Az MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatás szerint az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami, ami miatt nem tud elutazni.

Nem vonatkozik a storno biztosítás arra, ha valaki a járványtól tartva mondja vissza az utazást.

A CLB közleményében a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is figyelmeztet. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat, mert hiányoznak a teljesítés feltételei.

Ha valaki karanténba kerül külföldön, a biztosítók közvetlenül szintén nem tudnak segíteni.

Viszont a külföldön karanténba került magyarok számíthatnak a kórházi napi térítésre, illetve a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és a táppénz különbözetének megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban.

A közlemény szerint a szinte óránként változó helyzetben az is előfordulhat, hogy egy biztonságosnak gondolt külföldi várost váratlanul lezárnak, ott rekednek a turisták, és a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások.

Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk és esetleg megbetegedés miatt még a lezárás előtt hazautaztak,

számíthatnak rá, hogy megtérítik a biztosítók a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit,

például a szállodai díjat, a befizetett programokat, a már megvásárolt síbérleteket.

Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, és ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne. Akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása után, a hazautazás során ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.

Még nem volt ilyen

A hazai biztosítók korábban nem találkoztak még a koronavírus miatt kialakult helyzethez hasonlót, ezért nincs is gyakorlatuk karanténban rekedt ügyfelek kártérítésére. Utoljára talán a csaknem tíz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörés blokkolta a fél világ közlekedését és okozott ezzel óriás káoszt egy időre, a mostani helyzet a légiközlekedés szempontjából ahhoz lehet hasonló. Az viszont már elsőre is biztos, hogy olyan országból vagy településről ahonnan a zárlat miatt nem lehet kijutni – és bejutni sem – a biztosító sem tudja kimenekíteni az ügyfeleit, hiszen nincs másik gép, amelyre egyébként egy járat-kimaradási szerződés keretében alapból feljuttatná az ügyfelét.

– magyarázza Németh Péter.

Kármentésnek is minősülhet

A CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója szerint azonban már egészen más a helyzet, ha valaki maga törvényesen kijut a közlekedési szempontból lebénult területekről és magánúton, saját költségén utazik haza.

• Ez az extrém eset ugyanis már kármentésnek is minősülhet, s ezzel járó, igazolható költségeket megtérítik a biztosítók.
• És persze azoknak az esetleg most kint rekedt ügyfeleknek is fizetnek, akik gyakori üzleti utak miatt eleve kötnek elmaradt tárgyalásokra, s üzleti haszon kiesésére szóló extra kártérítési szerződést is – szögezi le a CLB szakértője.

A hazai biztosítóknak még nem volt karanténban rekedt ügyfelük – és kártérítési ügyük sem –, ám ezúttal magyarok is vannak a lezárt Vuhan tartományban, ezért a társaságok felkészülnek a jogszabályok alapján várható igények teljesítésére. Annak ellenére, hogy Kína egyelőre biztosítási szempontból nem embargós, a vírus gócpontjának számító Vuhan tartományba utazók nem kapnának kártérítést akkor sem, ha bejutnának a területre, s ott bajuk esne, hiszen ez szándékosságnak minősül, s a biztosítók az ilyen magatartást eleve azzal büntetik, hogy nem fizetnek kártérítést. Vagyis, katasztrófaturisták most kizárólag a saját kockázatukra próbálkozzanak.

– jegyezte még Németh Péter.

Két napon belül be kell jelnetni a károkat

Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója az MTI-hez kedden eljutatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítók akár meg is tagadhatják a kifizetést, ha a bejelentés nem érkezik be a kár „észlelésétől” számított két munkanapon belül. Jelezte: aki ennél többet vár a kárigény jelzésével, az biztosítási szempontból akár „gyanús is lehet”, ami az ügye elbírálását befolyásolhatja, sőt, később a kártérítést is elbukhatja.

A CLB szakértője megjegyezte:

Ez a rövid határidő nemcsak a mostani esetre, hanem minden egyéb kártérítési igényre is igaz. Az a károsult, akinek nem volt biztosítása, utólag hiába „kapkodna” egy gyors szerződéssel, a már bekövetkezett kárra nem kaphat térítést.

A kárfelmérőknek öt napjuk van arra, hogy elvégezzék a helyszíni szemlét. A szakember szerint ajánlott addig is fényképen rögzíteni az állapotot, ezt követően viszont fontos a további károk megelőzésének mielőbbi megkezdése. Például, ha víz alá kerül vagy folyamatosan ázik egy helyiség, ahol bútorok és különféle értékek vannak, haladéktalanul el kell kezdeni a kiürítést – tájékoztatott a szakértő.

Fontos, hogy a károsultak a károkról és a sérülésekről készítsenek a fotókat, és a biztosító szakértőjének szemléjéig, és a kárbejelentéstől számított ötödik munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtassanak a helyszínen

– közölte.

Egyes esetekben a károsult is intézkedhet

Ha a biztosító a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül nem szemlézi a kárt, a károsult intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról, ezt megelőzően azonban a helyet és a sérült vagyontárgyakat le kell fényképezni. A sérült és kicserélt elemeket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni – hívja fel a figyelmet a CLB közleménye.

Foto: Pixabay