A magyar álláspont változatlan, ezt fogjuk képviselni: Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni.

– emelte ki a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette, hogy tűzszünetre volna szükség és a háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.

A magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben.

– mondta.

A miniszterelnök rögzítette: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai-védelmi szövetség. A NATO azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat – mutatott rá Orbán Viktor.

A magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni.

Ez szükséges, helyes és Magyarország ezt támogatni fogja

– zárta szavait Orbán Viktor.

A 12 sérültet szállító katonai gép nem sokkal délután 3 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A miniszter a gép érkezése után a fedélzeten néhány szót váltott a katonákkal.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezt követően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a magyar katona ismét helytállt, hősiesen teljesítette kötelességét.

Nemzetközi kötelékben, olasz-amerikai parancsnokság alatt került az a magyar manőverező század bevetésre tegnap Koszovóban, amelyik a tüntetőkkel került összetűzésbe.

– közölte.

A miniszter elmondta: „összesen 27 sérültünk van, 12-en jöttek a repülőgépen most”.

A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.

Az eddig semleges észak-európai állam az orosz-ukrán háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

A plenáris ülésen Novák Katalin mellett Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök szólalt fel.

Novák Katalin emlékeztetett: Magyarország menedéket ad az Ukrajnából menekülő embereknek, erős humanitárius és orvosi támogatással van jelen a helyszínen is a bajba jutott szomszéd országban.

Novák Katalin elmondta: 2022. február 24. óta a helyzet világossá teszi, hogy minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A NATO, a közös védelmi szövetség pedig egyértelműen a megfelelő keret, amelyben hatékony az együttműködés.

Hozzátette: alapvető érdekünk, hogy tovább erősítsük a NATO keleti szárnyát, s ezt Magyarország teljes mértékben támogatja. Mint mondta, EU-tagállamként, különösen a B9-esen belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét.

Novák Katalin kiemelte: bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan NATO-taggá válik. A köztársasági elnök hangsúlyozta: Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket.

Felhívta a figyelmet továbbá az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak védelmének fontosságára. Mint mondta, ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az Európai Unió tagja legyen.

Hozzátette: szerdán találkozott a varsói érsekkel, és meglátogatta Stefan Wyszynski bíboros sírját is, s azért ment éppen ezen a napon, hamvazószerdán a bíboros sírjához, mert közös példaképünk a kommunizmus és a szovjetek elleni harcban, és a néhai bíboros is azt mondta, hogy békére és körültekintésre van szükség.

Nyitókép: MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula

Dolgov meglátása szerint az első hírek Ankara NATO-kapcsolatainak esetleges megszakításáról a svédországi korán-égetés után jelentek meg. A szakértő emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök képmását is felgyújtották Stockholmban. Mint a szakember kifejtette, mindezek az epizódok a Törökországban terroristaként elismert Kurdisztáni Munkáspárt akcióihoz kapcsolódnak.

Mindez azt jelenti, hogy Törökországnak komolyan csökken a NATO-ba vetett bizalma. Továbbra is úgy gondolom, hogy Ankara most nem fogja befagyasztani tagságát a szövetségben, bár ez lehetséges. De szem előtt kell tartania, hogy Törökországban elnök- és parlamenti választások lesznek májusban. Az ország bel- és külpolitikája rajtuk múlik. Egyelőre nem kell azt mondani, hogy Törökország a NATO-ból való kilépés előtt áll

– vélekedik Dolgov.

Hozzátette: Ankara végső döntését Svédország további lépései és az észak-atlanti szövetség vezetése befolyásolja. Ha Törökország mégis úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, akkor a szövetség keretein belül le kell mondania preferenciáiról és teljesítenie kell kötelezettségeit – zárta gondolatait a történész.

Korábban a Török Szülőföld Párt alelnöke, Etem Sancak azt mondta, hogy

Törökország öt-hat hónapon belül kilép a NATO-ból a közel-keleti provokációk, valamint a Korán elleni svédországi és hollandiai akciók miatt.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.

Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a „kollektív Nyugatot” és a „nyugati globalista elitet” provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg.

Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot.

Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról.

Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani „hegemóniájukat”. Az állította, hogy Oroszország „az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban” indított „különleges hadműveletet” Ukrajnában. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és „vazallusait”, hogy durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe, provokációkat, puccsokat és polgárháborúkat szerveznek.

Fenyegetéssel, zsarolással és nyomásgyakorlással próbálják a független államokat arra kényszeríteni, hogy engedelmeskedjenek akaratuknak.

– mondta.

A 2014-es ukrajnai hatalomváltást Putyin szintén a Nyugat rovására írta, mondván, hogy ennek célja egy ellen-Oroszország megteremtése volt.

Ukrajna népét ágyútölteléknek használják. (…) Szemet hunytak a neonáci ideológia terjesztése és a Donyec-medence lakosainak tömeges meggyilkolása felett, fegyverekkel, köztük nehézfegyverekkel látják el bőségesen a kijevi rezsimet.

– mondta az orosz államfő.

Megítélése szerint a fegyverszállítás célja az ukrajnai konfliktus elnyújtása, és a Nyugat ugyanígy jár el a potenciális konfliktusok felszításával Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Putyin arról is szólt, hogy szerinte a nyugati államok „NATO-szerű rendszert” akarnak létrehozni az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatását „alaposan kitervelt provokációnak” minősítette.

Úgy gondolom, hogy Szerbiának nem szabad csatlakoznia a NATO-hoz. Szerbia szabad ország és katonailag semleges. Szerbia egyedül fogja megvédeni földjét és egét. De hadd mondjak el valamit: kötelességünk megbocsátani, viszont nem szabad felejtenünk sem.
– Ne felejtsük el a 11 hónapos Bojana Tosicot, akit Kursumlija közelében öltek meg.
– ne felejtsük el a kis Milica Rakicsot, akit Batajnicában öltek meg; és
– ne felejtsük el a kis Sanja Milenkovicot sem, akit Varvarinban öltek meg.
Nincs jogunk elfeledni őket. Sokkal erősebbek leszünk, mint azokban az időkben, amikor a NATO felelőtlenül, gőgösen és elbizakodottan bombázott minket és agressziós háborút folytatott népünk és hazánk ellen.

– mondta Vucic.

A NATO Jugoszlávia elleni agressziója 1999-ben 78 napig tartott. A szövetség vezetése azzal érvelt, hogy az Allied Force kódnevű hadművelet fő oka a koszovói albánok elleni népirtás megakadályozása volt. A NATO forrásai szerint gépei 38.000 bevetést és 10.000 bombacsapást hajtottak végre.

A NATO bombázás számokban

• A bombázások különböző becslések szerint 3.500-4.000-en haltak meg, és körülbelül 10 ezren (kétharmaduk civil) megsérültek.
• Az anyagi kár elérte a 100 milliárd dollárt.
• A három hónapos bombázás alatt a NATO-erők 15 tonna szegényített uránt dobtak Szerbiára bombákban és lövedékekben. Ezt követően az ország rákos megbetegedési aránya az első helyre emelkedett Európában.
• A bombázásokat követő első tíz évben körülbelül 30.000 embernél alakult ki rák, és becslések szerint közülük 10.000-18.000 ember halt meg.

A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba.

– mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén

Fotó: Archív.

Putyin rámutatott: ha a NATO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig 5 percre rövidül.

Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége.

Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok esetében szerinte ezekben sem lehet megbízni.

Putyin az orosz diplomácia kiemelt feladatának nevezte, hogy megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat vívjon ki Oroszország számára.

Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott párbeszéd során ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét megállapodásokat dolgozzunk ki, amelyek kizárják a NATO további keleti előrenyomulását és a minket fenyegető fegyverrendszerek telepítését az Oroszországi Föderáció területének közvetlen közelében.

– mondta Putyin