Globális átalakuláson megy keresztül a biztosításközvetítői szektor

Nemzetközi felmérések alapján a közvetítő cégek több mint 70 százaléka már alkalmaz digitális értékesítési eszközöket, ugyanakkor a teljesen digitalizált ügyintézés jelenleg csak 10 százalékuknál érhető el. Jelenleg a fogyasztók 63 százaléka digitális csatornán keresztül szeretne kapcsolatot tartani tanácsadójával. A digitalizált folyamatoknak köszönhetően az ajánlatadás átfutási ideje átlagosan 30 százalékkal rövidül. Azoknál a közvetítőknél, ahol mesterséges intelligencia támogatja a kockázatfelmérést és ajánlatadást, az ügyfélmegtartási arány 12–15 százalékkal magasabb, a keresztértékesítésből származó bevételek pedig 20 százalékkal nőttek. Mindez egyértelműen mutatja, hogy a közvetítői piac számára a digitalizáció azonnali alkalmazkodási kényszer és ez a magyar piacra is igaz.

A gyorsan reagáló cégek nemcsak 15–25 százalékos költségcsökkenést érhetnek el, hanem tartós versenyelőnyre is szert tesznek a következő években – ahogyan azt a legfrissebb nemzetközi felmérések is igazolják. Az MBTSZ és az MKIK közös munkája keretében szakmai ajánlások, módszertanok és útmutatók készülnek a hazai vállalkozások számára, valamint a tudásmegosztásra is kiemelt hangsúlyt helyeznek annak érdekében, hogy a digitalizáció a mindennapi gyakorlat szerves részévé váljon. 

A megállapodás főbb pontjai

• Közös módszertan és ajánlások kidolgozása, amelyek iránymutatást adnak a digitalizáció gyakorlati megvalósításához. 
• Kölcsönös információcsere, közös kiadványok, kutatások, elemzések és szakmai rendezvények.
• Közös részvétel a szakmai és tudományos eseményeken, valamint rendszeres szakmai találkozók
• Oktatási és továbbképzési programok szervezése.

Digitális tudás a KKV-k szolgálatában

Az együttműködés egyik legfontosabb célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek a magyar gazdaság gerincét alkotják, felkészülhessenek a digitális transzformációra.

A KKV-szektor Magyarországon a GDP-nek nagyjából az 50 százalékát állítja elő. Ha a mesterséges intelligencia segítségével el tudunk érni egy 10 százalékos, átlagos hatékonyságnövelést, már az is több százalékpontnyi GDP növekedést jelent. A következő hónapokban 10 ezer magyar vállalkozást szeretnénk megismertetni a mesterséges intelligencia használatával. Ez a jelen és a jövő útja. Erős vállalkozások nélkül nincs erős ország.

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

A biztosítási tanácsadók az ügyfelek bizalmi partnerei. Ehhez elengedhetetlen, hogy korszerű digitális eszközökkel rendelkezzenek, amelyek támogatják a gyors, átlátható és biztonságos ügyintézést. Az MKIK-val kötött stratégiai együttműködésünk célja, hogy a szakma minden szereplője egyenlő eséllyel vehessen részt a digitális transzformációban, és a magyar biztosításközvetítői szektor stabil, versenyképes pillére legyen a magyar gazdaságnak.

– nyilatkozta Keszthelyi Erik, az MBTSZ elnöke.

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi tevékenységét a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a vállalkozások lehető leghatékonyabb támogatására, valamint a kormány és az önkormányzatok válságkezelő munkájának segítésére koncentrálja. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztek a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a kis- és középvállalkozásoknak.

A válaszokból kiderülő problémákat a BKIK belsős és külsős szakértőkből összeállított munkacsoportja vizsgálta meg azt szem előtt tartva, hogy a főbb nehézségekre milyen megoldási módszerek alkalmazhatók a korábbi sikeres hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatok alapján. Mivel a pénzügyi problémák jelentik a prioritást a vállalkozások számára, ezek kezelésére az alábbi 6 pontos javaslatot dolgozta ki a munkacsoport, amelyet Nagy Elek elnök eljuttatott a Kormány részére:

1. Magyarország Kormányának célszerű lenne minél hamarabb létrehoznia egy 100%-ban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.-t.
2. Létrejötte után a Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt 0%-os kamattal, amit a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.
3. A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. szakosított válságkezelő leányvállalatokat (vagy divíziókat) hoz létre – ez lehet meglévő állami cégek átszervezésével is, – amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésít. Az egyes szakosított válságkezelő leányvállalatok (vagy a divíziók) a kutatási eredmények által azonosított problémacsoportokra fókuszálnak majd.
4. A Kamara több javaslatot dolgozott ki a létrehozandó társaságok (esetleg divíziók) funkciójára: többek között válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő cég is szerepel a javaslatban.
5. A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. a kötvénykibocsátásból befolyó összegből már meglévő állami cégeket és programokat is tőkéhez juttatna, például a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a SZÉP Kártya Programot (ez utóbbit a válság utáni fogyasztás ösztönzésére).
6. Amennyiben elfogy az első körös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor egy újabb kör kötvénykibocsátás javasolt, amíg szükséges az állami beavatkozás, és az Európai Központi Bank múlt szerdán meghirdetett kötvényvásárlási politikája nem változik.

A fenti 6 pontos javaslat további részleteinek kidolgozására és a hatékony együttműködés érdekében a BKIK elnöke felajánlotta a Kormány részére a kamara munkacsoportjának szakmai munkáját.

Nyitókép: BKIK.