók, a pozitív reálkamat biztosításával érhető el. Az óvatos és a türelmes megközelítés a monetáris politikában így továbbra is indokolt.

A jegybankelnök ismét kiemelte, hogy a pénzügyi piacok stabilitása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú.

A fentieknek megfelelően változatlan maradt a Tanács előretekintő iránymutatása is:

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Mind az állásfoglalás, mind a sajtótájékoztatón elhangzottak kiemelték, az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. Varga szerint az erősebb és stabilabb forint segíthet az inflációs várakozások horgonyzásában. Azonban kérdésre válaszolva a jegybankelnök elmondta, hogy továbbra sincs árfolyamcélja a jegybanknak.

Mit mutatnak az előrejelzések?

Mint minden negyedév végén, most is megjelentek a jegybank új gazdasági és inflációs előrejelzései:

• A jegybanki stáb a 2025-ös növekedési előrejelzését 0,6 százalékra csökkentette a június végi 0,8 százalékról, miután a mezőgazdaság várhatóan visszaesik az idei évi aszály miatt.
• A 2026-os éves GDP növekedési előrejelzés 2,8 százalékon, a 2027-es pedig 3,2 százalékon maradt.
• Ami az inflációt illeti, idén éves átlagban 4,6 százalékos infláció várható, ami egy kicsit kisebb a júniusban várt 4,7 százaléknál.
• A jegybank az árrésstopok november végi kivezetésével számol. 2026-ban kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index, 2027-ben pedig 3 százalékos infláció várható.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a szeptemberi előrejelzés alappályáját összességében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik.

Nincs újdonság

Összességében az ülés nem hozott újdonságot a jegybanki üzenetekben és kommunikációban. Maradt a szigor és az alapvetően héja megközelítés. Annak ellenére, hogy a várt Fed kamatpálya, a forint felértékelődése, a kiegyensúlyozottabbá váló inflációs kockázatok és a magyar eszközök irányába mutatkozó javuló kockázatérzékelés fundamentálisan lassan teret nyithatna egy óvatos enyhítésnek, az első kamatcsökkentés időpontja továbbra is meglehetősen távolinak tűnik a jegybanki üzenetek alapján.

Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.

Nyitókép: MTI.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez

– hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.

Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

• Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt.
• A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

– hívta fel a figyelmet.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre

• a minimálbér jelentős emelése mellett
• az szja-visszatérítés,
• a rendvédelmi állomány hathavi bónusza,
• az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint
• a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része.

Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta:

Az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett…

…arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani.

Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.

A KSH pénteken közzétett adatai szerint a beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések hatására

• a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest;
• a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76 százalékkal csökkent.
• az összes vendégéjszaka 85 százalékkal volt kevesebb, mint 2019 novemberében és 76 százalékát a belföldi vendégek töltötték el.
• a kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele szintén 85 százalékkal volt kevesebb az előző év novemberinél.

Suppan Gergely, Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: a november 11-től bevezetett korlátozások már a belföldi turizmust is érintették, a következő hónapokban pedig nagyobb lesz a visszaesés, mivel a novemberi hónapot csak részlegesen érintették a korlátozások.

A turizmus újraindulásának időpontját lehetetlen megmondani, teljes mértékben a járvány terjedésétől, valamint az átoltottság előre haladásától függ, az első negyedévben szinte kizártnak tűnik a korlátozások enyhítése.

Amennyiben a legveszélyeztettebb csoportokat sikerül átoltani, korlátozott enyhítések elképzelhetőek, amit legkorábban a második negyedév elejére vár Suppan Gergely.

Hozzátette: a turizmus újraindításához átmenetileg szükség lehet az oltási igazolásokra is. Tömeges oltásokra a második negyedév végén számítanak, így talán a harmadik negyedév során megszűnhetnek a korlátozások. Kérdésnek nevezte, hogy a korlátozások megszűnése után milyen gyorsan indulhat újra a turizmus az esetleges óvatosabb magatartás miatt.

Ugyanakkor az elemző szerint feltehetően gyorsan élénkülhet, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt év során, így rengetegen pótolhatják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat.

Nem kizárt az sem szerinte, hogy a korlátozások feloldásával eufória lesz, az emberek örülni fognak, hogy végre kimozdulhatnak.

Kérdésnek nevezte az is, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokart, vásárokat, miközben erre is kifejezett igény lesz. Szintén kérdés, hogy megtartják-e az elmaradt fesztiválokat és más szabadidős rendezvényeket, noha óriási igény lenne rá Suppan Gergely szerint.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy az „elképesztő” zuhanás nem volt meglepő, a járványhelyzet következménye. Ezt a szektort sújtja leginkább a járvány.

Rövid távon nem várható javulás Nyeste Orsolya szerint sem, mivel meghosszabbították a korlátozó intézkedéseket februárig. A tavaly decemberi és az idén januári adatok biztosan hasonló mértékű negatívumot mutatnak majd. A járványhelyzet javulásától függően nyithatnak majd újra a szállodák, ettől függetlenül viszonylag hosszú idő lesz a belföldi turizmus újraépülése. Az ágazati kilátások bizonytalanok, a jelenlegi helyzet nehéz – mondta, az esetleges újranyitáskor pedig kérdésnek nevezte, hogy az emberek utazási kedve, a keresleti oldal mennyire tér vissza. A külföldi turizmus újjáépülése elhúzódó folyamat lesz az Erste Bank elemzője szerint, viszont a belföldi turizmus április-májusban talán fokozatosan újraindulhat már. Hozzátette: tavaly nyáron a járványhelyzet enyhülése jelentős felpattanásra adott lehetőséget.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint májusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,1 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipar kifejezetten erős hónapot zárt májusban, ami még a várakozásokat is meghaladta. Az előző hónaphoz hasonlóan úgy tudott a magyar ipar kedvező eredményt elérni, hogy közben a német ipar gyengélkedett – mutatott rá. Regős Gábor közölte:

• Várakozásaik szerint az ipar teljesítménye a beruházások eredményeként az év egészében 5 százalék körüli ütemben növekedhet, és így a gazdaság bővüléséhez érdemben hozzá tud járulni.
• Kockázatot jelent azonban a külső környezet, például német gazdasági teljesítmény, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború alakulása – vélekedett a Századvég szakembere.

ING

Virovácz Péter, az ING senior elemzője azt írta:

Nem csak a piaci várakozást felmúlva növekedett az ipari kibocsátás, hanem még gyorsult is az áprilisihoz képest.

Az első öt hónapban látott 6,7 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása jelentős kihívás lesz a gyengélkedő külső környezet tükrében, emiatt inkább 6 százalék körüli növekedést vár az év egészére. A májusi korrekcióval a második negyedév eddigi ipari teljesítménye csak kis mértékben marad el az első negyedévitől, ugyanakkor továbbra is lassulás látszódik – írta.

• Bár a KSH előzetes adatközlésében túl sok részletet nem árult el, de azt igen, hogy a jó teljesítmény gyakorlatilag kizárólag az autóiparhoz köthető.
• Közben a másik két nagyobb feldolgozóipari ágazat, az elektronikai– és az élelmiszeripar átlag alatti bővülést mutatott fel.
• Virovácz Péter rámutatot: egyelőre Magyarországot érdemben még nem érte el a német feldolgozóipari összeomlás. Az április-májusi kiskereskedelmi és ipari adatok a GDP-növekedés második negyedéves lassulását támasztják alá Virovácz Péter szerint.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokhoz fűzött kommentárjában szintén kiemelte, hogy:

A magyar ipar májusban is tudta tartani az előző hónapokban elért növekedési ütemet, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvezőtlenül alakult.

Véleménye szerint a jelenlegi kilátások alapján idén 5 százalék körüli növekedés várható a magyar ipartól. Az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg:

• Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
• Ugyanakkor az egyik legfontosabb felvevőpiac, az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést- fejtette ki. Erre utal szerinte az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be.
• Az első öthavi adatok alapján az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet – írta Németh Dávid.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a legfrissebb ipari adatok ismét arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy:

A szektor teljesítménye meglehetősen ellenállónak tűnik, dacára az európai gazdasági lassulásnak és az üzleti bizalom romlásának.

Ez a szintén pénteken publikált, jóval a várakozások alatt maradó német ipari rendelési adatok tükrében még inkább feltűnik. Az erős hazai beszerzésimenedzser-index adatok, illetve a korábbi időszakokban végrehajtott, most termőre forduló beruházások azt sugallják, hogy rövid távon maradhat a jó ipari teljesítmény.

• A szektor így az idei évi gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd várakozásunk szerint – írta az elemző. Megjegyezte, hosszabb távon azonban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a német gazdasági lassulás mennyire lesz tartós.
• Amennyiben ugyanis főbb exportpiacaink tartósan gyenge növekedési pályára kerülnek, ennek hatásait előbb-utóbb a magyar ipar is megérezheti, ami a növekedés alacsonyabb pályára kerülését sugallja.

• A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett első becslése szerint februárban az ipari termelés 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
• Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás februárban.
• A termelés az év első két hónapjában 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Virovácz Péter, ING Bank

Az új kapacitások folyamatos beindulásával a következő hónapokban gyorsuló ipari termelési trend alakulhat ki, és ezt a legutóbbi üzleti felmérések – így a BMI trendje – is alátámasztják. Idén 8 százalékos növekedést várnak az ING elemzői, a tervezett új kapacitások beindulását is feltételezve.

Az elemző szerint a januárit követő visszaesést elsősorban az erős bázishatás magyarázza, hiszen tavaly februárban minden idők egyik legmagasabb hó/hó növekedését regisztrálta az ipar. A német ipari teljesítmény vártnál jóval gyengébb adata közvetve szintén negatívan érinthette a szektort.

Suppan Gergely, Takarékbank

A várakozásoknak megfelelően lassult februárban januárral szemben az ipari termelés növekedési üteme, ami összhangban van a német és a cseh ipar februári lassulásával. Az ipari termelés idei gyorsulását az év során üzembe lépő új feldolgozóipari kapacitások is támogathatják. Az ipar élénkülése a második fél évben lehet látványosabb a tavalyi második félévi gyengébb bázis miatt.

Idén összességében 7 százalék fölé gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP-növekedés idei gyorsulásához.

Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások – tette hozzá a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, K&H Bank

A magyar ipar teljesítménye függ a nemzetközi környezettől, és a februári német ipari adatok gyengére sikerültek. Ez óvatosságra ad okot magyar szempontból, mivel Magyarországnak Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere – közölte.

További kockázatot jelentenek az elemző szerint Donald Trump amerikai elnök már bejelentett és tervezett intézkedései, amelyek feszültséget kelthetnek a globális kereskedelemben.

Ugyanakkor pozitív hatással lesznek a magyar ipar teljesítményére a következő 1-2 évben kiépülő új – többek között járműipari – gyártókapacitások.
A jelenlegi kilátások alapján 2018-ban a magyar ipar 5 százalék körüli emelkedésre lehet képest – írta.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

Decemberben és januárban is kifejezetten erős volt az ipari teljesítmény a havi indexek szerint, ehhez képest a februári további 0,5 százalékos havi növekedés kedvező.

Az ipari kilátások továbbra is pozitívak, magas szinten állnak az üzleti bizalmi indexek, jól alakul a konjunktúra a főbb exportpiacokon, illetve a korábbi évek kapacitásbővítései a szektorban kezdenek beérni.

Az idei évben így gyorsulhat a kibocsátás növekedésének üteme, az év egészében az ipari teljesítmény növekedése meghaladhatja majd az 5 százalékot, a GDP-növekedésnek stabil bázist jelentve – húzta alá.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint júliusban a bruttó átlagkeresetek 13,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek növekedési üteme alig lassult a júniusi 14,4 százalék után:

• A vállalkozásoknál 12,1 százalékos növekedés után 303 ezer forintot,
• A költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 11,6 százalékos növekedéssel, 307 ezer 625 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek.

Az első hét hónapban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

• Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint az idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-as évben is kitart, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán – írta. Megjegyezte ugyanakkor: a bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelkedésre lehet számítani a következő időszakban, az építőiparban például most is 30 százalék körüli a bérnövekedési ütem. 
• Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, és a jelenleg ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal nőhetnek a bruttó és nettó bérek. A jelentős, közel 13 százalékos emelkedés nem meglepetés az elemző szerint, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. A bérnövekedésben szerepe van a munkaerőhiány miatti fizetésemeléseknek is – tette hozzá. Németh Dávid szerint bár a reálbérek emelkedése dinamikus, a lakossági fogyasztás ehhez képest visszafogottabban bővült az elmúlt időszakban.
• Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy az idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, és az elkövetkező hónapokban is kétszámjegyű bérnövekedési ütemeket mérnek. A reálbérek emelkedése éves átlagban 9-10 százalék körül alakulhat. A gyors bérnövekedés, mind keresleti, mind költségoldalról növelheti az inflációt, így az elemző jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt vár. Emellett az élénkülő fogyasztói kereslet mind az idén, mind jövőre a GDP növekedés fontos hajtóereje lesz majd – vélekedett.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!