Úgy tűnik a sikeres vállalati filozófia alapja általában valamilyen másik, vállalaton kívüli filozófia. Tudsz mondani egy vagy több olyan vezetőt, aki nagy hatással volt rád a karriered során?

A pályám elején volt egy mentorom, aki akkoriban egy német nagyvállalatot irányított. Az illető azóta már nyugdíjba ment, de ennek ellenére meglehetősen sokáig pártfogolt. Neki köszönhetem például azt, hogy a látásmódom megváltozott, kiszélesedett, illetve a cég felépítésében is a tőle kapott tanácsokra támaszkodtam.

A gondolkodásmódom kialakulásában meghatározó szerepe jutott egyes kínai filozófusoknak is: leginkább azok a bölcseletek hatottak rám, amelyek a témája az egyszerűségre való törekvés.

– emlékszik vissza Nagy Dominiqe, az INNODOX Zrt. alapító tulajdonosa.

Az üzleti világból roppant inspiráló személynek tartom Steve Jobst, aki – habár már nincs köztünk – ugyancsak a dolgok leegyszerűsítésében látta a hatékonyság növelésének kulcsát. Ezt a véleményét jómagam is osztom.

A kevesebb néha több – szokták mondani. Ezek szerint a mindennapi munkád során az Innodoxnál a gyakorlatban is törekszel arra, hogy alkalmazd ezt a filozófiát?

Az emberek sokszor túlbonyolítják a dolgokat. Az élet sokszor hoz olyan helyzeteket, hogy nem szükséges világmegváltó dolgokat kitalálni, éppen elég csak egy kicsit leegyszerűsíteni valamit. Az első iPhone is pont ilyen volt: mobiltelefon korábban is létezett, Steve Jobs pedig „csak” leegyszerűsítette azt azzal, hogy a felhasználók oldaláról közelítette meg a használatát.

De Steve Jobs még egy lépéssel ennél is tovább ment, megértette ugyanis, hogy a sikerhez nem szükséges, mindenben elsőnek lenni.

– mutat rá Nagy Dominiqe

Steve Jobs keresett magának egy szegmenset, amiben kvázi „arathatott” és csak arra fókuszált. Az Apple egy viszonylag szűk szegmenst birtokol a piacon, miközben a jövedelmezősége lenyűgöző.

Az Innodoxnál a menedzsment többi tagja is osztja a te általad képviselt vezetési szemléletet? Megvan-e a szükséges összhang a vezetők között ezen a területen?

Vannak napi kihívások, ez nem titok. De amióta építem ezt a céget én arra törekszem, hogy a vezetőségnek átadjam a szemléletmódomat, a pozitív gondolkodást és nyitott kommunikációt. Ezalatt azt értem, hogy lehet hibázni – és talán kell is -, mert abból tanulunk. Ha valaki amiatt stresszeli magát, hogy ne hibázzon, az nem biztos, hogy hosszútávon jó taktika. A stressz hosszú távon biztosan ártalmas az egészségre.

Jól látom, hogy az Innodoxnál „jól fejlett demokrácia” van a cég irányításának tekintetében? Összetartóvá teszi-e a csapatot ez a fajta vezetési stílus?

A szervezetépítés sarkalatos pont, mivel meglátásom szerint jó csapat nélkül nem lehet elérni komoly célokat. A magam részéről híve vagyok a problémák demokratikus megoldásának. Úgy gondolom, hogy összetartók vagyunk: a döntéseket a közösség együtt hozza meg, ez néha okoz némi belassulást, de a demokrácia nálunk a szervezeti kultúra része.

Mit szoktatok csinálni, amikor olyan helyzet alakul ki, ami döntésképtelenséghez vezet? Van-e valamilyen bevett módszer az Innodoxnál az ilyen helyzetekre?

Természetesen vannak olyan döntések, amiket nem tudunk demokratikus alapokon meghozni, ez esetben az a „módszer”, hogy vezetőként vállalni kell a személyes felelősséget. Az idő majd megmondja, hogy jól döntöttük-e.

Rengeteg új tudás és információ válik hozzáférhetővé nap mint nap az online térben, illetve közösségi oldalakon, videomegosztókon. Te személy szerint mit teszel annak érdekében, hogy fejleszd-képezd magad, mint vezető?

Inspirálódom. Úgy gondolom, hogy a vezetők igen fontos tulajdonsága, hogy képesek önmagunkat inspirálni.

Az inspiráció fejlesztése a vállalkozói világban talán az egyik legfontosabb olyan erény, amivel egy menedzserek rendelkeznie kell.

– vélekedik Nagy Dominiqe.

Figyelni kell a világot, hogy ihletet meríthessünk. Nyomon kell követni az eseményeket és lekövetni a változásokat. Nemrégiben egy olyan könyv került a kezembe, mely egy több éven át végzett tanulmány eredményét publikálta arról, mi a közös a „kiváló” cégekben.  Kiváló alatt olyan cégeket értek, melyek üzleti teljesítménye tartósan felülmúlja az iparági átlagét. A kutatás visszaadta nekem azt a hitet, hogy szinte bármely szervezet jelentős mértékben tud javítani a helyzetén, sőt akár kiválóvá is válhat, amennyiben lelkiismeretesen alkalmazza a feltárt keretrendszert.

Ez egy jól hangzó elmélet. Mi az, amit ebből átültettetek a gyakorlatba?

A céget mindig is jellemezte, hogy egy bizalomra épülő, közös értékrend kapcsolja itt össze a csapatot. A könyv hatására azonban következetesebbé váltam abban a tekintetben, hogy az elfogadott célok felé fegyelmezetten, folyamatos mérés és visszacsatolás mellett haladjunk. Fegyelmezett emberekkel, gondolkodással, cselekvéssel lehet igazi áttörést elérni. Rendszeresen tartunk vezetői szintű elvonulásokat és stratégiai megbeszéléseket, hogy arra fókuszáljon mindenki, amire kell. Mindemellett fontosnak tartom a kreativitás fejlesztését is:

amikor egy vezető a munkája során nehézségekbe ütközik – és ez valljuk be, elég gyakran előfordul – a kreativitás és az inspiráció segítségével adhat választ a kihívásokra.

– vélekedik Nagy Dominiqe.

A kreativitás fejleszthető, de úgy tudom, azért nem annyira egyszerű, kell dolgozni rajta rendesen. Ti milyen módszerrel próbáljátok fejleszteni a kollégáknál a kreativitást, proaktivítást?

A kreativitás nem mindig magától értetődő, de gyakorlással fejleszthető. Az Innodoxnál a kiválasztás során egyébként fontos szempont, hogy egy jelölt menyire kreatív, proaktív.  A cégen belül a kreativitás terén én magam mutatom meg az irányt a cég vízióján keresztül, de hogy még hatékonyabbak legyünk, jó ideje dolgozunk egy személyi coach-csal is. Azt a feladatot kapta, hogy segítsen olyan környeztet és feltételeket teremteni, ami támogatja a nyitott gondolkodást házon belül. Úgy gondoljuk, hogy a kreativitásnak szélesebb rétegekből kell jönnie, nem csak egy embertől.

Hogyan kezeltétek a koronavírus során kialakult helyzetet?

Operatív szinten teljesen zökkenőmentesen ment az otthoni munkavégzésre való átállás, mindenki tudott home-office-ból dolgozni, a futó projekteket időben élesítettük. A nagyobb kihívást én most a visszaállásban látom. Az elmúlt két hétben dönthettek úgy a kollegák, hogy az irodában dolgozzanak, de szinte alig éltek ezzel a lehetőséggel. Az IT szakmában nagyobb arányban fordulnak elő az introvertált személyiségek. És tekintve, hogy a vírus belekényszerített abba minket, hogy az egész napos munka mellett, kapcsolatainkat is csak az online térben ápoljuk, még inkább elszigetelhette az amúgy is befelé fordulásra hajlamos embereket. Pontosan azt történt velünk felnőttekkel is, amitől a gyerekeinket meg akarjuk óvni. A szocializálódás pedig rendkívül fontos.

Hosszú távon mi is egy „hibrid” modellben gondolkodunk a munkavégzés helyét illetően, de most úgy látom az offline csapatépítés lesz a következő feladat.

– vélekedik Nagy Dominiqe.

Felvétel van? Lehet-e jelentkezni az Innodoxhoz?

A budapesti irodában jelenleg 40 ember dolgozik, de folyamatosan keresünk új kollégákat, mivel a munkaerőhiány nekünk is okoz gondot, nem csak az ügyfeleinknek. A toborzási folyamat során – ahogy más cégeknél is lenni szokott – mi is azt próbáljuk kideríteni, hogy vajon a jelölt mennyire illeszkedne bele az Innodox csapatába. Az elkövetkezendő 3-5 éven a budapesti iroda létszámát hetven főre szeretnénk bővíteni, a munkavégzés pedig az irodából és otthonról is egyaránt lehetséges.

Ha valaki kedvet kap, hogy az Inndoxnál dolgozzon, mire számítson, mivel fogja tölteni a napjait? Hogyan segítitek az új kollégák beilleszkedését?

Remek onboarding programunk van az újonnan belépőknek, ami után rögtön adunk egy mentort is a tettre kész kollégák mellé, hogy segítsenek a beilleszkedésben és a szervezeti kultúra megismerésében. A mentorálás mellett a cégnél méltán népszerűek az online kurzusok, de a jelenlegi helyzetben inkább azon dolgozunk, hogy a mentori program gerincét az élőszavas, ember-ember közti eszme- és véleménycserék képezzék.

Mikor lesz vajon teljesen papírmentes a back-office a bankoknál és a biztosítóknál?

Jó kérdés, talán majd 50 év múlva. Meglátásom szerint rövid távon egyfajta hibrid világ fog létezni, az INNODOX is erre az irányra állt rá. A dokumentumok egy része várhatóan még jó ideig papír alapon fog beérkezni a bankokhoz és a biztosítókhoz, így ezeket folyamatosan digitalizálni kell majd. Mi mindenkinek azt ajánljuk, hogy elektronikus úton intézzék a dolgaikat, de úgy tűnik, hogy a papír alapú és az elektronikus világ még jó ideig kéz a kézben fog járni.

Úgy tűnik, mintha nagyvállalati szinten belassultak volna a folyamatok, akkor mégsem annyira fontos a digitalizáció, vagy inkább elefánt méretű feladatról van szó?

A magam részéről elkötelezett híve vagyok a digitalizálásnak, már a 90-es évek végén beszéltünk erről az üzlettársaimmal. Ennek ellenére azt látjuk, hogy 2020 felé közeledve világszerte jelentősen megnőtt a papírfelhasználás. A papírfogyasztás csökkentése – a munkaerőhiány kezelése mellett – egy olyan szempont, ami egyre inkább a digitalizálás irányában tolja a vállalatokat. Az infrastrukturális feltételek előálltak, az Internet és gépkapacitás rendelkezésre áll a nagy volumenű digitalizációs projektekhez. Itt jegyezném meg, hogy a vállalatok számára egyébként fontos a digitalizáció, mivel az elmondottakon túl nemcsak a bérköltségeiket tudják csökkenteni, de a különféle operatív problémákat is hatékonyabba tudják kezelni. Az pedig, hogy a teljes digitális átállás a banki és biztosítási szektorban sok időt vesz igénybe – magától értetődik.

A magánszférában egyébként hol tartunk a digitalizációval?

A privát szférában a digitalizáció egyik sarokköve az idehaza is jól ismert ügyfélkapu. Ez mindennek az alapja, hiszen itt kerül sor az ügyfelek beazonosítására. Miután pedig a felhasználó már odaszokott, egyre több azonosítást igénylő szolgáltatáshoz lehet hozzá kapcsolni.

Svédországban viszont ezt a problémát másképp oldották meg. Skandinávban élen járnak a digitalizáció területén, ha például egy svéd állampolgár bankszámlát szeretne nyitni, akkor a számla megnyitásánál az ügyfelet elektronikusan is beazonosítják. A személyi igazolványához (ID) mindjárt megkapja az elektronikus aláírását is, amit innentől kezdve is tud használni, akár a helyi kormányhivatalokkal kapcsolatos ügyintézések során is.

– magyarázza Nagy Dominique.

Németországban ugyanakkor nem haladnak ilyen mértékben a digitalizációs folyamatok, mivel az ehhez szükséges törvényeket még nem tudták maradéktalanul meghozni. USA-ban viszont némileg jobb a helyzet ezen a területen, arrafelé nyitottabbak a törvényalkotók a digitális szabályozások gyorsítására.

A vállalatok életében mit tartogat közeljövő a digitalizáció területén?

Mesterséges intelligenciát. Az üzleti vállalkozások mindennapi életbe külföldön már beszivárgott a mesterséges intelligencia használata, és itt már nem csak a nagyvállalatokra kell gondolni, hanem a középvállalatokra is. Ennek pozitív eredménye, hogy a döntéshozók szinte hihetetlen mértékben lettek felkészültek. Mivel Nyugat-Európa a digitalizálás területén előbbre tart, a mi számunkra a berlini székhely már csak emiatt is rendkívül fontos. Az INNODOX-nak az a küldetése, hogy segítse a vállalatok digitális átallását, emiatt lényeges, hogy mindenről azonnal értesüljünk. A digitalizálás következő szintje egyébként a mesterséges intelligencia széleskörű felhasználását hozza majd el.

Mi csapódik le ezekből a biztosítóknál?

Németországban – biztosítási piac tekintetében – úgy gondolkodnak, hogy a jelenlegi értékesítési modell – ami, ügynökökre, alkuszokra épül – nem működhet hosszú távon.

A legnagyobb biztosító társaságok már most olyan projekteken dolgoznak, amelyek azt feltételezik, hogy tíz év múlva már nem lesz közvetítői hálózat a biztosítási piacon.

– figyelmeztet Nagy Dominique.

Mit szól ehhez a közvetítői hálózat Németországban?

Az ügyfelek igen komoly része egyelőre még mindig jobban bízik az biztosítási tanácsadókban és a nyomtatott űrlapokban, mint a különféle online megoldásokban. Időbe telik, míg ez a generáció már csupán marginális arányt képvisel majd egy biztosító ügyfélkörében. Különös, de ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a fő biztosítási termékek egy része kifejezetten az X generációt vagy az érettebb korú ügyfeleket célozza. A biztosítási piac meghatározó szereplői mindemellett arra készülnek, hogy a különféle biztosítási termékeket előbb-utóbb elektronikus formában kell majd értékesítniük. Magyarországon is van már erre példa, elég csak a Cherrisk-re gondolni. Hangsúlyozom, hogy ez nem a tanácsadók ellen szól, egyszerűen arról van szó, hogy a fiatalabb ügyfelek részéről más elvárások jelentkeztek:

Az Y, valamint az őket követő Z generáció nem szeretné kérdőívek tömkelegét kitölteni egy biztosítás megkötéséhez. Mindent akarnak és ha lehet azonnal: ebben az esetben két-három klikkelés után már várják a megoldást a problémáikra.

– magyarázza Nagy Dominique.

Az INNODOX ezt az irányt látja Németországban kibontakozni, így az ott szerzett tapasztalatokra építve idehaza szakértő partnerként komoly hozzáadott értékű szolgáltatásokkal támogatjuk bankok és a biztosítók digitalizációs törekvéseit.

Egy biztosítónál rengeteg dolgot lehet digitalizálni, az INNODOX pontosan milyen területeken tud segítséget nyújtani digitalizációban?

A hagyományos úton értékesített termékeket és az ehhez tartozó háttérfolyamatokat (back-office támogatást) digitalizálják jelenleg külföldön, mi ezekben a transzferekben tudunk közreműködni.

A kárrendezés területén a külföld hol tart most a digitalizációval?

Az a cél, hogy ha történik egy káresemény, akkor az 24 órán belül kerüljön kifizetésre. Ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni új szintre kell emelni a háttérfolyamatok automatizálását, ehhez viszont a biztosító társaságoknál, muszáj elmozdulni az új, digitális termék irányába.

Jelenleg ugyanis – még akkor is, ha valamilyen online felületen vásárolunk meg egy adott biztosítási terméket – vannak mögötte ügyintézői interakciók; a kárrendezésről ugyanez elmondható.

– emlékeztet Nagy Dominique.

Az INNODOX megoldásai a back-office teljes automatizálására koncentrálnak, a jövőre nézve pedig az a célunk, hogy az általunk szállított megoldásokkal a mesterséges intelligencia használata általánossá váljon a döntési mechanizmusokban.

Ez jelent komolyabb áttörést a például a hatékonyság területén?

A háttérfolyamatok automatizálásának alapvető célja a pénzügyi szférában, hogy a back-office-ban dolgozó munkatársak kevésbé legyenek leterhelve a monoton, rutinszerű feladatokkal. Idejüket így olyan tevékenységekre tudják koncentrálni, aminek a hozzáadott értéke magasabb, ezzel növelve az ügyfélelégedettséget is – mi ebben tudunk támogatást nyújtani.

A digitalizáció összességében vajon veszélyt vagy megoldást jelent a munkaerőhiányra?

Téved, aki azt gondolja, hogy csak idehaza van munkaerőhiány, ez külföldön is ugyanúgy probléma: a vállalatok jelenleg nem tudnak elég embert felvenni. A munkáltatóknak ezért alapvetően nem érdekük elküldeni a dolgozókat, hiszen egy munkavállaló kiképzése komoly erőforrásokat igényel. Németországban, de idehaza is a baby-boom generáció tagjai pár év múlva kezdenek majd el tömegesen nyugdíjba menni. Még akkor is, ha több csatornán gazdasági recesszió lesz a közeljövőben, a munkaerő piac tekintetében nem lesz nagy változás, sokkal többen fognak ugyanis távozni a munkaerő piacról, mit amennyien beérkeznek. A vállalatok emiatt jó ideig fognak még munkaerőhiánnyal küzdeni.

A kevesebb ember – ezek szerint – hatékonyabban tud majd dolgozni?

Személy szerint azon az állásponton vagyok, mint amit Bill Gates, a Microsoft alapítója is hangsúlyozott: az embereknek azzal kell foglalkozniuk, amihez ész kell, tehát különféle monoton és rutin jellegű munkákat automatizálni kell. A jól képzett és szakmai tapasztalatot szerzett kollégákat senki sem akarja manapság elküldeni, éppen ezért tettük le a voksunkat mi is a digitalizáció mellett. A banki és biztosítási szektorban a törekvések hasonlóak: a háttérfolyamat automatizálásával az emberi erőforrások racionalizálása törekszünk az ügyintézés során.

Hogyan hat a pénzügyi-biztosítási szektorban a piaci versenyre a digitalizáció?

Ez lényeges kérdés. A bankok és a biztosítók nem a saját piacukról fognak versenytársakat kapni, hanem máshonnan, például IT oldalról vagy kisebb niche szegmensekből. A bankszektor talán legnagyobb kihívója manapság a Facebook és az általa létrehozni tervezett pénz, a Libra – már ha bevezetik. Ez hatalom. A Facebook ezzel képes lehet arra, hogy országokon átívelő saját bankrendszert hozzon létre, ami akár veszélybe is sodorhatja a pénzügyi világban évszázadok során kialakult és jelenleg is fennálló status quo-t.

A digitális átalakulás éppen ezért a bankok és biztosítók számára nem pusztán technológiai kérdés, hanem a legfontosabb, amivel manapság foglalkozni kell.

– hívja fel a figyelmet Nagy Dominique.

Mit tanácsolnál a bankoknak és a biztosítóknak, hogy sikeresebbek legyenek a jelenlegi piaci körülmények között?

Németországban az ügyfelek jóval több időt és erőforrást szánnak a fejlesztendő problémák, üzleti igények megfogalmazására, a projektek specifikálására. Az ottani IT-fejlesztéseket megelőzi egy „üzleti specifikáció” vagy „use case specifikáció” szakasz, legtöbbször külsős tanácsadó bevonásával. Léteznek olyan tanácsadó cégek, amik kifejezetten a biztosítási szektorra szakosodtak, és nem csinálnak mást, mint hogy az ügyféllel karöltve feltárnak, majd specifikálnak folyamatoptimalizálási lehetőségeket. Ezzel a megközelítéssel beazonosíthatóvá válik az a legfájóbb pont, melynek „kezelése” gyors és látványos javuláshoz vezet.

Az az energia, amit a specifikációs szakaszba fektetnek, többszörösen megtérül később. Egyrészt a megvalósítási fázis – IT fejlesztés és implementáció – fókuszáltabb, gyorsabb, kedvezőbb az ára. Másrészt pedig maga a projekt – ami azért indult, hogy valamit optimalizáljon –nagyobb valószínűséggel tölti be a célját.