Még nem tudni, szükséges-e a szabályozás

A FSB (Financial Stability Board), amely a G20 tagállamok pénzügyi szabályozásának összehangolásáért felelős, a mesterséges intelligenciákról (Artifical Intelligence) és a gépi tanulásról (machine learning) készített első jelentésében rámutatott arra, hogy ezen technológiák által okozott lehetséges kockázatokat mindenképp nyomon kell követni. 

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás olyan technológiákra utal, amelyek az ügyfelek hitelképességének felmérését, az adatok elemzését, a biztosítási szerződések árazását, valamint a nyereséges üzletek felismerését a hagyományos módszerek helyett automatizálva, önállóan hajtják végre.

Mivel a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő felhasználására vonatkozó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, így a szabályozó hatóságok még bizonytalanok a piacok és a bankok között létrejövő új, vagy épp váratlan együttműködések hatásaival kapcsolatban.

• A hitelezési pontozás automatizálásával a mesterséges intelligencia például könnyen okozhatja a hitelállomány „nem fenntartható mértékű” növekedését.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás tekintetében egyelőre nincsenek nemzetközi szabályozási szabványok, de az FSB nyitva hagyta a lehetőséget, hogy ezek valóban szükségesek-e.

Kell-e tartani a függőségtől?

Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia – ha a vele kapcsolatos kockázatokat megfelelően kezelik – jelentős ígéretet mutat, mégis  túlságosan nagyfokú függőséget okozhat a bankok/biztosítók és a technológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok között. 

A mesterséges intelligencia közeljövőben várható gyors növekedése azt is kilátásba helyezi, hogy külső technológiai szereplők komolyan kiterjeszthet befolyásukat a pénzügyi szektorra.

Ez vezethet olyan új – rendszerint meghatározó – szereplők megjelenéséhez, amelyek kívül eshetnek a szabályozók jelenlegi hatáskörén.

– hívta fel a figyelmet az FSB.

Működési kockázatok

Egy jelentős mesterséges intelligencia szolgáltató csődje – vagy akár üzemzavara -nagyszámú pénzpiaci szolgáltató működésében okozhat zavarokat; különösen akkor, ha kritikus fontosságú alkalmazásokhoz használják a szolgáltatásokat.

A szabályozói oldalról ekkor már nehezen lehet megállapítani, hogy vajon ki hozott olyan döntéseket, amit rosszul sültek el. 

Ha a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási alapú döntések veszteségeket okoznak a pénzügyi közvetítőknek a pénzügyi rendszerben, akkor lehet, hogy nem világos a felelősség kérdése.

– fogalmazott az FSB.

Fintech / insurtech forradalom(?)

A technológiai előrelépés üteme nehezebbé teszi a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tartós szabályozási környezet kialakítását, amitől egyes egyetemi oktatók a pénzügyi szektor forradalmasítását várják. A jelentés szerint a RegTech beruházok volumene 2020-ig elérheti a 6,45 milliárd dollárt.

• Az Accenture májusi jelentése szerint a megkérdezett bankárok háromnegyede úgy gondolta, hogy az elkövetkező három évben a mesterséges intelligencia lesz az ügyfelekkel való kapcsolattartás elsődleges eszköze.
• Az európai biztosítók 400 millió dollárt fektettek már Insurtech-be, vagy fordítottak a valós idejű technológia segítségével a kárkifizetések csökkentésére.
• A Nordea Bank múlt havi nyilatkozata szerint az automatizálástól legalább 4000 fős leépítését várnak. A gyakori ügyfélkérdések megválaszolására a bank már be is vezetett egy mesterséges intelligenciával működő chatboxot. 
• Az alapkezelők jelenleg külső szakértőkre támaszkodnak, hogy olyan gépi tanulási eszközöket szerezzenek be, amik segítenek átfésülni a híreket – kutatásokat, hogy így hamarabb juthassanak piaci információkhoz.
• A quant befektetési alapok a mesterséges intelligenciát vagyonkezelésre használják. Jelenleg körülbelül 1 milliárd dollárt kezelnek ilyen módon, bár ez csak egy „töredéke” annak a 40 trillió dolláros vagyonnak, amit világszerte a befektetési alapokban kezelnek.
•  A központi bankoknál a mesterséges intelligenciát várhatóan majd olyan valós idejű előrejelzések készítésre fogják használni, ami elősegíti a helyes monetáris politika meghatározását.
• Végezetül pedig a szabályozók maguk is használják az mesterséges intelligenciát, hogy megkönnyítsék a csalás és a pénzmosás felderítését.

Az FSB elismerte, hogy a mesterséges intelligencia segíti a pénzügyi szektort a költségek csökkentésében, a nyereségesség javításában és az ügyfélkör bővítésében, de hozzátették, hogy aggodalomra ad okot a különféle alkalmazásokban tárolt személyes adatok biztonsága.