Kifejtette, ez azt jelenti, hogy a természet által megalkotott környezetben olyan infrastrukturális fejlesztések történhessenek, hogy a vidéken élőknek valóban minőségi életük lehessen.

Nagy István úgy fogalmazott, az átadott piac egy gazdaságfejlesztési központ is, amely a helyi gazdaságot is erősíti. Hozzátette: a hazai földben megtermelt helyi termékek értékesítése hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, az élhető, fenntartható vidéki élethez.

A hazai termékek megvásárlásával a magyar családokat és munkahelyeket tudjuk támogatni, és biztosak lehetünk abban, hogy jó minőségű és biztonságos termékeket vihetünk haza – emelte ki az agrárminiszter.

Nyitókép: MTI/Vajda János

A magyar borpiac szereplőinek óriási hátrányt okozott volna az uniós előírások alapján fizetendő többletteher a palackokra,

amelynek fizetése alól Európa nagy bortermelő országaiban – Franciaország, Olaszország, Spanyolország – a gyártók felmentést kaptak. (meglepő? – a szerk.)

A soproni kihelyezett kormányülésen meghozott döntés biztosítja, hogy ne változzon a magyar borászok piaci pozíciója a külföldi versenyben, ne szenvedjenek hátrányt – húzta alá a miniszter.

Az európai uniós rendszer a kiterjesztett gyártói felelősség keretében fizetendő díjjal azt célozza meg, hogy a termelők minél kevesebb környezetszennyező anyagot használjanak, illetve a visszagyűjtésre ösztönöz – emlékeztetett.

Környezeti szempontból ez helyes irány, ugyanakkor a termelést megdrágítja – tette hozzá, megjegyezve, hogy a termékdíjjal a kormány korábban „jól rendezte” a kérdést, most viszont a magyar szabályozást az uniós előírásokhoz kellett igazítani.

Kitért arra is, hogy a szőlészetek költségeit az időjárás is növelte az elmúlt időszakban, mert a páradús meleg levegő kedvez a gombák és a korokozók szaporodásának, így növelni kell a vegyszerhasználatot.

Végül Nagy István arra is kitért, hogy korábban Magyarországon csökkentett rezsiárakkal zajlott a termelés, ezért is voltak alacsonyabban az élelmiszerárak, mostanra azonban az energia drágulása oda vezetett, hogy „utolértük a nemzetközi szintet”.

A kormány küzd azért, hogy az inflációt leszorítsa, arra számítanak, hogy őszre a fogyasztói árak emelkedése egyszámjegyűvé válik – szögezte le a miniszter.

Nyitókép: Unsplash.

Nagy István emlékeztetett, hogy mivel Magyarország élelmiszerellátása biztosított, ezért a kormány kivezeti a gabonára és az olajosnövényekre bevezetett export bejelentési rendszert.

Hozzátette, ezt azért kellett bevezetni tavaly márciusban, mert tartani lehetett attól, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt a magyar gabona gyorsan kiáramlik az országból.

Az intézkedés révén azonban naprakész információ állt rendelkezésre a kiszállításra szánt terményekről.

Kitért arra is, hogy Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett, és a vevők ezt az olcsó, „dönpingárú” terméket keresik, így a szomszédos országok nem tudják értékesíteni saját készleteiket.

Hozzátette, hogy ezért fordulnak – a lengyel, a cseh, a román és a bolgár agrárminiszterrel közösen – az Európai Bizottsághoz, amitől azt várják, hogy stabilizálja a belső piacot.

Az ukrán gabona nem oda jut el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az európai gazdák kárára.

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.

Közölte azt is, hogy különbséget tesznek majd azon gabonák és olajosmagvak között, amelyek magyarországi célállomással érkeznek, vagyis szigorú minőségellenőrzésnek vetik alá ezeket a terményeket. Míg a tranzitra érkező árut a lehető leggördülékenyebb módon engedik át az országon.

Nyitókép: Unsplash.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy tavaly komoly természeti károkkal kellett szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak. A nehézségek költségeit a kockázatkezelési rendszer különböző intézkedései enyhítik a gazdálkodók számára. A legnagyobb termelői közösséget és legnagyobb területet lefedő, legrégebben működő kárenyhítési alap termelői befizetésekből és állami hozzájárulásból összeálló forrásai terhére a Magyar Államkincstár 135 824 hektár károsodott mezőgazdasági terület után fizette ki a 2021. évi kárenyhítő juttatásokat – fűzte hozzá Nagy István.

Kifejtette, a kárenyhítő juttatások összegének megközelítően 80 százalékát aszálykárra fizették ki. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók aszálykár után is igénybe tudják venni a kárenyhítő juttatást, 2021 október 13-án országos aszály került kihirdetésre. A második legjelentősebb összegű, a teljes kárenyhítési összeg mintegy 12 százalékát kitevő kárnem a tavaszi fagykár volt 2021-ben. A miniszter kiemelte, hogy a Magyar Államkincstár a 2021. évi kárenyhítő juttatások kifizetését a több mint 5800 mezőgazdasági termelő részére mindösszesen csaknem 11,3 milliárd forint értékben folyósítja.

Nagy István kitért arra is, hogy a minisztérium átfogó agrárpolitikai intézkedésekkel is segíti a termelőket a kihívások kezelésében, többek között a termelési- és jövedelembiztonságot nyújtó közvetlen és nemzeti támogatásokkal, beruházási hozzájárulásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Emellett hazánk működteti Európa egyik legfejlettebb, 2021-től négypilléressé vált kockázatkezelési rendszerét. A tárca aktív agrárdiplomáciájával, agrármarketing tevékenységével és termelői piacok építésével is hozzájárul a termelők értékesítési biztonságának növeléséhez – sorolta a miniszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Államkincstár megkezdte a januári vihar miatt a mezőgazdasági termesztő berendezésekben keletkezett károk részleges kompenzációjának kifizetését.

Az Agrárminisztérium döntése alapján egyszeri támogatásban részesülnek azon termelők, akiknek az eszközeit a vihar megrongálta, tönkretette.

– fűzte hozzá a miniszter.

Hozzátette, a vihar elsősorban a fóliasátrakban, üvegházakban okozott jelentős károkat, de más épületkárok is számottevőek voltak. Erre a támogatásra kizárólag azok a termelők jogosultak, akiknek bejelentése alapján a károkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásba vette és leigazolta. A gazdálkodók az igényeiket március 7. és március 11. között nyújthatták be, a támogatás mértéke pedig legfeljebb az agrárkamara által leigazolt kár összegének 80 százaléka lehetett – hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter emlékeztetett, míg a vihar miatt elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer fizet kompenzációt, addig a nem biztosított termelőeszközökben bekövetkezett jelentős károkat az AM kompenzálja.

A tárcavezető hangsúlyozta, az 1,4 milliárd forint támogatás kifizetése 1600 zöldségtermesztéssel foglalkozó család megélhetését segíti.

– olvasható a közleményben.

Nyitókép: MTI / Archív.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a tavaszi fagykárok jelentik az egyik legnagyobb termesztési kockázatot, különösen a gyümölcstermesztésben, ahol a fagykár fokozottabban jelentkezik. A meteorológiai előrejelzések szerint sajnos a szélsőséges időjárási események szaporodása várható a jövőben, így a fagyok elleni védekezés szerepe felértékelődik – jelezte.

Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak a szélsőséges éghajlati események, így a fagykárok megelőzéséhez. A november 17-től pályázható felhívás a kármegelőző beruházások megvalósításához kíván támogatást nyújtani a termésbiztonság növelése érdekében.

A miniszter kifejtette, hogy a pályázati kiírás lehetőséget biztosít a fagykárok elleni berendezések és technológiák, például a rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, az autonóm hőtermelő berendezés vagy a vontatott hőtermelő gép beszerzésére. Felhívta a figyelmet, hogy a felhívás keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet 80 százalékos támogatási intenzitás mellett.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők – tájékoztat az Agrárminisztérium közleménye.

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg a 2021. évtől kezdődően már tizenegy milliárd forintra emelkedik. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kilenc éve még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. A megnövelt támogatási keretösszeg pedig lehetővé teszi, hogy hasonlóan dinamikus növekedés mellett is magas tudjon maradni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is  háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak, a díjtámogatásra pedig április elejétől pályázhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg
• a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

A gazdálkodók három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

Mint az Nagy István agrárminiszternek a biztosítási piac szereplőivel folytatott februári találkozóján is megfogalmazódott, az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. A kilenc éve megújult agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, az idei évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. (Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik.) „Ezen eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat” – szögezi le a találkozóról kiadott közlemény. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költség növekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja. A rendszerhez februártól lehet csatlakozni, önkéntesen.

A miniszter kiemelte, az új, „Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” elnevezésű felhívás célja a különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenési kockázatának csökkentése, különböző technológiai alkalmazások beszerzésének és kiépítésének támogatásával.

Ennek keretében támogathatók a járványvédelemhez kapcsolódó, építéssel járó beruházások, valamint építéssel nem járó, a járványvédelemhez kapcsolódó eszközök, gépek beszerzései is.

• A felhívás kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők, valamint kollektív beruházás esetén termelői csoportok, termelői szervezetek, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetek, valamint szociális szövetkezetek lehetnek.
• A 2 milliárd forintos keretösszegű pályázatnak köszönhetően az egyes egyéni és kollektív beruházások is maximum 30 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, a regionális besorolástól függően 40-50 százalékos támogatási intenzitás mellett.
• A fiatal mezőgazdasági termelő által végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kifejtette: a Vidékfejlesztési program pályázatára 2020. április 27. napjától 2022. április 26. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2020. május 11. napjáig tart. Az egyes értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.

A felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon lehet tájékozódni.