Nem ördögtől való a nemzetgazdasági miniszter kérése, hogy a bankok öt százalék alá szorítsák le lakáshitelek THM-szintjét, ám a mostani felkérés sokkal komolyabb mértékű alkalmazkodásra kényszerítené a bankokat, mint a június végéig élő korábbi önkéntes kamatplafon – vélekedik Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakember emlékeztetett: amikor 2023 októberében Nagy Márton a kormány nevében 8,5 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) plafon bevezetését kérte a pénzintézetektől, a legnépszerűbb, 10 évre fix törlesztést biztosító piaci kamatozású lakáshitelek THM-szintje már alatta volt a kérésben megfogalmazott mértéknek. Amikor pedig idén januártól 7,3 százalékra csökkent a jelzáloghitelek – bankok által az NGM kérésére, de önként vállalt – THM-plafonja, akkor a pénzpiaci referencia kamatok a 10 éves futamidejű bankközi referenciakamat (budapesti kamatswap ügyletek – BIRS) és az 5 éves állampapírpiaci referenciahozam (5 éves ÁKK) egyaránt mélyen a THM-plafon alatti szinten, 6 százalék körül állt.

Most gyökeresen más a helyzet – emlékeztetett Gergely Péter, hiszen csütörtökön a 10 éves BIRS 5,82 százalékon állt, az 5 éves ÁKK referenciahozam pedig 5,8 százalék volt. Ez pedig negatív marzson történő hitelezést vetít előre.

Az olcsó forrás segíthet?

Amiért mégis teljesülhet a nemzetgazdasági miniszter kérése, az a BiztosDöntés.hu szakértője szerint leginkább annak köszönhető, hogy a pénzintézetek számára is létkérdés a hitelezési boom fenntartása. Ezt Gergely Péter szerint jól mutatja, hogy a THM-plafon eltörlését követően a várakozásokra rácáfolva nem emelkedett érdemben a pénzintézetek által folyósított lakáshitelek kamata és THM-je. Ez persze a szakértő szerint összefügg azzal, hogy a korábbi felmérések szerint a lakossági hitelkereslet 6 százalék körüli kamatszinteknél jelenik meg.

A lakáshitel-piacra eddig is nagyfokú alkalmazkodás volt jellemző: mivel a legtöbb bank már nem számol fel induló költségeket és a hitelfelvétellel járó extra terhek (értékbecslés, közjegyzői díj) egészét/döntő részét is átvállalják az adósaiktól, a verseny a kamatokra helyeződött. Ha lesz olyan bank – és Gergely Péter szerint várhatóan lesz -, aki meglépi a most drasztikusnak látszó kamatcsökkentést, a piac több szereplője lépéskényszerbe kerül.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint további támaszt adhat a bankoknak az, hogy továbbra is jelentékeny olcsó lakossági forráson ülnek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a bankokban továbbra is hatalmas összegű lakossági megtakarítás található. A július végén mintegy 8 100 milliárd forintot kitevő lakossági látra szóló és folyószámla betétekre jellemzően nem fizetnek kamatot a bankok, míg az idén havonta lekötött 300-360 milliárd forintnyi betétre fizetett kamatszint – néhány, a lakossági forrásokért is versenyző magyarországi kis- és középbankot (Gránit, MagNet, Cetelem, Oberbank) leszámítva – szintén minimális.

Segíthet a JMM-szabály is

Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly mégsem vezették be azt a szabályt, hogy a jelzálogalapú hitelek esetében a hitelállomány 30 százalékát kell a bankoknak a hitelek lejáratához igazodó hosszú forrással (pl. jelzálogkötvénnyel) fedezni – ezt mutatja a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM). Az infláció és a meglóduló kamatok miatt visszaeső piacon maradt tehát a korábbi 25 százalékos JMM mérték. Az olcsó rövid forrás felhasználásával a pénzintézetek tényleges forrásköltsége messze alacsonyabb, mint amit a referenciakamatok mutatnak.

Részleges alkalmazkodásra van nagyobb esély

Ugyanakkor Gergely Péter szerint a bankok számára figyelmeztető lehet, hogy a mostani makrogazdasági vélekedések szerint a jegybanki alapkamat csak 2025 végére, 2026-ra érhet 5 százalékos szintre, így – bár a lakáscélú jelzáloghitelek évtizedes vállalást jelentenek – azért tartósan a referenciakamatok fölött ragadó THM mellett nekik sem olyan jó üzlet a lakáshitelezés.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője azt várja, hogy a bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket – ennek egyébként a referenciahozamok csökkenése megágyazott. Ez alapvetően teljesíti majd a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Hangsúlyozta: a fő cél változatlanul a recesszió elkerülése és az infláció egyszámjegyűre csökkentése az év végére.

Közlése szerint április végéig a Széchenyi Kártya Programban 387 milliárd, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban 534 milliárd forintnyi szerződést kötöttek.

Nyitókép: Biztosító Magazin / archív.

Hozzátette: ezzel a legjobban teljesítő harmadba tartozik az ország az EU-ban, a volt szocialista országok között pedig a lengyelek és szlovénok után a legjobb teljesítményt érte el.

A magyar növekedés két és félszeresét érte el Németország, Lettország, Finnország és Szlovákia növekedési ütemének, és közel kétszeresét a svéd, cseh, litván, és francia gazdasági bővülésnek.

A kimagasló eredmény hátterében a nemzetközi bizalom, a magas beruházási szint, a teljes foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség, a bérnövekedés és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

Nagy Márton kiemelte, hogy 2022-ben az ipar Európa egyik legerősebb növekedését produkálta, közel 6 százalékkal bővült. Erre a húzóágazatra továbbra is számítani lehet, amelyet újabb iparstratégiával, a beruházások növelésével tovább kell erősíteni – mondta.

A kormány minden igyekezete ellenére 2022 második felében a háborús szankciók és így a gyenge külső kereslet miatt már a lassulás jelei látszanak. Ezért is fontosnak nevezte a gazdasági védvonalat. A háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, elindította a Gyármentő programot, illetve 700 milliárd forintos kerettel elindult a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram – sorolta.

Nagy Márton hozzátette: a kormány szándéka továbbra is világos, úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük a recessziót. „Ehhez az kell, hogy év végére egyszámjegyűre szorítsuk le az inflációt, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság” – fogalmazott. Így 2024-ben újra kilőhet a gazdasági növekedés – mondta.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Nagy Márton kifejtette: az áremelkedés elleni kormányzati küzdelem már jó ideje megkezdődött, de ennek eredményei most fognak megmutatkozni.

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók „lökték az egekbe” az inflációt, a kormány a jegybankkal együttműködve harcol annak érdekében, hogy letörje – fogalmazott.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az infláció az év első hónapjában 25 százalék fölé került, ugyanakkor a kormány várakozásai szerint itt tetőzik. A januári adatot még fűtötte az üzemanyag-árstop kivezetése, biztató azonban, hogy az élelmiszerek áránál fordulat történt, az csökkenő pályára állt – jelezte a miniszter.

Hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai lépései be fognak érni, a globális kínálati sokk enyhül, így a következő hónapokban meg fog indulni az infláció mértékének csökkenése.

A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy minél gyorsabban sikerül az inflációt leszorítani, annál nagyobb lehet idén a reálbér-emelkedés.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

2023. április 30-tól – tehát kellő felkészülési időt hagyva – a törvénymódosítás értelmében új, az ügyfelek érdekeit szolgáló változások lépnek életbe – írták.

Nagy Márton, a tárca vezetője az intézkedésektől azt várja, hogy fokozzák a versenyt a lakásbiztosítási piacon, tovább erősítik a fogyasztók védelmét és kibővítik az ügyfelek lehetőségeit.

A gazdaságfejlesztési miniszter álláspontja szerint ahhoz, hogy 2023-ban hazánk a háború és a káros szankciók ellenére is elkerülje a recessziót, a gazdaság minden területén növelni kell a versenyt és a versenyképességet. Ezt a célt szolgálja a kormány döntése.

A kihirdetett jogszabályváltozás értelmében az alábbiak módosulnak:

A vagyonbiztosítási szerződések vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege maximálásra kerül, így az nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20 százalékát.

A módosítás értelmében a hitelezőnek a jelzáloghitelre vonatkozó, személyre szóló tájékoztatás során be kell majd mutatnia az MNB Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kalkulátorának használatát, amely segít a fogyasztóknak, hogy a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot választhassák ki.

A szabályváltozás értelmében – szem előtt tartva a fogyasztót terhelő költségek mérséklését – a THM plafon alkalmazásakor a vagyonbiztosítás díját egységesen figyelembe kell venni.

Új átszerződési lehetőség jön létre, a jövőben a szerződési évfordulóra vonatkozó rendes felmondási lehetőségen túl az ügyfelek számára biztosított lesz egy költségmentes felmondási időszak, minden év márciusában.

Azaz egy, a váltás költségeit tekintve extra „ingyenes” lehetőség áll az ügyfelek rendelkezésére.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium értékelése szerint az intézkedések hozzájárulnak a családok védelméhez. Az elfogadott módosítások élénkebbé teszik a lakásbiztosítási piacot, a szolgáltatások közötti erősebb verseny pedig kedvezőbb biztosítási díjakat tesz elérhetővé.

Nyitókép: Unsplash / Pexels – illusztráció.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal.
A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.

A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még „benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.

A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost – ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be.

Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.

Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.

Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.

A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.

Nagy Márton fontos „védvonalnak” nevezte például a Széchenyi Kártya Programot és a közelmúltban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot.

Jó irány minden olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, ami a beruházásokat segíti – hangsúlyozta a Kossuth rádióban a gazdaságfejlesztési miniszter.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A közlemény szerint a felek áttekintették a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Nagy Márton a megbeszélésen kiemelte, hogy a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a teljes foglalkoztatottságot a háború és szankciók negatív hatásaitól. Ezért 2023-ban ki kell védeni a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus növekedésre kell állítani a magyar gazdaságot.

Megállapították, hogy egészséges hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány februártól 1-től 700 milliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

A programban – amely 8 alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbank keresztül érhetők el a források, így a kormány számít a bankok együttműködésére.

Az induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Fotó: Biztosító Magazin.

Felidézi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó bérek is 18,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó bére októberben 510 500 forintot tett ki. Így 2010-hez képest már több mint két és félszeresére emelkedett az átlagkereset.

Kiemeli, hogy bár a szankciós infláció hatása jelentős, 2022 első tíz hónapjában – azaz a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben – is nőttek a reálbérek az előző évhez képest, összességében 4,3 százalékkal.

Ez is rámutat arra, hogy a korábbiakhoz hasonló, dinamikus reálbéremelkedéshez békére van szükség, és meg kell szüntetni a káros szankciókat – teszi hozzá a miniszter.

A kormány addig is mindent megtesz a szankciók ellensúlyozása, a vállalkozások talpon maradása és megerősödése, valamint a bérek töretlen növekedése érdekében – hangsúlyozza Nagy Márton, jelezve, hogy már több mint 2 ezer milliárd forintos védvonalat hoztak létre többek közt a rendkívül kedvező hitelek biztosításával és a kamatstop kiterjesztésével.

Hozzáfűzi: emellett megegyezés született a minimálbérről is, amely a legalacsonyabb bérek emelkedéséhez járul hozzá; a partnerekkel történt megállapodás szerint idén 16 százalékkal 232 ezer forintra emelkedik a minimálbér, és 14 százalékkal 296 400 forintra a garantált bérminimum összege.

Mindez közvetlen és közvetett módon 1,5-2 millió munkavállaló bérének növekedéséhez járul hozzá – jelzi a miniszter.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Kedvezőtlen külső gazdasági környezettel kell szembe néznie hazánknak, több sokkhatás is éri a gazdaságot – energia, élelemiszer, kamatok, nyersanyagok – ami lassuló növekedést eredményez. A kormányzat várakozásai szerint jövőre valamivel 1% felett növekedhet a GDP, vagyis Magyarország elkerüli a recessziót – foglalta össze a kilátásokat Nagy Márton.

Magyarország versenyképessége szempontjából kulcskérdés az FDI bevonzása és benntartása és a magyar cégek megerősítése – ebben a kormány aktív szerepet játszik, miközben a 3,5%-os hiánycélból továbbra sem enged – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter. Az infláció elérheti akár a 25%-os szintet, a magas kamatok azonban már reálkamatokkal is kecsegtetnek hosszú távon.

Az idei harmadik negyedévig a lakosság megtakarításai növekedtek, amikor is a felhalmozás megállt. Ezek azonban nem a biztosítói szektorba áramlottak, hanem befektetési jegyekhez és készpénzben, betétben maradtak, ami a teljes elinflálódást, vagyonvesztést jelent.

A készpénz egy zombimegtakarítás, nem megy át semmilyen rendszeren keresztül, ezért a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel.

A szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit. A penetráció 2,5%-os, ami csökkenést mutat, piaci koncentráció alacsony, az egy főre eső szerződésállomány nagyjából 3, vagyis az aktív népesség átlag 3 szerződéssel rendelkezik.

Egyes szereplők kiemelkedően növelték díjbevételüket, hatékonyabbá vált a szektor, azonban a szerzési költség/díjbevétel arány nem mutat túl nagy csökkenést.

A biztosítói szektor stratégiai szektor – közölte Nagy Márton – ami nagyobb figyelmet érdemel. Sokkal aktívabb beavatkozási folyamatra lehet számítani. Ez négy területet fog kiemelten érinteni: az öngondoskodást, az egészségbiztosítást, a lakásbiztosításokat és az agrárbiztosítást.

Az MFO nem tudott olyan áttörést hozni, mint a fogyasztóbarát lakáshitel, ezen a területen szabályozó beavatkozások lesznek,

mint ahogy az aszálykárok is megmutatták, hogy az agrárbiztosításoknál is lépésekre van szükség. Emellett az állam fizikailag is be fog lépni a biztosítási piacra, amivel a konszolidációt kívánja elősegíteni.

Újra kell keretezni a biztosítói működést

A klímakockázatoknak kézzelfogható hatása van a gazdaságra és így a biztosításokra is – mondta Erdős Mihály. Különös veszélyt jelentenek biztosítói szempontból a tűzveszély, aszály, áradás és mortalitás, amik miatt újra kell keretezni a működést, hogy az ágazat ne fusson zsákutcába – véli a MABISZ elnöke. A kockázatok felmérésében, kezelésében és a piaci működést tekintve új terültet nyit a piacon a klímaváltozás. Szorosabb együttműködésre van szükség, főleg az adatok gyűjtésében és elemzésében.

Az egyik legdirektebb hatást az aszálykárok jelentették idén. Több mint 40 milliárd forint kárkifizetést tettek meg a biztosítók, ez a 2021-es agrár díjbevételek duplája. Hazánkban a 4,5 millió hektár termőterületből mindössze 680 ezer hektár volt biztosítással fedezett, ami nagyon kevés. Ezzel tehát foglalkozni kell. Példa értékűen jártak el a szektor szereplői a gazdák kifizetése érdekében, segítve ezáltal az élelmiszeripar helyzetén is.

Fontos idén az alulbiztosítottság, értékállóság kérdése is nem csak a biztosítók és ügyfelek, de a gazdaság egésze szempontjából is. A biztosításközvetítőkre kiemelt felelősség hárul a szerződések frissítésében.

A vagyonbiztosítások mellett a megtakarítási életbiztosítások is érintettek az infláció tekintetében, ezeket is végig kell beszélni az ügyfelekkel, hogy a megtakarítások értékállóak legyenek.

A témában a MABISZ hamarosan tájékoztatási kampányt is indít a lakosság és a vállalkozások részére is.

Az elnök kiemelte, hogy kiugróan magas itthon a kárinflációs dinamika. A kárráfordítás nem-életbiztosítások tekintetében nagyjából 40%-kal haladták meg az idei első félévben az elmúlt 5 éves átlagot. Összességében több mint 60 milliárd forinttal fog növekedi a szektor kárráfordítása, ami minden üzletágat érintő nyomás. A kgfb területén 17% körül növekedtek a kárráfordítások, a díjemelések tehát indokoltak. Azonban egy éves kgfb és egy tankolás árát összehasonlítva még mindig versenyképesnek mondható a biztosítási díjak.

A MABISZ igyekszik továbbra is elsődleges partnere lenni a szabályozóknak és proaktívan figyelni a biztosítást érintő trendekre, emellett az iparág szerepét növelni a társadalmi közjó szempontjából releváns témák tekintetében. Ezek közé tartozik a mobilitás kérdése, az adat, technológia és digitalizáció kérdése (e-ügyintézés pl.), az energia kérdése és a fiatalítás kérdése.

Az elmúlt három év külső kihívásai (járvány, háború, kínálati sokk, energiaválság, infláció, hozamgörbe emelkedése, tőkepiaci volatilitás, árfolyamgyengülés, pótadók és aszálykár) hatalmas csapást mértek a biztosítók eredményességére – mondta Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója.

• 2022 sem volt egy egyszerű év a pandémia után, ugyanakkor megfelelő lakossági tartalékokkal vágtunk neki az évnek.
• A biztosítók díjbevétele 3 év alatt közel 30%-kal bővült. A díjbevétel 1104 milliárd volt idei harmadik negyedévben.
• A szerződésszám ezzel szemben csak 4,1%-kal nőtt ugyanebben az időszakban (14,9 millió db).
• A tartalékok enyhén csökkentek.
• A tőkearányos megtérülés (ROE) 6,3%-ra csökkent, míg a szavatolótőke megfelelés szintén csökkent. A befektetett eszközök közel stagnáltak (1,6%).

A biztosítási penetrációnk az EU alsó ötödébe sorolja az országot, mindössze 2,4%. Ezen a területen van továbbra is teendője a szektornak.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A moratóriumban résztvevő 1,2 millió lakossági ügyfél, 1,8 millió darab hiteléből 700 ezer, vagyis darabszám alapján 40 százalék ebbe a két hiteltípusba tartozik, míg a fennálló tartozás alapján a moratórium alatt lévő 3000 milliárd forintos hitelállománynak nagyjából csak 4,5 százalékát adják, ami 130 milliárd forintot jelent.

Tekintettel arra, hogy egy személy rendelkezhet egyszerre hitelkártyával és folyószámlahitellel is így több, mint 500 ezren lehetnek érintettek.

– mondta a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója.

A moratóriumban résztvevő lakossági folyószámlahitellel és hitelkártyával rendelkező ügyfelek helyzetét mindenképpen érdemes lenne újra értelmezni, még szeptember vége előtt érdemes újragondolni ezen hitelek futamidejét és kamatozását is – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.