Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez

– hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.

Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

• Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt.
• A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

– hívta fel a figyelmet.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre

• a minimálbér jelentős emelése mellett
• az szja-visszatérítés,
• a rendvédelmi állomány hathavi bónusza,
• az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint
• a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része.

Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta:

Az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett…

…arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani.

Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint májusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,1 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipar kifejezetten erős hónapot zárt májusban, ami még a várakozásokat is meghaladta. Az előző hónaphoz hasonlóan úgy tudott a magyar ipar kedvező eredményt elérni, hogy közben a német ipar gyengélkedett – mutatott rá. Regős Gábor közölte:

• Várakozásaik szerint az ipar teljesítménye a beruházások eredményeként az év egészében 5 százalék körüli ütemben növekedhet, és így a gazdaság bővüléséhez érdemben hozzá tud járulni.
• Kockázatot jelent azonban a külső környezet, például német gazdasági teljesítmény, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború alakulása – vélekedett a Századvég szakembere.

ING

Virovácz Péter, az ING senior elemzője azt írta:

Nem csak a piaci várakozást felmúlva növekedett az ipari kibocsátás, hanem még gyorsult is az áprilisihoz képest.

Az első öt hónapban látott 6,7 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása jelentős kihívás lesz a gyengélkedő külső környezet tükrében, emiatt inkább 6 százalék körüli növekedést vár az év egészére. A májusi korrekcióval a második negyedév eddigi ipari teljesítménye csak kis mértékben marad el az első negyedévitől, ugyanakkor továbbra is lassulás látszódik – írta.

• Bár a KSH előzetes adatközlésében túl sok részletet nem árult el, de azt igen, hogy a jó teljesítmény gyakorlatilag kizárólag az autóiparhoz köthető.
• Közben a másik két nagyobb feldolgozóipari ágazat, az elektronikai– és az élelmiszeripar átlag alatti bővülést mutatott fel.
• Virovácz Péter rámutatot: egyelőre Magyarországot érdemben még nem érte el a német feldolgozóipari összeomlás. Az április-májusi kiskereskedelmi és ipari adatok a GDP-növekedés második negyedéves lassulását támasztják alá Virovácz Péter szerint.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokhoz fűzött kommentárjában szintén kiemelte, hogy:

A magyar ipar májusban is tudta tartani az előző hónapokban elért növekedési ütemet, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvezőtlenül alakult.

Véleménye szerint a jelenlegi kilátások alapján idén 5 százalék körüli növekedés várható a magyar ipartól. Az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg:

• Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
• Ugyanakkor az egyik legfontosabb felvevőpiac, az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést- fejtette ki. Erre utal szerinte az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be.
• Az első öthavi adatok alapján az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet – írta Németh Dávid.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a legfrissebb ipari adatok ismét arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy:

A szektor teljesítménye meglehetősen ellenállónak tűnik, dacára az európai gazdasági lassulásnak és az üzleti bizalom romlásának.

Ez a szintén pénteken publikált, jóval a várakozások alatt maradó német ipari rendelési adatok tükrében még inkább feltűnik. Az erős hazai beszerzésimenedzser-index adatok, illetve a korábbi időszakokban végrehajtott, most termőre forduló beruházások azt sugallják, hogy rövid távon maradhat a jó ipari teljesítmény.

• A szektor így az idei évi gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd várakozásunk szerint – írta az elemző. Megjegyezte, hosszabb távon azonban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a német gazdasági lassulás mennyire lesz tartós.
• Amennyiben ugyanis főbb exportpiacaink tartósan gyenge növekedési pályára kerülnek, ennek hatásait előbb-utóbb a magyar ipar is megérezheti, ami a növekedés alacsonyabb pályára kerülését sugallja.

 A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. A maginfláció 3,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 3,5 százalékot követően, utoljára 2012. decemberben volt ennél magasabb, 4,9 százalékos.

Takarékbank, Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idényáras élelmiszerárak és a dohánytermékek árának vártnál gyorsabb növekedésével magyarázta, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció márciusban. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja a maginfláció emelkedése, amit az adószűrt maginfláció is követett.

Amennyiben a 3,5 százalékos adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.

A takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban is 4,0 százalék közelében lehet az infláció alapvetően amiatt, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára. A tavalyi év közepétől látott üzemanyagdrágulás miatt azonban az idei év közepére megint 3 százalék közelébe kerülhet az infláció, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így a Takarékbank elemzői éves átlagban 3,4 százalékosra emelték az idei inflációs várakozásukat a tavalyi 2,8 százalék után.

K&H Bank, Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője általánosságban megállapította, hogy a reálbérek emelkedése és ezzel összefüggésben a belső fogyasztás élénkülése inflációs kockázatot jelent. Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk, már az év első két hónapjában is megfigyelt, átlagot meghaladó mértékű drágulása járult hozzá az infláció márciusi gyorsulásához.

A szakember szerint az idén márciusban lehetett csúcson az éves infláció, a következő hónapokban a bázishatás miatt lassulásra lehet számítani, ugyanakkor az év végén – novemberben és decemberben – újból gyorsulás várható. Ezzel párhuzamosan a maginfláció más pályát futhat be, a belső komponensek – fogyasztás és béremelkedés – miatt akár gyorsulhat is a következő hónapokban.

A K&H vezetője szerint az MNB inflációs alapmutatói is megerősítik, hogy a belső komponensek által vezérelt inflációs nyomás nő. Amennyiben ezek az irányzatok a következő hónapokban folytatódnak, a jegybank monetáris politikai szigorításokkal reagálhat.

– tette hozzá.

CIB Bank, Jobbágy Sándor

A CIB Bank Jobbágy Sándor elemző által az MTI-nek megküldött előrejelzése szerint 2019-ben az éves átlagos teljes infláció várhatóan csak mérsékelt emelkedést mutat majd a 2018-ashoz képest, 3,1-3,3 százalék körül lehet, de az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása.

Amennyiben a következő hónapok maginflációs számai további emelkedést mutatnak a 3 százalék fölötti tartományban és a következő negyedéves Inflációs jelentésben további emelkedést mutatnak a 2020-as inflációs előrejelzések is, úgy további likviditásszűkítési intézkedéssel és esetleges az egynapos betéti kamatemeléssel reagálhat a jegybank.

Az adatfüggő üzemmódban lévő monetáris politika azonban várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni.

Századvég, Regős Sándor

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője az éves infláció 0,6 százalékpontos márciusi emelkedéséből 0,4 százalékpontot, azaz kétharmadot az üzemanyagok drágulásának élénkülésével magyaráz. Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés mértéke megközelíti a jegybank inflációs célsávjának felső szélét. Megjegyezte, az élénk belső kereslet felfelé húzta az árakat, míg a gyenge külső árnyomás alig tudta fékezni az árnövekedést.

A Századvég arra számít, ha fennmaradnak a mostani inflációs folyamatok, akkor a júniusi kamatdöntő ülésén további szigorításról dönt a monetáris tanács. Ebben az esetben kismértékben 3 százalék felett alakulhat az éves infláció. Az inflációs folyamatok fékeződését nagyban segíthetné a forint erősödése.

– jegyezte meg Regős Gábor.

Foto: Pexels

A KSH szerdán reggel kiadott jelentése szerint júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után. Az első fél évben 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset. A reálkeresetek éves emelkedése júniusban 7,9 százalékos, az első fél évben 9,4 százalékos volt a 3,1, illetve 2,3 százalékos inflációval számolva.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: júniusban a várakozásoknál gyorsabban nőtt az átlagos bruttó bér. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői lassabb bérdinamikára számítanak, ám a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki.

Suppan Gergely éves átlagban 11 százalékos bérnövekedésre számít, ami a várt 2,7 százalékos inflációval 8,1 százalékos reálbér-emelkedést hoz. A járulékok csökkentése miatt azonban a bérköltségek mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9,3 százalékkal emelkedhetnek idén, ami a várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP növekedés mellett fenntarthatónak tűnik. Ezzel a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban az elemző szerint.

A szociális hozzájárulási adó 2022-ig tartó évente rendszeres csökkentése és a nominális GDP várható 6,5-7 százalék körüli emelkedése a következő években 8,5-9 százalék körüli bérdinamikát, így a reálbérek mintegy 5,5-6 százalékos emelkedését engedi meg.

A fokozódó munkaerőhiány miatt viszont erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a bérek felzárkózása a nyugatiakhoz. A termelékenység növekedése azonban elengedhetetlen, amit nemcsak a bérek növekedése, hanem a munkaerőhiány is kikényszerít – tette hozzá meg a Takarékbank elemzője.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta, hogy nincs meglepetés a béradatokban, a két számjegyű növekedés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett az állami szférában bekövetkezett keresetrendezéssel is magyarázható. Kiemelte, hogy a reálbérek 9,4 százalékos első fél évi emelkedése élénkítette a lakossági fogyasztást.

Az év hátralévő részében a nettó átlagfizetések továbbra is 11-12 százalékos növekedést mutathatnak éves szinten, a reálbérek pedig 9 százalékkal emelkedhetnek.

„Az, hogy 2019-ben milyen fizetésemelkedés várható, nagyban függ az őszi bértárgyalásoktól. Arra számít, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum 6-8 százalékos emelést szeretne elérni”

– mondta a vezető elemző.

• A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett első becslése szerint februárban az ipari termelés 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
• Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás februárban.
• A termelés az év első két hónapjában 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Virovácz Péter, ING Bank

Az új kapacitások folyamatos beindulásával a következő hónapokban gyorsuló ipari termelési trend alakulhat ki, és ezt a legutóbbi üzleti felmérések – így a BMI trendje – is alátámasztják. Idén 8 százalékos növekedést várnak az ING elemzői, a tervezett új kapacitások beindulását is feltételezve.

Az elemző szerint a januárit követő visszaesést elsősorban az erős bázishatás magyarázza, hiszen tavaly februárban minden idők egyik legmagasabb hó/hó növekedését regisztrálta az ipar. A német ipari teljesítmény vártnál jóval gyengébb adata közvetve szintén negatívan érinthette a szektort.

Suppan Gergely, Takarékbank

A várakozásoknak megfelelően lassult februárban januárral szemben az ipari termelés növekedési üteme, ami összhangban van a német és a cseh ipar februári lassulásával. Az ipari termelés idei gyorsulását az év során üzembe lépő új feldolgozóipari kapacitások is támogathatják. Az ipar élénkülése a második fél évben lehet látványosabb a tavalyi második félévi gyengébb bázis miatt.

Idén összességében 7 százalék fölé gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP-növekedés idei gyorsulásához.

Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások – tette hozzá a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, K&H Bank

A magyar ipar teljesítménye függ a nemzetközi környezettől, és a februári német ipari adatok gyengére sikerültek. Ez óvatosságra ad okot magyar szempontból, mivel Magyarországnak Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere – közölte.

További kockázatot jelentenek az elemző szerint Donald Trump amerikai elnök már bejelentett és tervezett intézkedései, amelyek feszültséget kelthetnek a globális kereskedelemben.

Ugyanakkor pozitív hatással lesznek a magyar ipar teljesítményére a következő 1-2 évben kiépülő új – többek között járműipari – gyártókapacitások.
A jelenlegi kilátások alapján 2018-ban a magyar ipar 5 százalék körüli emelkedésre lehet képest – írta.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

Decemberben és januárban is kifejezetten erős volt az ipari teljesítmény a havi indexek szerint, ehhez képest a februári további 0,5 százalékos havi növekedés kedvező.

Az ipari kilátások továbbra is pozitívak, magas szinten állnak az üzleti bizalmi indexek, jól alakul a konjunktúra a főbb exportpiacokon, illetve a korábbi évek kapacitásbővítései a szektorban kezdenek beérni.

Az idei évben így gyorsulhat a kibocsátás növekedésének üteme, az év egészében az ipari teljesítmény növekedése meghaladhatja majd az 5 százalékot, a GDP-növekedésnek stabil bázist jelentve – húzta alá.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint júliusban a bruttó átlagkeresetek 13,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek növekedési üteme alig lassult a júniusi 14,4 százalék után:

• A vállalkozásoknál 12,1 százalékos növekedés után 303 ezer forintot,
• A költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 11,6 százalékos növekedéssel, 307 ezer 625 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek.

Az első hét hónapban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

• Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint az idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-as évben is kitart, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán – írta. Megjegyezte ugyanakkor: a bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelkedésre lehet számítani a következő időszakban, az építőiparban például most is 30 százalék körüli a bérnövekedési ütem. 
• Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, és a jelenleg ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal nőhetnek a bruttó és nettó bérek. A jelentős, közel 13 százalékos emelkedés nem meglepetés az elemző szerint, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. A bérnövekedésben szerepe van a munkaerőhiány miatti fizetésemeléseknek is – tette hozzá. Németh Dávid szerint bár a reálbérek emelkedése dinamikus, a lakossági fogyasztás ehhez képest visszafogottabban bővült az elmúlt időszakban.
• Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy az idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, és az elkövetkező hónapokban is kétszámjegyű bérnövekedési ütemeket mérnek. A reálbérek emelkedése éves átlagban 9-10 százalék körül alakulhat. A gyors bérnövekedés, mind keresleti, mind költségoldalról növelheti az inflációt, így az elemző jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt vár. Emellett az élénkülő fogyasztói kereslet mind az idén, mind jövőre a GDP növekedés fontos hajtóereje lesz majd – vélekedett.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!