Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási piacot szabályozó Etikus biztosítás 2.0 csomagja. A pénzügyi felügyelet 2016-2017-ben vezette be az etikus szabályozói keretrendszert, ami jelentős mértékben javította a biztosítási termékek ár-értékének arányát és növelte az ügyfélértéket. Az Etikus 1.0 szigorúbb befektetési szabályokat fogalmazott meg, intézkedéseket vezetett be a félreértékesítés elkerülése érdekében és növelte az átláthatóságot, többek között a teljes költségmutató (TKM) szabályozásán keresztül.

Az uniós jogszabályi keretrendszer változása, valamint a piacon továbbra is előforduló nem fogyasztóbarát termékek és értékesítési gyakorlatok megszüntetése érdekében ugyanakkor további lépéseket kell tenni. Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket.

A TKM-rendelet módosításának célja az ügyfelek informáltságának növelése. Ennek érdekében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is.

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha – az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti – terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők az ügyfelek számára kizárólag megfelelő ár-érték arányt nyújtó termékeket fejlesszenek és értékesítsenek, kezelve az érdekkonfliktusokat is. A POG-ajánlás a unit-linked életbiztosításokra vonatkozó külön elvárása, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban bemutatott mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek esetén az ügyfél az alacsony kockázatú eszközalapoknál legalább nulla nominális hozamot, míg közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál minimum reálhozamot érhessen el.

Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptember 24-én kiadott Welcome call ajánlással, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei kapcsán. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Szektor szinten növekedett a biztostási piac

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos bővülési ütem kissé elmarad a korábbi évekétől. A nem-élet ág díjbevétele 14,5 százalékos növekedéssel jórészt követte az inflációt, azonban az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékos csökkenés látható. A szektorszintű növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje. A nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció (a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB által a szektor jövőképében kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől – olvasható az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely az intézményi befektetői kört és a közvetítő szektort fedi le.

A szektor tőkemegfelelése 2023-ban a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt. A pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) 5,4 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelynek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban található.

Tovább erősödött az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége, új eszközökkel is, – például próbavásárlásokkal – fellép a fogyasztók védelmében. Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszú vizsgálatai a biztosítási szektorban – az ügyfelek széleskörét érintő kockázatok kezelése érdekében – egyebek közt a teljes költségmutatói (TKM) limitek betartására, az ügyfelekkel folytatott elektronikus kommunikációra, illetve a határon átnyúló szolgáltatók panaszkezelésére irányultak.

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek fő oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszert kell kialakítani, ami a fiatalabb generációk körében is megfelelő vonzerőt jelent a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, s a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében (közel 150 milliárd forint) is, viszont a kifizetések szintén emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult át, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.

Pénzpiaci- és biztosításközvetítők

A pénzpiaci- és biztosításközvetítők létszáma tovább esett, azonban utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményre nem hatott ki. Míg a közvetített lakossági hitelek jelentősen – a 2019. évi szintre – estek vissza, addig a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések kiugró növekedést mutattak.

Nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A tavaly 1812 milliárdosra rúgó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez egy év alatt, jellemzően a hitel- és pénzkölcsön nyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni, míg a faktoring és egyéb követelések apadtak. A szektor nyeresége és jövedelmezősége (tavalyi ROE: 18 százalék) 3. éve csökken, aminek egyik oka az intézményeket érintő extraprofitadó. Ezzel együtt a szektor bő 85 százaléka nyereségesen működik.

Tőkepiac

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal (1.151.175 milliárd forint) nőtt, amelynek motorja ezúttal a származtatott piac és a hitelintézetek voltak. Négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma csökkent, főként a származékos piac negatív teljesítménye miatt. A kisebb volumen mellett azonban jelentős volt az árfolyamnövekedés, így a BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

Tőzsdei részvények

A három legnagyobb tőzsdei részvény összetétele változatlan maradt, miközben koncentrációjuk a BÉT teljes forgalmához képest csökkent. A korábbi stagnálás után növekedésnek indult (főképp a hitelintézeteknél) a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Második éve lett kiváló (2023-ban 56,6 milliárd forint) a befektetési vállalkozások adózott eredménye, s a szektor változatlanul jócskán a szabályozói szint feletti tőkeellátottsággal dicsekedhet.

Befektetési alapkezelők

A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt, alapvetően a befektetési alapok növekedésének köszönhetően. Utóbbiak nettó eszközértéke így 14 632 milliárd forintra nőtt, amit főképp a pénzpiaci és a rövid kötvény alapok gyarapodása vezérelt. A nyilvános ingatlanalapok állománya úgy emelkedett 20,1 százalékkal, hogy ezen belül apadt az ingatlan-arány, s nőtt a likvid eszközök hányada. Négy évi stagnálás után az alapkezelői szektor markáns, 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Kiemelte: a szektor mérete nominálisan elérte az MNB jövőképében 2021-re meghatározott díjbevétel-növekedést, GDP-arányosan azonban elmaradt a céltól.

A biztosítói területen az életág, a nyugdíj és a kockázati jellegű termékek teljesítettek kiemelkedően.

Az ügyvezető igazgató tájékoztatott arról, hogy az önkéntes pénztárak vagyona tavaly meghaladta az 1800 milliárd forintot, a tagdíjbevételek pedig megközelítették a 175 milliárd forintot.

Az átlaghozam a pénztáraknál 2,6 százalékos, a korábbiaknál valamivel alacsonyabb volt tavaly, ami a kötvények leértékelődésével magyarázható. Az MNB továbbra is azzal számol, hogy 10-15 éves távlatban az átlagos reálhozamszint 2-4 százalék között lehet.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt, ami a származtatott piac forgalmával magyarázható – ismertette.

Szeniczey Gergő arra is kitért: a befektetési alapkezelők vagyona 11 ezer 875 milliárd forintot tett ki a tavalyi év végén; a növekedés a korábbi ütemben megszokottnál is magasabb volt. A befektetési alapok nettó eszközértéke 8300 milliárd forint körül alakult, ezen belül kiemelkedően teljesítettek a vegyes alapok.

A háború nem okozott pánikszerű visszaváltásokat a piacon, idén január-májusban a befektetési alapokból 48 milliárd forintnyi nettó tőkekivonás valósult meg.

– tette hozzá.

Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztárfelügyeleti igazgatója elmondta, hogy 2020-2021-ben a lakossági vagyon növekedése a korábbiakhoz képest dinamikusabb volt:

Tavaly a bővülés mértéke 14 százalékos volt, így a vagyon értéke összességében meghaladta a 127 ezer milliárd forintot.

• A nem-élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – tavaly nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, casco és az egyéb ágazatok voltak.
• A biztosítók profitszintje visszatért a historikus csúcsra, a 80 milliárd forint körüli szintre – húzta alá. A szektor átlagos tőkeszintje a korábbi 220 százalék körüli értékről némileg 200 százalék alá csökkent, ami még mindig biztonságos szintnek nevezhető – tette hozzá.

Laki Gábor tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkepiacokon a hitelintézetek forgalma 13 százalékkal nőtt, a befektetési vállalkozásoké pedig – a továbbított forgalommal együtt számolva – megkétszereződött.

Az azonnali tőzsdei forgalom az elmúlt két évben magas szinten stabilizálódott, a tavalyi és tavalyelőtti adat is a 2019-es szintet 40-50 százalékkal meghaladta – emelte ki.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a biztosítási szektort hogyan érintheti majd az új különadó, Nagy Koppány elmondta, hogy a szektor tőkeellátottsága magas, a befizetendő összeg rendelkezésre áll. Szeniczey Gergő hozzátette: a 2021-esnél kedvezőtlenebb évre számíthat a szektor, ugyanakkor „stabil, biztonságos és tőkeerős” működést lát.

Nyitókép: MTI.

Az MNB Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének publikálása alkalmából tartott sajtótájékoztatón az igazgató elmondta, hogy

Van realitása a szektor jövőképében meghatározott 2000 milliárd forintos díjbevétel elérésének.

A háztartások bruttó vagyona 110 ezer milliárd forintra nőtt tavaly, ami több mint 9 százalékos növekedést jelent. A vagyonnövekedésben szerepet játszhatott a hitelmoratórium mellett az is, hogy a járvány miatti korlátozások idején átmenetileg kevesebbet költhettek az emberek – mondta.

A tavaly tavaszi aggodalmak ellenére az élet ágazatban jelentős kiáramlás nem volt tapasztalható, sőt a kiáramlás dinamikája csökkent

– jegyezte meg Nagy Koppány.

Jelezte azt is, hogy az elmúlt év az értékesítésnek nem kedvezett, az élet szegmensen belül a legszembetűnőbb csökkenés a nyugdíjbiztosításoknál, tehát a hosszú távú szerződéseknél következett be.

Nem élet ágon az utasbiztosításokra hatott leginkább a járvány, a többi alág, így például a kgfb, a casco és a lakáskibiztosítás területe növekedett

– húzta alá a jegybank igazgatója.

Nagy Koppány arra biztatta a fogyasztókat, hogy nézzék meg a kgfb-díjaikat, és ha találnak a piacon jobb ajánlatot, akkor váltsanak. Megjegyezte, hogy a korábbi intenzív váltások után manapság az ügyfelek kevesebb mint 10 százaléka keres új biztosítót.

A szektor jövedelmezőségi aránya 12 százalékot tett ki tavaly (Szolvencia II. szerinti tőkére vetítve) – ismertette, megjegyezve, hogy az MNB jövőképében a versenyképes és tisztességes jövedelmezőségi szintet 10-15 százalék közé tették.

A jelentés szerint az önkéntes pénztárak vagyona közel 1700 milliárd forintra, tagdíjbevételei 152 milliárd forintra nőttek 2020-ban.

A nyugdíjpénztárak 2020-ban szektorszinten 4,1 százalékos nettó és 1,4 százalékos reálhozamot értek el záró vagyonnal súlyozva.

Diverzifikáció figyelhető meg az egészség- és önsegélyező pénztáraknál, tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya – mutatott rá az MNB igazgatója prezentációjában.

Laki Gábor igazgató, a jegybank Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a járvány ellenére a befektetési szolgáltatók által realizált tőkepiaci forgalom 2020-ban 12 százalékkal nőtt, és elérte a 341 ezer milliárd forintot.

A növekedés az azonnali tőzsdei forgalomban volt kimagasló, 50 százalékos növekedés következett be ezen a területen – emelte ki a jegybanki igazgató.

A Budapesti Értéktőzsdén a forgalom 20 százalékkal haladta meg tavaly az egy évvel korábbit

– tájékoztatott Laki Gábor.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 4 százalékkal bővült tavaly az egy évvel korábbihoz képest, és új csúcsot ért el a 2020 végi 10 668 milliárd forintos állománnyal – ismertette az MNB igazgatója. Kettős befektetői magatartás jellemezte a piacot, egyrészt a magasabb hozammal kecsegtető részvényalapok és a nagyobb biztonságot nyújtó kötvényalapok javára történt egy átrendeződés – emelte ki.

Az új árindex „régóta várt” átláthatóságot hozhat a kgfb árazásba, ami erősítheti a közbizalmat. A szektor egészére vonatkozóan ilyen árindex eddig nem volt

– tette hozzá.

Az autós szerződések díjainak átlagára 2016-hoz képest tavaly december végére 73 százalékkal nőtt, a nettó áremelkedés – az adóktól, káreseményektől és tartalékoktól megtisztítva – 40 százalékos volt – mutatott rá az alelnök.

A gépjármű biztosítási díjak 2019-ig összhangban voltak a károk alakulásával, tavaly azonban a járvány miatt az olló szétnyílt a díjak javára – mondta Kandrács Csaba utalva arra, hogy egyszeri hatásként tekintenek a jelenségre, illetve későbbi korrekcióra számítanak.

Nagy Koppány László, a biztosítási, pénztári és közvetítői felügyeleti igazgatóság vezetője a sajtótájékoztatón felidézte:

• 2015 előtt 10-20 százalékos veszteségeket könyvelt el a kgfb üzletág, mára viszont 5-6 százalékos nyereség mellett „megáll a saját lábán”.
• Érdemes összehasonlítani a 13 biztosító díját és adott esetben kedvezőbb ajánlat után nézni – biztatta a szakember az ügyfeleket utalva arra, hogy mára 10 százalék körüli szintre esett vissza azok száma, akik az év elején szolgáltatót váltanak.

Az MNB a KGFB díjak alakulásáról szóló indexet negyedévente teszi közzé honlapján külön lebontásban normál személyautókra és egyéb kategóriákra, például flottás személyautókra, nagy buszokra és nehéz pótkocsikra.

Nyitókép: MTI / Illusztráció.

Biztosítási szektor

A biztosítási szektor díjbevételeinek 7-7 százalék feletti növekedése az elmúlt két évben jócskán meghaladta a korábbi évtized bővülésének ütemét és immár fióktelepek nélkül is meghaladta az 1 000 milliárd forintot.

A kiemelkedő növekedés mégis elmarad a hazai gazdaság bővülésétől és az uniós felzárkózási pályától.

– olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.

• Szintén historikus csúcs a szektor tavalyi közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége. Ennek fő oka a szerződések és díjak gyarapodása mellett a kárráfordítás csökkenése, amely a kevésbé szélsőséges időjárásnak köszönhető.
• A biztosítók tőkemegfelelése stabilan bő 200 százalékos, ami a jogszabályi elvárás kétszerese és az uniós átlagnak megfelel.

Élet ág: 10% visszaesés, 3.000-rel kevesebb tanácsadó

Elsősorban a hazai ún. „etikus életbiztosítási szabályok” és az átfogó európai közvetítői szabályozás miatt az elmúlt két évben a közvetítők száma 3 000-el csökkent, míg az életbiztosítási értékesítés 10 százalékkal esett vissza. Ezzel együtt a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell látható, mivel felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve előre törtek a nyugdíjbiztosítások és a kockázati életbiztosítások.

Nem-élet ág: A KGFB a növekedés motorja

A nem-élet ág tavalyi bő 10 százalékos – a korábbi éveket is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. E piac díjai a károk bővülésével arányosan nőnek. Az idei első adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, s a casco díjbevételének bővülése. A lakásbiztosítások jövedelmezősége új biztosítók belépését ösztönözheti e piacra. A lakosság árérzékenysége azonban itt ma még alacsony, ami nem segíti az árversenyt és a biztosítóváltást. 

Pénztárak

Az önkéntes pénztárak száma csökken a munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadások, végelszámolások miatt.

A pénztári cafeteria-befizetések adókedvezményének idei eltörlése negatívan hathat a tagdíjakra, ami tagszervezéssel, a fiatal generáció megszólításával ellensúlyozható. 

• Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tavalyi negatív hozamok jelentős bevételkieséshez vezettek, ám a szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti. 2018-ban szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamot értek el. Elsősorban a nemzetközi piacokon megnövekedett volatilitás, másodsorban a hazai kötvény és részvénybefektetések -1 százalékon belüli veszteségének köszönhetően. A tavaly megugrott tagdíjbevételek a kedvezőtlenebb hozam mellett a fedezeti tartalékokból a megnövekedett kifizetéseket is ellensúlyozták.
• Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagdíjbevételei továbbra sem érték el a 2016-ig jellemző mértéket, de a munkáltatói befizetések jelentős csökkenését – annak ellenére, hogy a nemfizetők aránya tovább nőtt – jórészt ellentételezte az egyéni befizetések dinamikus növekedése. A szektor működési eredménye második éve negatív, mert a nem fizető tagok hozamából történő levonások összege nagyon csekély volt.
• A 21 egészség- és önsegélyező pénztár közül 11-nél a működési bevételek alacsonyabbak voltak a működési kiadásoknál. Várhatóan tovább csökken a munkáltatói hozzájárulás aránya, amelyet – eddigi tapasztalatok alapján – az egyéni befizetések részben kompenzálhatnak majd.

Befektetések

A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) összességében a tőkepiaci forgalom kissé csökkent. Ezen belül a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma tovább nőtt, alapvetően a származtatott szegmensben. Az azonnali és származtatott forgalomban a tőkepiac tőzsdei része bővült, míg a tőzsdén kívüli szegmens mindkét piacon csökkent.

• A szektor egészében tovább nőtt az ügyfélértékpapírok állománya, ezen belül ismét emelkedett a befektetési vállalkozások részesedése.
• Megtorpant – elsősorban a hitelintézeteknél – a tartós befektetési értékpapír-számlák növekedése. Tavaly is tovább csökkent a nyugdíj előtakarékossági számlák száma, szintén elsősorban a hitelintézeteknél.

A befektetési vállalkozásoknál tovább csökkent a white-label szolgáltatások állománya. Ehhez hozzájárult az ESMA termékintervenciós döntése is, amellyel 2018 második felétől korlátozások születtek a lakossági befektetőknek történő forgalomba hozatalnál, forgalmazásnál és értékesítésnél.

A befektetési alapoknál folytatódott a kereslet átstruktúrálódása az ingatlanalapok felé, ezek száma (továbbá az ingatlanalapok kezelésével foglalkozó befektetési alapkezelők száma is) tovább nőtt, míg az értékpapíralapok száma stagnált. A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon több évi növekedés után csökkent 2018-ban.

Ezt a nyugdíjpénztárak és egyéb portfóliók kezelt vagyonának csökkenése okozta, míg a befektetési alapok, biztosítói portfóliók kezelt vagyona tovább nőtt tavaly is.

A befektetési alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke így újra történelmi csúcsot ért el. A kockázati tőkealapok száma és jegyzett tőkéje is jelentősen bővült, ám tőkebefektetéseik állománya változatlan maradt.