Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 313 ezer választópolgárból 1,4 százalék, 18 396 választó adta le szavazatát. 9 órára már a jogosultak 7,24 százaléka (95 095 választó), délelőtt 11 órára a jogosultak 18,66 százaléka (245 061 választó), 13 órára a jogosultak 29,06 százaléka (381 628 választó), 15 órára a jogosultak 36,89 százaléka (484 377 választó), 17 órára a jogosultak 44,1 százaléka (579 064 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A „67 túl sok” elnevezésű kezdeményezés keretében a vezető szakszervezetek április 27-én kezdtek aláírásgyűjtésbe, a határidő pedig szombaton éjfélkor járt le. A népszavazás kiírásához legalább 373 ezer 568 embernek, a választójoggal bíró állampolgárok tíz százalékának támogatását kellett megszerezni, de végül ennél jóval több, a hatszázezret is meghaladó aláírást gyűjtöttek két hét alatt.

Mirela Bojic, a szakszervezeti kezdeményezés koordinátora sajtótájékoztatóján elmondta: az emberek megértették, hogy mennyire fontos az egész ország és mindenki jövője számára, hogy elmondják véleményüket.

Azt szeretnénk, ha ez példaként állna a horvát állampolgárok előtt, hogy tudnak tenni valamit, tudnak változtatni, megemelhetik hangjukat és megmutathatják.

– hangsúlyozta.

Az aláírási íveket körülbelül két hét múlva nyújtják át a parlamentnek, és abban reménykednek, hogy már szeptemberben kiírják a referendumot.

A horvát parlament a tavalyi év végén fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt, amely 2033-ra vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt a férfiak és nők számára egyaránt. Horvátországban a jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 63 év.

A kormány a lépést azzal magyarázta, hogy csak így lehet fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert, amely 17 milliárd kuna (737 milliárd forint) hiánnyal küzd. Horvátországban az állampolgárokat átlagban 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35 év).

A szakszervezetek szerint Horvátországban 65 év felett még öt évig élnek egészségesen az emberek, az európai uniós átlag ezzel szemben 10 év.

Szakértők szerint a kormánynak meg kell reformálnia és fenntarthatóvá kell tennie a nyugdíj- és az egészségügyi rendszert, hogy csökkenjen a költségvetési kockázat a jövőben. Zágráb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy öt éven belül bevezesse az eurót, ehhez pedig vissza kell szorítania az államadósságot.

Lekörözte Budapestet a bulinegyed

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta:

“A bulinegyed lakáspiaca az utóbbi 5 évben jelentős élénkülést mutatott, a kiadó lakások bérleti díja, valamint az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára nagyobb mértékben emelkedett a fővárosi átlagnál.”

Az ingatlan.com adatai szerint a VII. kerületi eladásra meghirdetett lakások átlagos négyzetméterára 2013 óta 124 százalékkal 550 ezer forintra emelkedett.

[wpdatachart id=31]

Az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak pedig 95 százalékkal közel 3 ezer forintra nőttek. Ezzel párhuzamosan V. és VI. kerületben több mint 120 százalékkal nőtt az eladó lakások átlagos négyzetméterára, az albérleteknél pedig az V. kerületben 82 százalékos, a VI. kerületben pedig 93 százalékos drágulás ment végbe 5 év alatt.

[wpdatachart id=32]

Ez jelentősen meghaladja a budapesti átlagot, ami az eladó lakások esetében 82 százalékos, az albérletek esetében pedig 83 százalékos áremelkedést jelentett az elmúlt öt évben.

Az önkormányzatok is szigorítottak év végén

A szakember hozzátette, hogy szintén befolyásolhatja a bulinegyed lakáspiacát az V. és VI. kerületi önkormányzat tavaly év végi rendelete, amely – például a VIII. kerülethez hasonlóan – előírja, hogy

A tulajdonosok csak abban kezdhetnek bele szálláshely-szolgáltató tevékenységükbe, ha erre a társasház közgyűlése vagy szervezeti és működési szabályzata erre engedélyt ad.

Emiatt a többi lakó hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a tulajdonosok lakóingatlan helyett szálláshelyként üzemeltessék lakásukat.

Két lehetséges forgatókönyv

• HA BEVEZETIK A KORLÁTOZÁST
  Ha a népszavazás eredményeként arra kötelezik a szórakozóhelyeket, hogy éjfélkor bezárjanak, akkor kevésbé lesz vonzó célpont a környék a szórakozni vágyó külföldi turisták számára, ez pedig az érintett VII. kerületben lévő lévő eladó és kiadó lakások árára is hatással lehet.Balogh László szerint, az esetleges korlátozás miatt a budapesti átlaghoz képest mérséklődhet a környéken lévő lakások eladási ár- és bérleti díj prémiuma, sőt egyes lakásoknál árcsökkenés is elképzelhető. Nagyon jelentős áresésre azonban nem kell számítani. Egyrészt a lakáshotelként üzemelő ingatlanok kiváló minőségű, felújított lakások, amik ráadásul nagyon jó helyen vannak, így ezek iránt a vevők és a bérlők részéről élénk a kereslet.
  Ha pedig esetlegesen életbe lép a tiltás, akkor olyan új vevők és bérlők jelenhetnek meg a piacon, akik eddig pont azért kerülték el a környéket, mert az éjszakai nyugalmukat eddig nem látták biztosítottnak.
• HA NEM VEZETNEK BE KORLÁTOZÁST
  Amennyiben a népszavazás eredményeként nem vezetik be a korlátozást, akkor az erzsébetvárosi, valamint az V. és VI. kerületi lakások eladási ára és bérleti díja tovább emelkedhet, mégpedig a jövőben is a fővárosi átlagot meghaladó mértékű drágulásra lehet képes ez a környék.

“Óriási dilemmát okozhat a népszavazás az erzsébetvárosiaknak, mert a környék népszerűsége minden lakástulajdonos ingatlanvagyonát jelentősen megnövelte, ugyanakkor az ott élők számára az éjszakai nyugalom értéke szintén felbecsülhetetlen.”

– értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakembere.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!