A CIB Bank is csatlakozott a 2002 óta működő Széchenyi Kártya Programhoz, amely a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is nagyban hozzájárult a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásához.

A CIB Bank első lépésben három konstrukciót – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!-t, a Széchenyi Likviditási Hitel GO!-t és a Széchenyi Beruházási Hitel GO!-t* – vezetett be a Széchenyi Kártya Újraindítási Program elemei közül július elején mikrovállalati és kkv ügyfeleinek. Ezek a hiteltermékek széleskörűen felhasználhatók, kedvezményes, a futamidő végéig fix kamattal igényelhetők, miközben akár 90 százalékos intézményi garanciavállalás is kapcsolódik hozzájuk. A pénzintézet az év további részében újabb konstrukciókkal tervezi bővíteni az elérhető termékek körét.

A Széchenyi Kártya Újraindítási Programban különböző típusú termékeket vehetnek igénybe a CIB Bank ügyfelei, széleskörű felhasználási céllal, így minden vállalkozás megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő finanszírozási megoldást. Az állami díjtámogatásnak köszönhetően rendkívül kedvező árazás pedig óriási segítség a vállalkozásoknak.

– hangsúlyozta Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese az új konstrukciók bevezetése kapcsán.

A CIB Bank évek óta sikeres együttműködést folytat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel, amit jól mutat, hogy a pénzintézet a válság idején elsők között csatlakozott a Krízis Garanciaprogramhoz is.

– tette hozzá Ákos Tamás, a CIB Bank retail vezérigazgató-helyettese.

Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta:

2021-ben, azaz a koronavírus okozta válság lecsengése és az újraindításra fordulás szakaszában is itt vagyunk a vállalkozások számára. Ebben az évben az Újraindítási konstrukciókat, a Krízistermékeinket és a Klasszik hiteleinket egyben szemlélve a befogadott ügyletek száma már összesen csaknem 24 ezer darab, értékükben pedig több mint 641 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy heti szinten a Programban együtt dolgozó Partnereinkkel összesen csaknem 900 darab kérelmet fogadunk be, közel 24 milliárd forint értékben. Hiszünk benne, hogy a Program hitelcéljainak, termékeinek és a részt vevő intézmények folyamatos bővítésének köszönhetően eljutunk minden magyar vállalkozáshoz, hogy fejlődésükben, likviditásukban támogathassuk őket.

A CIB Bank a koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzetben is aktív szerepet vállalt a mikrovállalatok finanszírozásában, amelyet alátámasztanak az elért eredmények is:

• A pénzintézet mikrovállalatoknak kihelyezett hitelállománya 36 százalékkal növekedett az előző évhez képest, miközben a CIB Bank részesedése az NHP Hajrá új szerződéseinél – a hitelezést és a lízinget is figyelembe véve – meghaladta a 20 százalékot.
• A két program keretén belül kihelyezett összeg 2020 végéig meghaladta a 17,3 milliárd, ez év április végéig pedig a 25 milliárd forintot.
• A legtöbb kihelyezés a kis- és nagykereskedelemhez kapcsolódott, amelyet az ingatlanágazat és építőipar, majd az üzleti szolgáltatók követtek.

A CIB Bank kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállománya – a faktoringgal és a lízinggel együtt – a március végéig számolt egy év alatt 13 százalékkal nőtt, csak a bankhitelt figyelembe véve viszont a 19 százalékot is elérte a bővülés.

• Az NHP-hitelek állománya a kkv-knál március végére meghaladta a 70 milliárd forintot, ami több mint a háromszorosa az egy évvel korábbi 22 milliárdnak.
• A pénzintézet aktív szerepet vállal az NHP Hajrá programban is: itt 110 milliárd forintnál járnak a folyósítások, miközben az agrárium és a feldolgozóipar ágazati részesedése jóval magasabb a piaci átlagnál. 

* A Széchenyi Beruházási Hitel GO! bevezetéskor minimum 100 millió forint hitelösszeggel igényelhető, később bármilyen összegben elérhető lesz.  

A tájékoztatás nem teljes körű. A fentiekben felsorolt termékek részletes feltételeit a mindenkor hatályos, vonatkozó ügyféltájékoztatók, kondíciós listák és üzletszabályzatok tartalmazzák, melyek megtalálhatóak a CIB Bank bankfiókjaiban, valamint a www.cib.hu, illetve a www.kavosz.hu honlapon.

Az ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, több mint egyharmaduk pedig új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Nhp 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította mintegy 6000 milliárd forint összegben.

A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években.

A jegybank 2020 áprilisában indította el a Növekedési hitelprogram (Nhp) legújabb konstrukcióját, az Nhp Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv-szektornak. A jelentős igénybevételre tekintettel az MNB a keretösszeget kétszer is megemelte, legutóbb áprilisban, 3000 milliárd forintra.

Az Nhp Hajrá hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források közel harmada mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Az MNB hitelprogramja fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, mellyel jelentős hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is.

A Hajrá konstrukció keretében megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 55 százaléka forgóeszközhitel, 14 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban és a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok vették fel, ezeket követte az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság ágazat.

Annak ellenére, hogy a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében az elérhető hitelösszeg jelentősen megemelkedett, a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került – derül ki az MNB honlapján.

Nulla százalékra…

A közlemény szerint az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít majd a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-nak, új beruházások forint alapú finanszírozására. A program 1000 milliárd forintos kerettel indul.

Egy vállalkozás maximum 1 milliárd forint hitelhez juthat majd a program keretében

A forinthitelek törlesztési ideje minimum 3, maximum 10 év lehet. A hitel új beruházások finanszírozására igényelhető, a lízinget is ideértve. A szerződéses időszak 2019. január 1-jén kezdődik.

Nem cél a pénzmennyiség növelése

A közlemény szerint az új konstrukcióval az MNB-nek nem célja a bankrendszerben lévő likviditás mennyiségének növelése, mindössze a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni. Az NHP fix keretében történt folyósításokból adódó többlet pénzmennyiséget az MNB a preferenciális betéti konstrukcióval kívánja lekötni (sterilizálni), melynek keretében az arra jogosult hitelintézetek alapkamaton helyezhetnek el betétet a jegybanknál.
A közleményben felidézik, hogy az nhp program korábbi három szakasza sikeresen javított a kkv-k hitelhez jutásában, miután a pénzügyi válság után jelentősen szűkült e cégek hitelhez jutási lehetősége.

Az nhp 2013. június és 2017. március között már teljesítette a kitűzött célokat

A kkv-hitelpiac helyreállítását és a gazdasági növekedés elősegítését. A program növelte és kedvező irányban befolyásolta a hitelállomány szerkezetét is, köszönhetően a hosszú, akár 10 éves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású hiteleknek. A program keretében közel 40 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben.

Az nhp harmadik szakaszával párhuzamosan az MNB 2016-ban elindította a piaci hitelprogramot (php), a piaci alapú – azaz jegybanki refinanszírozás nélkül megvalósuló – hitelezésre való gördülékeny visszaállás elősegítése, valamint a fenntartható gazdasági növekedés kkv-hitelezésen keresztüli biztosítása érdekében. A bankok 2016-ban és 2017-ben is jelentősen túlteljesítették a program keretében tett hitelezési vállalásaikat, így az sikeresen hozzájárult a hitelállomány növekedéséhez, annak szerkezetére azonban a jegybank értékelése szerint nem gyakorolt érdemben hatást, a hosszú, fix kamatozású hitelek aránya visszaszorult. A php 2018-ban még támogatja a kkv-hitelezés bővülését, de év végén lezárul.