A jelentés szerint a növénybiztosításoknál a díjfizetés tavaly az előző évhez képest 3,6 százalékkal nőtt és meghaladta 13,6 milliárd forintot, a kárfizetés 6,6 milliárd forint volt, amely 36,5 százalékos növekedés 2018-hoz képest.

Az állatbiztosítási ágazat 2019. évi díjbevétele 540 millió forintot tett ki, a kárfizetés 250 millió forintot ért el, a díjfizetés 10,6 százalékkal csökkent, míg a kifizetés 50 százalékkal nőtt az előző évhez képes. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 1,4 milliárd forint, kárfizetése 682 millió forint volt.

A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2019-ben 48 százalékos volt, a növénybiztosításoké 48,2 százalékos, az állatbiztosításé 46,2 százalékos, a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 46,4 százalékot tett ki, minden fő kategóriánál növekedett az előző évhez viszonyítva.

A nem díjtámogatott növénybiztosításoknál a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást. A jég és tűz kockázati tényezőknél 37,7 százalékos, a vihar esetén 28,7 százalékos kárhányad keletkezett tavaly.

Az állatbiztosítások esetében tavaly továbbra is az elemi károkra kötöttek leginkább biztosítást a gazdálkodók, így 264,6 millió forint folyt be, amelyből 36 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 75,7 százalékot tett ki, az egyéb járványos megbetegedéseké pedig 82,3 százalék volt 2019-ben.

A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2019-ben az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak. A befolyt díjelőírás 1,5 milliárd forint volt, amelyből 682 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, így a kárhányad 46,4 százalékos volt.

Szárazságtűrő növényfajták kelenének

Gyuricza Csaba a Szárazságban is eredményesen című konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák nem fordítanak kellő figyelmet a szárazságtűrő növényfajták termesztésére.

A klímakárt okozó talajművelési szokások közül kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban.

A NAIK főigazgatója szerint az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás. „Hosszú távon Magyarországon sem lesz más út” – jelentette ki.

Többet kell öntözni, rendbe kell tenni az infrastruktúrát

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a fórumon ugyanakkor úgy fogalmazott: A legkorszerűbb technológia sem hoz áttörést, ha nincs elegendő víz.

• Szavai szerint a kormány meghozta az induláshoz elegendő intézkedéseket, és évi 17 milliárd forintot biztosít az öntözés fejlesztésére.
• Jakab István, aki az Országgyűlés fideszes alelnöke is, megemlítette, hogy a csaknem ötmillió hektár hazai szántónak jelenleg csak mintegy két százalékát öntözik a gazdák.

Az öntözött területek jelentős növelésére van szükség, amihez állandó víztározók kellenek, illetve rendbe kell tenni a csatornákat, a vízügyi műtárgyakat. Jakab István azt is fontosnak nevezte, hogy a meglévő vizeket „ne engedjék el” a területekről, „ahol rendelkezésre áll a felszíni víz, azt hasznosítani kell”.

Paradigma váltásra van szükség az öntözés területén

A MAGOSZ elnöke jelezte: a Nemzeti Földügyi Központ főosztályaként hamarosan létrejön egy öntözési központ, amely a bürokratikus akadályok leküzdésében is segíteni fogja az öntözni akaró gazdákat.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az öntözés területén. Sürgette, hogy a Tiszából gravitációs úton biztosítsanak elegendő vizet a Keleti-főcsatorna térségében gazdálkodók ellátásához.