Megjegyezte: mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására „új normálissá” válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét – hívta fel a figyelmet.

Kis Anna azt írta: a múlt év néhány szélsőséges időjárási eseménye valóban kivételes volt.

Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal.

– fogalmazott, hozzátéve: 2021-ben Északkelet-Kanadában, Kínában, Észak- és Dél-Koreában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt különösen erős a melegedő tendencia.

Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeknek számos következménye lehet, hatása van például az emberi egészségre, pusztításokat okozhat a növény- és állatvilágban, továbbá infrastrukturális és gazdasági károkat okozhat. Utóbbiaknak következménye lehet például az élelmiszerárak növekedése is.

Kitért arra is, hogy a modellszimulációk szerint az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következtében az egynapi maximális csapadék intenzitása a nyári szezonban 3-19 százalékos emelkedést mutat az ipari forradalom előttihez képest.

Ráadásul, egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége napjainkra többszörösére nőtt. Az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 fokkal melegebb világban pedig további emelkedés várható az esemény intenzitásában és gyakoriságában – jelezte.

A szakember írásában egyebek mellett kiemelte, hogy 2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség lépett fel. Többször előfordultak 40 fok feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6 fokot mértek Lyttonban. Ez a hőhullám azért is volt különösen kritikus, mert a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy a klímaváltozás miatt megnövekedtek a szélsőséges időjárási helyzetek, mint például a hőhullámok, az extrém csapadékesemények vagy az aszályok. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. helyzetértékelő jelentése szerint gyakorlatilag biztos, hogy a meleggel kapcsolatos extrémumok (a hőhullámokat is beleértve) a szárazföldek nagy részén gyakoribbak és intenzívebbek lettek az 1950-es évek óta. Ugyanakkor a hideggel kapcsolatos szélsőségek kevésbé gyakoriak és súlyosak napjainkban – írta.

A jelentés szerint nagyfokú megbízhatósággal mondhatjuk, hogy az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője ezen változásoknak

– hangsúlyozta a meteorológus.

Kis Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az általános hőmérséklet-emelkedés mellett a hőhullámok súlyossága is nőni fog, amit a lokális melegedés és a további urbanizáció is erősíthet. Gyakoribbak lehetnek továbbá a hőhullám idején az aszályok is – írta, hozzáfűzve:

Rendkívül fontos, hogy a klímaváltozást mérsékeljük és hatékony alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki: nem lehet mindent elkerülni, de meg kell próbálni megelőzni vagy legalábbis minimalizálni a potenciális károkat – ez a világ minden országának érdekében áll.

A Theta a 29. az idén, ami meghaladta a korábbi, 2005-ben felállított 28-at. Az előrejelzések szerint egy újabb rendszer is alakulóban van, amit a közeli jövőben szintén elnevezhetnek.

A különösen veszélyes viharok azért kapnak nevet, hogy felhívják rájuk az emberek figyelmét, mielőtt még lecsapnának.

A július 1-jétől november 30-áig tartó hurrikánszezonban alakult ki az Eta, amely a hétvégén pusztított Floridában és emberek tucatjainak halálát okozta Közép-Amerikában.
A Zeta október végén Louisianára csapott le, ez volt az idei ötödik elnevezett vihar, amelyik földcsuszamlást okozott.

A Theta, mely egyelőre nem hurrikán, északkeleti irányba, Dél-Európa felé halad.
Sok tényező játszik szerepet abban, hogy az idei hurrikánszezon ilyen aktív, a legerősebbek a nagyon meleg vízfelszín, az úgynevezett szélnyírás – a szélsebesség vagy szélirány változása a magasság változásával – alacsony foka, a Nyugat-Afrika fölötti instabilitás és a La Nina-jelenség – magyarázta Nikki BErry meteorológus a BBC-nek.

Idén erősebb volt a La Nina, mely a normálisnál hidegebb felszíni áramlatokkal jelentkezik a Csendes-óceán egyenlítői vidékén, és befolyásolhatja a világ időjárását. Egyik hatása, hogy növeli az atlanti trópusi ciklonok számát és erejét, különösen a szezon vége felé.

Nyitókép: Pixabay.

A világon egyre észrevehetőbbek a globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás hatásai. Ennek köszönhetően 2018-ban számos, a szélsőséges időjárás okozta hőhullámmal, rengeteg csapadékkal, hatalmas szélviharokkal és árvizekkel küzdött meg az emberiség.

Január

A hónap elején Floridában, Georgiában és Dél-Karolinában három évtizede nem látott hóesés csapott le. A keleti partvidéken a szűnni nem akaró havazás, heves viharok miatt rendkívüli állapotot hirdettek, a sarkvidéki hidegben legalább 11 ember halt meg.

A szélsőséges időjárás ugyanakkor nem csak az amerikai földrészen okozott károkat, Nyugat-Európát sem kerülte el. Friederike, a viharos erejű szél tombolt Belgiumban, Hollandiában és Németországban, a szélsőséges időjárás több mint 10 ember életét követelte.

A hónap vége sem volt nyugodt, Franciaországban a folyamatos, fél évszázad óta legsúlyosabb esőzések miatt kétszáznál több észak- és kelet-franciaországi város került veszélybe. Párizsban a Szajna kilépett a medréből, utcákat öntött el, jelentős fennakadásokat okozva a közlekedésben, a Louvre egyes részeit le kellett zárni.

Február

A tél második hónapja viszonylag békésen telt el. Ugyanakkor február 26-án érkezett a hír, hogy Pápua-Új-Guinea szigetének középső hegyvidékén 7,5-ös erősségű földrengés volt. Az ezt követő hetekben mintegy 250 utórengést mértek, a természeti csapás pedig összesen 200 halálos áldozatot követelt. A rengések bányákat, vezetékeket rongáltak meg, egész falvak dőltek romba.

Március

A tavasz első hónapjának legnagyobb természeti eseményét az Egyesült Államokban jegyezhettük fel. Az északkeleti partvidéken orkán erejű szélvihar csapott le, emellett heves esőzések és havazások kezdődtek, melyek következtében legalább 8 ember meghalt. A nagyvárosok utcái víz alá kerültek, leállt a közlekedés, és 2 millió háztartás maradt áram nélkül.

Április

Az április Európa és Amerika szempontjából is nyugodtan telt, a kontinenseket megkímélte az időjárás. Nem úgy Közép-Ázsiát, Afganisztánban ugyanis a csaknem egy éve tartó aszály miatt a folyóvizek és tavak majdnem egyharmada kiszáradt, az ivóvíz hiánya és az éhínség csaknem egymillió embert, köztük félmillió gyereket érintett.

Május

Tavasz végén az indiai időjárás okozta károkról lehetett sokat olvasni a híradásokban. Az ország északi részén heves homokviharok söpörtek végig, amik több mint 130 ember halálát okozták. Az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert a természeti csapás éjszaka és a szokottnál erősebb szél kíséretében érkezett.

Szintén májusban Hawaii legnagyobb szigetén található Kilauea vulkánon 5,3-as erősségű földrengés kíséretében lávanyílás keletkezett, ezért több ezer embert ki kellett telepíteni. A tűzhányó május 13-i kitörése során kilenc kilométer magas hamuoszlop emelkedett a levegőbe, az augusztusig folyamatosan ömlő láva ökoszisztémákat semmisített meg, és több száz épületet pusztított el.

És itt nem ért véget a tragédiák sora: több mint 60 ember veszítette életét néhány nap alatt a pakisztáni Karacsiban a rendkívüli hőség miatt. Többségük a ramadán miatt böjt miatt gyengült le, s nem vettek magukhoz elegendő folyadékot sem.

Június

A nyár meglehetősen mozgalmasra sikeredett. Június elején Guatemalában a Fuego nevű vulkán rendkívül heves kitörésekor a hamu és láva több települést maga alá temetett, összesen mintegy 400 ember halt meg vagy tűnt el. A vulkán júniusban és novemberben is kitört, emiatt csaknem 4 ezer embert kellett kitelepíteni.

A hónap közepén azután a hosszú ideje tartó súlyos aszály szedte áldozatait a Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben. A rossz termés és az állatállomány pusztulása miatt 7 millió ember szenvedett az éhínségtől, mintegy 1,6 millió gyerek élete került veszélybe a súlyos alultápláltság miatt.

Július

Az északi féltekét uraló, hosszan tartó, intenzív hőhullám számos emberéletet követelt júliusban, emellett több időjárási rekord is megdőlt. Észak-Afrikában, a Szahara szélén 51,3 fokot mértek, ez a térségben valaha feljegyzett legmelegebb hőmérséklet. Kanadában legalább 33-an haltak meg a rendkívüli hőség miatt, a Japánt sújtó hőhullám miatt több mint 300 ember vesztette életét. Németországban az év legmelegebb napjával ért véget a július, amikor majdnem 40 fokot mértek, Magyarországon a tartós hőség miatt országosan életbe léptették a vörös kódot.

De nem feledkezhetünk meg a júliusi szárazság közben tomboló Athén környéki erdőtűzről sem, amely összesen 91 emberéletet követelt, további 25 ezer embert pedig sokáig eltűntként tartottak számon. A hatóságok szerint szándékos gyújtogatás okozta a tüzet.

Augusztus

Augusztusban szerencsére kevesebb tragédia történt, így a nyár vége békésen telt el. Indonéziában ugyanakkor biztosan nem ezt gondolják azok után, hogy Lombok és Szumbawa szigetét 6,9 erősségű földrengés rázta meg, amit több mint 350 utórengés követett. A július 29. óta tartó földmozgásokban több mint 500-an vesztették életüket, 400 ezren vesztették el otthonukat, a földcsuszamlások miatt 700 ember rekedt az aktív Rinjani vulkánon.

Szeptember

Szeptember elején először Japánban sújtott le a természet: Hokkaidó szigetét 6,7-es erősségű földrengés rázta meg, az elemi csapás következtében 44-en vesztették életüket.

Ezután, a hónap közepén elérte az Egyesült Államok keleti partjait a térségben már hosszabb ideje tomboló Florence hurrikán, amely 48 emberéletet oltott ki, és mintegy 38 milliárd dollár anyagi kárt okozott az országnak. Október 10-én az idei hurrikánévad legerősebb (és az Egyesült Államokban valaha mért harmadik legerősebb) szélvihara, a Michael érte el Florida partjait. A Karib-tenger fölött kialakult, Nicaraguán, a Yucatán-félszigeten, Floridán, Georgián, Dél- és Észak-Karolinán végigsöprő hurrikán összességében 60 ember életét oltotta ki (ebből 45-öt az Egyesült Államokban), és 15 milliárd dollár kárt okozott.

Majd a nigériai több napig tartó heves esőzések okozta súlyos áradásokról lehetett hallani, amelyek az ország középső és déli felét mosták el, elterjesztve ezzel a kolera járványt a térségben. A gyenge infrastruktúra, a megfelelő óvintézkedések hiánya ráadásul növelte a pusztítás mértékét, így csaknem 200 ember vesztette életét a katasztrófában.

Október

A hónapban több természeti csapás is sújtotta a világot, ezek közül az egyik legsúlyosabbnak az olaszországi Calabriára, Szardíniára, Szicíliára csapott le. Néhány nap alatt hónapoknak megfelelő csapadékmennyiség zúdult le a térségekben, összesen 36 ember halálát követelve. Velencét október végén minden idők egyik legmagasabb vízállása fenyegette, a város területének 70 százaléka víz alá került.

A víz Franciaországot is elmosta, az ország déli részén súlyos esőzések, áradások pusztítottak. Aude megyében néhány nap alatt egyhavi csapadék zúdult le, a viharokban, áradásokban 36 ember vesztette életét, hidak omlottak össze, utak váltak járhatatlanná.

November

Sajnos a november sem telt eseménytelenül. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tizenhét napos küzdelem után sikerült megfékezni minden idők legpusztítóbb kaliforniai tűzvészét, amelyben 85 ember halt meg, 249-en tűntek el, 14 ezer otthon vált lakhatatlanná. Paradise városa szinte teljesen a lángok martalékává vált, az anyagi veszteséget 3 milliárd dollárra becsülik.

Ebben a hónapban hazánk is főszereplővé vált: az augusztus óta tartó szárazság miatt az ország egyes részein a talajban kritikussá vált a nedvességhiány. Október folyamán a Duna Komárom alatti teljes magyarországi szakaszán rekord alacsony vízállásokat mértek, a teherhajók forgalmát egy időre meg is tiltották.

December

Az év vége szerencsére nyugodttá vált, Indonézia nyugati részét ugyanakkor nem kerülte el a katasztrófa. Csaknem 300 ember meghalt, és több mint ezren megsérültek, sok épületben pedig károk keletkeztek egy cunami következtében. A szökőár helyi idő szerint este fél tíz körül keletkezett a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokat érintette. Az áldozatok többsége belföldi turista volt.

Az Egyesült Államok délkeleti államaiban dúló hóviharok is tragédiát okoztak, az időjárás következtében hárman életüket vesztették, a közlekedés szinte teljesen leállt, több mint 380 ezren maradtak áram nélkül.