Az elektronikus rendszer kifejlesztését szolgáló projekttársaság létrehozásáról szóló megállapodás aláírásakor az államtitkár kiemelte: a minisztérium a következő időszakban kidolgozza az elektronikus belföldi és nemzetközi fuvarlevél (CMR) bevezetését megalapozó jogszabályi hátteret.

A fuvarozási dokumentumok digitalizálása gyorsítja és biztonságosabbá teszi az üzleti partnerek közötti elszámolást.

– jegyezte meg Mosóczi László.

Az államtitkár szerint a papír alapú elszámolásnak már rég „ki kellett volna kopnia” a szállítmányozás területéről. A fejlesztésre ugyanakkor azért is szükség van, mert az Európai Unió 2024 nyarától bevezeti az elektronikus áruszállítási információs rendszert – jegyezte meg.

Az ITM azon dolgozik, hogy a gazdaság működtetésében minél nagyobb hangsúlyt nyerjen a digitalizáció – mondta Mosóczi László. Hozzátette:

A járvány idején bebizonyosodott, hogy a GDP 6 százalékát előteremtő szállítás és raktározás területén is a személyesen intézett ügyek jó része áthelyezhető a virtuális valóságba.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet ara, hogy az e-CMR akár összekapcsolható a már működő, a Nemzeti Adó és Vámhivatal által üzemeltetett ekáer-rendszerrel (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer), mivel a rögzítendő adatok nagy része azonos.

Garai Géza, az i-Cell Mobilsoft Zrt. üzletfejlesztési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a hazai gazdasági szereplők érdekeit.

Az együttműködési megállapodást az e-CMR Hungary Kft. nevű projekttársaság létrehozásáról a fuvarozási szakma részéről a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ), a NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) kötötte meg az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A három szervezet közös közleményt adott ki

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége által aláírt közleményben a szervezetek emlékeztetnek, hogy a 2019-re vonatkozó módosított útdíj rendeletek a hivatalos bejelentések szerint 5,8 százalékos díjemelést jelentenek.

Kiemelik, hogy a környezetvédelmi kedvezmények rendszerének átalakításával az új rendszer bevezetése ennél jóval drasztikusabb díjemelkedést jelent.

• A teljes gépjárműparkot érintő útdíj-emelkedés leginkább a belföldi fuvarozást végző mintegy 20 ezer EURO III és EURO IV környezetvédelmi besorolású járművet érinti, a változás kilométerenként 5-30 forinttal emeli meg a fuvarozók költségeit, így akár a 32 százalékot is meghaladja az útdíj-növekedés kilométerenként.
• A döntően nemzetközi relációban érintett EURO V és EURO VI kategóriájú járművek környezetvédelmi kedvezménye 5 százalékkal csökken, ezekben a kategóriákban az útdíj-emelés mértéke 11 forint kilométerenként, amelyet a vállalkozások kénytelenek beépíteni a 2019-től esedékes fuvardíjaikba – fejtették ki.

Az utóbb időben folymatosan emelkedtek a költségek

Hozzátették, hogy a fuvarozó vállalkozásokat terhelő költségek az elmúlt időszakban folyamatosan növekedtek, drasztikusan nőnek a kötelező felelősségbiztosítási díjak, emelkednek az ágazatban foglalkoztatott gépkocsivezetők bérei, miközben 2019-től a felére csökken az üzemanyagok árából visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.

Az útdíj-emelkedés, és a további költségek növekedése miatt 2019-től kétszámjegyű százalékos fuvardíjemelés válik szükségessé, amely költségek a fogyasztói árakban is megjelenhetnek majd.

– áll a fuvarozói érdekképviseletek közleményében.

Photo by Nigel Tadyanehondo on Unsplash

A biztosítási díjak 3-4 szeresére nőttek

Szabó György, a magyar nehézgépjármű kapacitás negyedét képviselő MKFE elnöke kiemelte: a fuvarozók költségei jelentően emelkedtek, a biztosítási díjak 3-4 szeresére nőttek, az üzemanyagárak megduplázódtak, az útdíjak folyamatosan emelkednek, a járműalkatrészek és a munkabérek is jelentősen nőttek.

Az ágazat haszonkulcsa alig haladja meg a 2 százalékot. A vállalkozások jelenlegi árszintje nem biztosítja a működés alapvető fenntartását sem.

– hangsúlyozta.

Közölte: csaknem ezer cég tűnt el az ágazatból az alacsony díjszint miatt kialakult pénzügyi nehézségek következtében az elmúlt időszakban, miközben a nyugat-európai kereslet soha nem tapasztalt mértékben nő a fuvarozás iránt. Az áremelés a nemzetközi fuvarozásban fog megjelenni, azaz nem elsősorban a belföldi fuvarozást érinti.

Az ágazat küzd a munkaerőhiánnyal

A túlélés kulcsa a jól képzett munkaerő, amihez az európai szintű bérek és munkafeltételek szükségesek, amit ezzel az emeléssel lehet megvalósítani – mondta.

Az emeléstől azt várják, hogy a kkv-k európai szintű bért fizethetnek és jobb minőségű szolgáltatást tudnak majd nyújtani

– összegezte Szabó György.

Olvasson tovább, következik a cikk második része:

• A közúti fuvarozásban tevékenykedő cégek 95 százaléka kisvállalkozás, profitnyomás alatt a szektor

A közúti fuvarozásban tevékenykedő cégek 95 százaléka kisvállalkozás, profitnyomás alatt a szektor

Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a közúti fuvarozás kulcsfontosságú az ellátási láncban, a díjemelés a több ezer munkavállaló munkahelyének megőrzése érdekében elkerülhetetlen. A közúti fuvarozásban tevékenykedő cégek 95 százaléka kisvállalkozás – jelezte.

300 százalékkal nőtt a kötelező egymillió forint felett egy kamion biztosítási díja

Elmondta, a kötelező biztosítások díja 300 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben, egy szerelvény biztosítási díja meghaladja az egymillió forintot, a biztosítók jelentős erőfölényével szemben nincs lehetőségük fellépni. Az érdekképviseletek szerint a fuvarozási díjak emelését el kell fogadniuk az érintetteknek. A kelet-európai társszervezeteikkel is egyeztetnek a javaslatukról – mondta.

Munkabérek és az üzemanyagok költségei is emelkedtek

Füle László, a mintegy 3700 tagvállalkozást tömörítő NiT Hungary elnöke rámutatott: a munkabérek az üzemanyagok költsége jelentősen emelkedett, és a használt járművek eladásai is nehézségekbe ütköznek, az amortizációs költségek 20 százalékkal nőttek, mindez vonja magával a díjak növelésének szükségét. Az országban lenne elég gépkocsivezető, de jelentős részük Nyugat-Európában dolgozik, az ő visszacsábításukhoz béremelés kell, ami költségnövekedést és áremelkedést hoz.

Árvay Tivadar, az MKFE főtitkára az MTI kérdésére közölte: az áremeléseket azonnal meg kell tenni az ellátás zavartalansága érdekében, ellenkező esetben az áruhiányok egyre gyakoribbá válnak.

Profitnyomás alatt a szektor

Lajkó Ferenc, a Waberer’s vezérigazgatója jelezte: egyetértenek az érdekképviseletek javaslatával, a költségek rohamos emelkedésével a teljes szektor profitnyomás alatt van. Korábban az üzemanyagárak csökkenése miatt nem kellett díjat emelni, mert fedezte a költségemelkedést, de az üzemanyagárak már tavaly óta emelkednek. A cég eddig 7-10 százalékot emelt már az árain, a kisebb cégeket is az emelés bevezetésére biztatta, mivel szerinte az végrehajtható.

Az országszerte 89 mérőhelyen telepített 107 mérőállomáson az útburkolatba süllyesztett érzékelők forgalomlassítás nélkül határozzák meg az áthaladó járművek tengelyterhelését és össztömegét.

A szaktárca a közleményben emlékeztet arra, hogy a tsm előszűrő feladattal 2017. március 31. óta működik. Tavaly szeptemberben elindult a rendszer objektív felelősség elve alapján működő ága is, amely a jármű megállítása és kiterelése nélkül lehetővé teszi olyan hiteles mérési eredmény rögzítését, amely alapján automatikusan kézbesíthető a bírsághatározat.

A megbízható működés érdekében az elmúlt hónapokban folyamatosan zajlott a mérési eredmények kiértékelése. A közúti közlekedési ellenőrök mobil mérleggel kontrollméréseket is végeztek. A rendszer szeptembertől még nem bírsághatározatot, hanem figyelmeztetést küldött az üzembentartóknak. A felkészülési időszak lehetőséget biztosított a fuvarozóknak közlekedési-áruszállítási tevékenységük ellenőrzésére.

A közlemény szerint a tapasztalatok megerősítették, hogy a rendszer alkalmas az objektív felelősség elvén alapuló automatikus szankció meghozatalára.

A szabálysértőknek 2018 januárja óta több mint 13 ezer figyelmeztető határozatot kézbesítettek – ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A szaktárca rámutat: a rendszer bevezetésével a fuvarozóknak nincs új kötelezettségük, csak az eddig is érvényben lévő szabályozás betartásának ellenőrzése válik hatékonyabbá.

A közlekedésért felelős tárca a továbbiakban is kész folyamatos tájékoztatást adni a fuvarozói szervezeteknek a rendszer működéséről, nyitott a jobbító szándékú javaslatok egyeztetésére.

A NiT Hungary csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a közúti érdekképviseleti szervezetek a rendszer tesztüzemének meghosszabbítását kérik, mivel a próbaüzem rámutatott a rendszer problémáira, a mérőberendezések és az egyéb hídmérlegek adatai között a fuvarozók tapasztalatai szerint átlagosan 2-3 tonna eltérés mutatkozik.

A TSM-rendszer próbaüzeme alatt megállapított jogsértés esetén a járművek üzembentartói úgynevezett „nullás”, figyelmeztető határozatot kaptak, június elsejétől azonban már megkezdődne a bírságok kiszabása. Fuvarozói visszajelzések szerint a rendszer még nem működik kifogástalanul, a mérőpontok által rögzített mérési eredmények ugyanis számos esetben jelentős súlyhatár túllépést mutattak a fel- és lerakóhelyi, vagy a Magyar Közút által üzemeltetett hídmérlegek mérési eredményeihez képest.

A NiT Hungary véleménye szerint a TSM éles üzemének elindítását legalább az év végéig el kell halasztani. A próbaüzem december 31-ig történő meghosszabbításával szeretnék elkerülni a várhatóan igen nagy számú jogsérelmet, amely a mérés pontatlanságaiból adódik, illetve azokat a kedvezőtlen társadalmi reakciókat és negatív gazdasági hatásokat, amelyeket a tömeges bírságolás gerjeszthet.