Az államfő hozzátette: a gyermekek azok, akik folyamatos megújulásra késztetnek minket, és a gyermekek azok, akik a családot is folyamatosan megújítják. Így lehet a család a megmaradásnak és a megújulásnak egyaránt záloga – mutatott rá.

A családokra Magyarországon örökérvényű értékként tekintenek, ezért ismernek el minden magyar gyermeket, függetlenül attól, hogy hol születik a világban. „Ezért is helyeztük nemzeti alapra a magyar állampolgárságot, és ezért is van már 1 millió 100 ezer olyan magyar ember, aki ismét örülhet a magyar állampolgárságának” – hangsúlyozta.

Nyitókép: MTI/Sándor-palota

A köztársasági elnök templomszentelési istentiszteleten mondott beszédet, valamint részt vett a felújított Magyar Ház avatásán Marsdenben.

Novák Katalin megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet, és hogy a gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben és leginkább a családjaikban.

A magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család – hangsúlyozta.

Novák Katalin emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, itt Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van.

Nyugat-Európában és a világ számos részén templomokat bontanak el, rombolnak le vagy éppen használnak más célra, mint az Isten imádása – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: a magyarok azonban templomokat újítanak meg és új templomokat építenek.

„Új templomokat építünk Magyarországon, új templomokat építünk szerte a Kárpát-medencében” – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: az elmúlt 10 évben 3200 templomot újítottak fel a magyarlakta területeken, és 200 új templomot építettek.

A köztársasági elnök elmondta: együtt szeretett volna ünnepelni az ausztráliai magyarsággal. „Az összetartozásunk alapja a magyarságunk, az anyanyelvünk, a közös keresztény hitünk, ez köt össze bennünket, ez adja összetartozásunkat” – hangsúlyozta.

Balog Zoltán püspök, aki az istentiszteleten igét hirdetett, a közmédiának elmondta: a vasárnap felszentelt templom „az itteni magyarok áldozatkészségéből épült, 80 százalékban ők finanszírozták”. Hozzátette: már 2019-ben elkészült, de a pandémia miatt elhúzódott a hivatalos átadása. Az Összetartozás nevet viselő templomot ezért a reformáció alkalmából szentelik fel – tette hozzá.

Kiemelte, hogy mivel a magyarság a világban szétszórva él, fontos tartani egymással a kapcsolatot, figyelni egymásra. „Itt lehet tanulni azt, hogy a magyarságért áldozatot kell hozni” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: az emberek itt készek erre, amikor a hétvégén is tanítják a gyermeküket a vasárnapi magyar iskolában magyarul, amikor a kultúrájukat átadják vagy éppen több száz kilométert utaznak, hogy együtt tudjanak a saját anyanyelvükön imádkozni. „Ez egy megható érzés, amit szeretnénk hazavinni és megosztani az otthoniakkal” – fogalmazott Balog Zoltán.

Nyitókép: MTI/Sándor-palota

Az államfő azt írta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése közben kapta a hírt az esztergomi tragédiáról.

A köztársasági elnököt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója telefonon tájékoztatta az eset részleteiről.

Őszinte részvétem az elhunyt, szolgálatát teljesítő rendőr hozzátartozóinak, és mihamarabbi felgyógyulást kívánok a sérülteknek – írta Novák Katalin, aki közösségi oldalán megköszönte a rendőri szervek munkáját.

A köztársasági elnök a csütörtökön kezdődő Budapesti Demográfiai Csúcsról elmondta, hogy ötödik alkalommal szervezik meg, idén öt kontinens harminc országából hatvanöt felszólalót várnak.

Hozzátette, hogy a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fóruma a családról mint a biztonság zálogáról szól. Az állam- és kormányfők mellett részt vesz a fórumon mások mellett James Heckman Nobel-díjas közgazdász, Jordan Peterson pszichológus és Nick Vujicic, aki végtagok nélkül él és sokakat inspirál.

Sok szellemi és lelki muníciót kap, aki csatlakozik – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: szombaton családi napra várnak mindenkit a Városligetben és öt vidéki városban.

A csökkenő magyar népességre vonatkozó kérdésre elmondta: nem csupán arról van szó, hogy minden évben kevesebb gyerek születik, mint ahány ember meghal, hanem arról is, hogy húsz százalékkal kevesebb a gyermekvállalási korban lévő nő, mint két évtizeddel ezelőtt.

Felidézte: a pápa is a modern kor egyik aggasztó jelenségének látja, hogy míg régebben egy családban öt-hat gyermek született, ma jó, ha kettő.

„Ma Európában nincs olyan nemzet, amely önerőből képes fennmaradni” – hangsúlyozta Novák Katalin, aki szerint az állam abban tud segíteni, hogy a családalapításnak minél kevesebb anyagi akadálya legyen, és ne járjanak rosszabbul a gyermeket nevelők azoknál, akik nem akartak családot alapítani.

Véleménye szerint ezt a segítséget a többség szívesen fogadja, és mára Magyarország sokak számára követendő példává vált.

Kiemelte azt is, hogy az ukrán-orosz háborúból fakadó gazdasági nehézségek ellenére sem változott Magyarország családok melletti elkötelezettsége. A teljesítőképessége határán áldoz erre a magyar költségvetés – emelte ki a köztársasági elnök, hozzátéve: ez nem kiadás, hanem a legjobb befektetés. Szülessen egy magyar gyermek a határainkon innen, vagy a határainkon túl, egyaránt fontos nekünk – mondta.

Volodomir Zelenszkij kijelentésére, miszerint ő kész megadni a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak azt, amit megkapnak Magyarországon az ukrán kisebbség tagjai, Novák Katalin úgy reagált: ha a kárpátaljai magyarság számára is biztosítanák mindazt, amelyet az Alaptörvény biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, az nagy előrelépés lehet, különösen az elmúlt évek fejleményeihez képest.

„Nem vagyok naiv ember, csak optimista” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: egy Európába igyekvő ország fontos ismérve, hogy komolyan vehető. Az ukrán elnök bizonyára egy komoly ember, s ha mondott valamit, azt komolyan is gondolta – tette hozzá.

Kiemelte: bízik abban, hogy ami Munkácson történik, nem felel meg az ukrán elnök szándékainak, s a problémákat mielőbb orvosolni lehet. „Határozottan ezt várom tőle” – emelte ki.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről elmondta, hogy igyekszik megküzdeni az elődeitől kapott nehéz örökséggel, de nem sok drukkere van Olaszországban és a nagyvilágban.

Novák Katalin szerint a magyaroknak nem a kritikusok táborát kell erősíteniük, hanem támogatniuk kell mindannak végrehajtásában, amire vállalkozott, beleértve Olaszország gazdasági stabilitásának megteremtését, az illegális migráció megállítását vagy a hagyományos családi értékek megerősítését. Utóbbi miatt érkezik most Budapestre is a demográfiai csúcsra – tette hozzá.

A pápai látogatást felidézve elmondta, hogy Ferenc pápa nagyra tartja a magyarokat, értékeli a kereszténység melletti kiállásukat. Novák Katalin példa nélkülinek nevezte, hogy a pápa rövid időn belül kétszer látogatott el ugyanazon országba.

Az Eucharisztikus Kongresszuson és háromnapos apostoli látogatásán is olyan vonzereje volt a jelenlétének, hogy azoknak a szívéhez is eljutott, akik nem gyakorló hívők – fogalmazott az államfő.

Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a köztársasági elnök leszögezte: „határozottan azt gondolom, hogy a svéd NATO-csatlakozást támogatnunk kell”. Hozzátette, hogy a szuverén magyar Országgyűlés fog dönteni a ratifikációról, s bízik a képviselők bölcsességében.

A külpolitikai tevékenységére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a külpolitika első számú célja a magyar érdekek érvényesítése, s ebben egy diplomáciailag aktív elnök segíthet. „Az, hogy a szövetségesek értsenek bennünket, és mi is értsük őket, közös érdek” – hangsúlyozta.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Novák Katalin a Magyarország és Katar közötti együttműködési lehetőségekről tárgyalt Tamím bin Hamad ál-Száni sejkkel.

Köszönöm az emír meghívását, hamarosan Katarban is találkozunk.

– írta az államfő.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

A plenáris ülésen Novák Katalin mellett Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök szólalt fel.

Novák Katalin emlékeztetett: Magyarország menedéket ad az Ukrajnából menekülő embereknek, erős humanitárius és orvosi támogatással van jelen a helyszínen is a bajba jutott szomszéd országban.

Novák Katalin elmondta: 2022. február 24. óta a helyzet világossá teszi, hogy minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A NATO, a közös védelmi szövetség pedig egyértelműen a megfelelő keret, amelyben hatékony az együttműködés.

Hozzátette: alapvető érdekünk, hogy tovább erősítsük a NATO keleti szárnyát, s ezt Magyarország teljes mértékben támogatja. Mint mondta, EU-tagállamként, különösen a B9-esen belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét.

Novák Katalin kiemelte: bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan NATO-taggá válik. A köztársasági elnök hangsúlyozta: Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket.

Felhívta a figyelmet továbbá az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak védelmének fontosságára. Mint mondta, ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az Európai Unió tagja legyen.

Hozzátette: szerdán találkozott a varsói érsekkel, és meglátogatta Stefan Wyszynski bíboros sírját is, s azért ment éppen ezen a napon, hamvazószerdán a bíboros sírjához, mert közös példaképünk a kommunizmus és a szovjetek elleni harcban, és a néhai bíboros is azt mondta, hogy békére és körültekintésre van szükség.

Nyitókép: MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula

Novák Katalin köztársasági elnök a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett fogadja Zeljka Cvijanovicot.

Bosznia-Hercegovina Államelnökségének soros elnöke a Hősök terén koszorúz, majd Novák Katalin köztársasági elnökkel folytat tárgyalásokat.

Megbeszélésük után nemzetközi sajtótájékoztatót tartanak.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd / Archív.

„Isten csodája, hogy még áll hazánk!” – idézte a ma 200 éve született Petőfi Sándort az államfő, majd hozzátette: mennyire igaz ez ma is, az elmúlt évek váratlan nehézségei után.

Még ízlelgetjük a szót: 2023, és óvatosan kérdezzük: a következő esztendő vajon mit tartogat nekünk személyesen és nekünk magyaroknak együtt.

– fogalmazott Novák Katalin.

Azt mondta: szeretnénk, ha a jövő év könnyebb lenne, mint amilyen az idei volt. Ha könnyebb nem is, akkor legalább nehezebb ne legyen! Ha mégis nehezebb lesz, akkor legalább tudjuk, hogyan kell megküzdenünk. Ha már tudjuk hogyan, kapjunk hozzá erőt és segítséget! – tette hozzá.

Nekivágni egy új, talán nehezebb esztendőnek úgy lenne jó, ha a gondokat most minden magyar ember egyszerre letehetné. Ha maga mögött hagyhatná a megélhetésért folytatott küzdelem fáradtságát, a bizonytalan jövő okozta aggodalmat, a háborús fenyegetés félelmét, a csalódottságot, hogy már megint újra kell kezdeni – folytatta Novák Katalin, hozzáfűzve: a nehézségek nem szűnnek meg egy csapásra újévkor.

Hogy is szűnhetnének meg? – tette fel a kérdést.

Van azonban mire építenünk. A nehezedő élet és körülmények közepette sokan megsokszorozzák erőfeszítéseiket, és nem a menekülést választják. Talpon maradnak – mondta.

„Ezt láttam személyesen is a drávaiványi dinnyeszedőknél, a karácsondi kisboltban, a porvai polgármesterasszonynál, a gyulafehérvári lelkipásztoroknál, a győri és a szomori iskolaigazgatónál, a hegyaljai borászoknál, az esztergomi Suzuki-gyárban, a kelebiai határvédőknél. Ezt tapasztaltam azoknál a családoknál is, akikkel találkoztam” – sorolta az államfő, aki köszönetet mondott nekik, és mindazoknak, akik hisznek és bíznak Magyarországban.

Erős, küzdő, válságálló nemzet vagyunk. Kemény fából faragtak minket. Huzatos vidéken, népek útkereszteződésében élünk.

Ahol nem elég a tehetség, a fifikás magyar észjárás, a népmesékből ismert leleményesség. Szorgalommal, kemény munkával kell megdolgoznunk az eredményekért – tette hozzá.

A történelem arra is megtanított minket, hogy legnagyobb gyengeségünk a széthúzás, legnagyobb erősségünk az összefogás.

Most nem a csüggedés, hanem az összekapaszkodás ideje jött el. Most tudunk tenni azért, hogy a legmagányosabbak is érezzék: nincsenek egyedül – fogalmazott.

A köztársasági elnök elmondta, nagymamája arra tanította: „azt add meg, Fiam a másiknak, amit magadnak is kívánnál”.

Ha az erősek a gyengék mellé állnak, a fiatalok kinyújtják kezüket az időseknek, a tehetősebbek észreveszik a szerényebben élőket, akkor jól hasznosítjuk az elmúlt évtizedben közösen elért eredményeket – mutatott rá.

Az államfő azt mondta: akkor nyer értelmet a gazdasági teljesítmény, a magasabb életszínvonal, ha a nehéz idők küszöbén nem saját erődítményeinkbe húzódunk vissza, hanem felelősségünket kiterjesztjük szűk családunkon túlra, a többi magyarra is.

Ahogy egy emberként fogtunk össze a kárpátaljai magyarokért és az ukrán menekültekért, úgy állhatunk most oda azok mellé, akiknek közülünk segítség kell a holnaphoz

– tette hozzá.

Novák Katalin úgy folytatta, közben azt várjuk a döntéshozóktól, hogy tegyék könnyebbé ezt a küzdelmet.

Legyen szó a gyermeknevelés segítéséről, az áremelkedések mérsékléséről, a fiatalok és nyugdíjasok támogatásáról, a pedagógusok méltó elismeréséről vagy a jó gazdasági döntésekről – mondta.

A 2023-as esztendő még csak néhány perces.

Mi, édesanyák, tudjuk, milyen egy újszülöttet először kézbe venni. Egyszerre elfelejtjük a fájdalmat, a nehézséget, tele vagyunk reménységgel, várakozással, szeretettel, mosollyal

Így vegyük most együtt kézbe a 2023-as esztendőt, és adjunk a mosolyunkból a mellettünk állónak is – mondta az államfő.

Azt hangoztatta, legyen úgy, ahogy a székely népének kívánja: „Adjon Isten minden jót / Ez új esztendőben / Vegye el mind a nem jót, / Ez új esztendőben; / Mitől félünk, mentsen meg, / Amit várunk, legyen meg, / Ez új esztendőben!”

Novák Katalin beszéde végén békét hozó új évet kívánt.

Nyitókép: MTI.

A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.

A képviselők ezúttal nem elektronikusan szavaztak, hanem papiron, mivel a szavazás titkos volt.

Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Nyitókép: MTI.

A jelenlegi összetételű parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülése reggel 8 órakor kezdődik. Két közelmúltban elhunyt korábbi képviselőre: Schvarcz Tiborra (MSZP) és Szolnoki Andreára (SZDSZ) emlékeznek, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

• Az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata várhatóan 9 óra 30 perckor kezdődik az államfőjelöltek 15-15 perces felszólalásaival.
• A Fidesz és a KDNP képviselői Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert, míg az ellenzéki frakciók Róna Péter közgazdászt jelölték a tisztségre.
• Az Országgyűlés titkos szavazással dönt az új államfő személyéről, a megválasztott köztársasági elnök ünnepélyes esküt tesz.
• A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg.

A képviselők ezt követően lefolytatják az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló kormányzati törvénymódosító javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját. Az előterjesztésről még aznap szavaznak, miután egy órában interpellációk hangzanak el. A plénum határoz a szocialista Tóth Csaba mentelmi ügyéről is.

Nyitókép: MTI / Archív.