Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése – hangsúlyozták a közleményben.

Az őszibarack ültetvények komoly fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatása volt a tavaszi fagyoknak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. A NAK és FruitVeb becslése szerint a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge, közepes terméssel számolhatnak a termelők.

A betakarítás június végén kezdődött és egészen szeptember közepéig tart. Az idén mintegy 2466 hektárról takaríthatják be a termést a gazdálkodók. A legfontosabb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegyében található, ahol az ültetvények felülete meghaladja az 1070 hektárt. Emellett Bács-Kiskun vármegyében (317 hektár), továbbá Pest (366 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (136 hektár) vármegyékben zajlik a termesztés nagy része. Nektarint, az őszibarack egy változatát mintegy 113 hektáron termesztenek az országban.

Míg a 70-es években az árutermelő őszibarack ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibaracktermesztés az országban. Az ültetvények döntő része elöregedett, a művelési rendszer korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazatot. Az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16-45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés a közlemény szerint.
Az őszibaracktermésnek jellemzően a 60 százalékát a friss piacon értékesítik, mintegy 40 százaléka pedig a feldolgozóüzemekbe kerül.

A vásárlás során, ha frissen szeretnénk elfogyasztani a barackot, érdemes az illat alapján választani. Minél édesebb a gyümölcs illata, annál érettebb a barack. Az érett barack nemcsak ízletesebb, de vitaminokban, tápanyagokban is gazdagabb. Ne aggódjunk, ha kicsit keményebb gyümölcsöt vásároltunk, ugyanis az őszibarack utóérő, így néhány nap után fogyasztásra érett állapotba kerül. Azonban a vásárlást követően minden esetben azonnal hűtőben tároljuk, ahol 1 hétig is eltartható – tanácsolták végezetül a szakértők.

Nyitókép: Unsplash.

A tervek szerint néhány hónap múlva megnyíló keresőfelületen termékekre és szolgáltatásokra is tudnak majd keresni a vásárlók és a partnerek. A termelő és a fogyasztó itt egymásra találhat, illetve termelők és feldolgozók közötti kapcsolatok is kialakulhatnak.

A Termékkereső termékek, gazdaságok, piacok, események népszerűsítésére is szolgál majd.

A közlemény hangsúlyozza: a felület célja a fogyasztók figyelmét felhívni a magyar termékek választásának fontosságára, valamint, hogy a rövid ellátási lánccal és annak értékesítési formáival csökkenthető legyen az élelmiszerek szállítási útja, a termelés, a feldolgozás, az értékesítés és a fogyasztók a lehető legközelebb kerüljenek egymáshoz.

A Termékkeresőre az előregisztráció már elérhető ide kattintva

Nyitókép: Unsplash.

A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.

A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen.

Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát – hívta fel a figyelmet a NAK.

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.

A gazdák máshogy látják…

A gazdák a néhány éve felállított jégkármérséklő rendszert hibáztatják a most kialakult aszályért. Hiába bizonygatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – különféle szakértőkre hivatkozva -, hogy a berendezésnek semmi köze a kialakult áldatlan állapotokhoz, a gazdák hajthatatlanok. Sokaknak a meggyőződése, hogy pont a berendezések négy évvel ezelőtti telepítése óta vált élesen ketté az ország dunántúli és keleti része a csapadék vonatkozásában.

Ismertette, 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el – mondta.

Győrffy Balázs emlékeztetett: a rendszer, amelynek kiépítését Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára, 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, az idén 92 napon kellett riasztást kiadni.

Kiemelte: az idei év nagy kihívások elé állította a rendszert, zivatarok szempontjából is extrémnek számított. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott. Jelenleg azonban nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését, de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül – hangsúlyozta.

Elmondta: ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.

Az Agrárminisztérium a hálózat működéséhez szükséges forrásokat mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára.

Hozzátette, hogy a jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrár kárenyhítési rendszer, amelynek részeként 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás.

A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer ellátásának – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezért is kell előtérbe helyezni a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését, amelyre a kormány is kiemelt figyelmet fordít.

Nyitókép: MTI.

Kiemelték: 2018 óta működik a jégkármérséklő rendszer. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európában csak Magyarországon üzemel – tették hozzá.

A gazdálkodók 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be – részletezték. A védekezés első évében, 2018-ban már csak 22 ezer hektárnyi, 2019-ben pedig 37 ezer hektárnyi területen jeleztek a gazdálkodók jég okozta károkat – idézték fel.

Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalék – összegezték.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd forint – mutatott rá a kamara.

Az országos jégkármérséklő rendszert a NAK üzemelteti, finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik.

A technológia lényege, hogy talajgenerátorok ezüst-jodid acetonos oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák a felhők felsőbb rétegeibe áramlanak, ahol csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét és részben megakadályozzák továbbiak létrejöttét.

Nyitókép: Pexels / Illusztráció.

Közleményük szerint idén is a védekezési időszak április 15. és szeptember 30. közé esett. Az agrárkár-enyhítés által a termelők 2020-ban 516 ezer hektárra mintegy 21 ezer kárbejelentést tettek, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya 6 százalék. Ez jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13-13 százalékos, valamint a védekezés előtti időszak 30 százalékot is meghaladó arányához képest.

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az agrártárca segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot ad át az AM a NAK-nak éves megállapodásoknak köszönhetően.

A NAK által üzemeltetett, három éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt ez az összeg, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek.

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely a felhőkbe áramlik, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb lesz annál, mint a rendszer használata nélkül lenne – írta a NAK.

Nyitókép: Unsplash.

A NAK ismertette, hogy a hét közepétől felmelegedésre van kilátás, így zavartalanul folytatódhatnak a szántóföldeken az idén a szokásosnál korábban megindult tavaszi munkák.

Ugyanakkor az éjszakai fagy a gyümölcsfákra, különösen a kajszibarackra nézve veszélyes lehet.

Az emiatt esetlegesen fellépő terméskiesést azonban még korai lenne megbecsülni – tették hozzá.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján március 19-én közzétett agrometeorológiai elemzés szerint az őszi vetésű kalászosok bokrosodnak, a repcével együtt szép állapotúak, a meleg időben már fejlődésnek indultak. A korai csonthéjas gyümölcsfajták, a mandula és a kajszi már sokfelé virágzik. Északkeleten van ettől még kissé lemaradva a fejlődésük, még csak most kezdenek nyílni a virágrügyek.A tavaszi fagyok ezekben az állományokban jelentős károkat tudnak okozni.

Az enyhe tél a kártevőknek és a kórokozóknak is kedvezett, ezért nagyon oda kell figyelni a növényvédelmi munkákra

– közölték.

Nyitókép: Pexels

Szólláth Tibor kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium által működtetett országos jégkármérséklő hálózat nem csak a mezőgazdasági termékeket védi, hanem „az ország minden ingó és ingatlan vagyonát”.

A rendszer működésének tapasztalatairól tartott tájékoztatón Szólláth Tibor jelezte: Magyarországon 986 darab úgynevezett talajgenerátor működik, ezekből 222 automatikusan lép működésbe jégverés előtt, 764-et pedig a generátorkezelők indítanak.

Utóbbi esetben akkor hatékony a megelőzés, ha időben indítja a kezelője a generátort, amely ezüstjodid párologtatásával fellazítja a jégdarabokat, ezáltal a bő csapadékkal érkező apróbb jég jelentősen csökkenti a károkat.

Szólláth Tibor a sajtótájékoztatón oklevelet adott át Szőllősi László hajdúszováti generátorkezelőnek, aki megnyerte a kezelőknek kiírt országos pályázatot. Mint elhangzott: az általa kezelt berendezés 10 négyzetkilométeres hatókörében 62 jégriadóból 62-szer indította jól a generátort, így a térségben sem tavaly sem az idén gyakorlatilag nem volt mezőgazdasági jégkár.

A kamarai tájékoztatón a szakemberek rövid áttekintést adtak az 523 ezer hektárnyi szántójával kiemelt mezőgazdasági térségnek számító Hajdú-Bihar idei gazdálkodásáról.
Örvendi László általános alelnök azt mondta, bár kaotikus volt a tavaly őszi és az idei tavaszi-nyári időjárás, kukoricából, napraforgóból, őszi búzából, triticaléból, repcéből, rozsból, cukorrépából és magborsóból az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el a hajdú-bihari gazdák.

Hozzátette ugyanakkor, hogy komoly problémákat tapasztalnak például a csemege kukorica és a zöldborsó értékesítésében: miközben egyre drágább a termelés – öntözés, műtrágyázás -, a felvásárlók egyre kevesebbet kínálnak a terményért.

Ez a hajdú-bihari gazdákat érzékenyen érinti, mert a megyében van a csemege kukorica országos vetésterületének 74 százaléka, a zöldborsóénak pedig a 24 százaléka – nyomatékosította Örvendi László.

Oláh Péter, a NAK hajdú-bihari alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, a jellemzően sok élőmunkát igénylő területekre alig lehet embert találni.

Nehezményezte azt is, hogy míg a párizsi tőzsdén a kukorica felvásárlási ára tonnánként 55 ezer forint, addig hazánkban 39-41 ezer forint között mozog. A méhészek sincsenek könnyű helyzetben: a 600 forint termelői árú, kiváló minőségű magyar mézért 400 forintot kínálnak a felvásárlók – jelezte.

Működik a jégkármentesítő rendszer

A NAK kiemelte, hogy jelentős károktól óvja meg a gazdákat és a lakosságot – az Európában egyedülállóan – a teljes országot védő jégkármérséklő rendszer.

• Közölték, hogy az elmúlt évek adatai alapján idén a NAK a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-re előrehozta, ugyanis mostanában már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására.
• Az elmúlt másfél hónapban 26 napon kapcsolták be a generátorokat: áprilisban 4, májusban 22 napon. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt szükség a legintenzívebb védekezésre, míg Győr-Moson-Sopron megyében csak néhány napon kellett elindítani.

Egyre több a vihar és a felhőszakadás

Tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt – a bejelentett viharkárok éves szinten 6-szorosára, a felhőszakadáskárok 2-szeresére növekedtek -,

a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza.

A NAK által kiépített és működtetett, az Agrárminisztérium finanszírozásával üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – közölte a NAK.

Így működik

A rendszer lényege, hogy az előrejelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki.

Az Államkincstárhoz kell benyújtani a kérelmeket

A kamara közleménye szerint az érintett termelők a kárt szenvedett fóliasátor egy négyzetméterére számítva legfeljebb kétezer forint támogatásban részesülhetnek, amelyet a fóliasátraik újjáépítésére, fóliapalást beszerzésére fordíthatnak.

A viharkárról szóló igazolást a fóliasátor fekvése szerint illetékes kamarai falugazdásznál kell kérelmezni.

A jövedelempótló támogatás iránti kérelmet február 15. és március 15. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a honlapján közzétett nyomtatványon.