Vélhetően az elmúlt évben kialakult nehezebb, bizonytalan körülmények hatására csak minimálisan csökkent a megtakarítással rendelkezők és a hosszú távra tervezők aránya, derül ki az OTP Bank által idén 12. alkalommal elkészített Öngondoskodási Index kutatásból. Az eredmények szerint, a tavalyi évek emelkedése után az index értéke 37 ponton maradt, ami azt jelzi, hogy a korábbi időszakban tapasztalt növekedési tendencia megtorpant.

Ezzel egyidejűleg a tájékozottság terén pozitív változások is megfigyelhetők a lakosság körében: 35 százalékról 47 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik hallottak az öngondoskodásról, 30 százalékról 40 százalékra azoké, akik a médiából értesültek róla.

Azt látjuk, hogy a megtakarítás a hazai lakosság számára egy kicsit olyan, mint az egészség. Akkor érezzük igazán a fontosságát, amikor hiányzik. Éppen ezért talán nem véletlen, hogy bár minimálisan csökkent a megtakarítással rendelkezők aránya, mégis nőtt azoknak a száma, akik fontosnak tartották volna, hogy rendelkezzenek váratlan helyzetre félretett pénzzel. Pedig az első lépés megtétele könnyebb, mint gondolnánk. Az OTP Bank felismerve az egyszerű, kis lépések fontosságát, az idei évben az Internet- és Mobilbankban elérhetővé tette a Perselyt, ami a mindennapi megtakarítást teszi egyszerűbbé. Ezt a törekvést igazolja a Persely funkció sikere, hogy ma már több mint 110 000 Perselyt nyitottak az ügyfelek.

– nyilatkozta Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének ügyvezető igazgatója.

Az OTP Öngondoskodási Indexének eredményei alapján a nehezebb körülmények ellenére csak kevesek élték fel teljesen a megtakarításaikat. Összességében azonban még mindig elmondható, hogy 10-ből négy bankolónak semmilyen megtakarítása sincsen, akik pedig félretesznek, azok is inkább rövid távon gondolkoznak, a gyorsan felhasználható megtakarításokat preferálják. A folyamat hátterében több tényező áll, elsősorban az, hogy a jelenlegi gazdasági környezetet és ebben a saját helyzetüket hosszú távon bizonytalanabbnak érzik a válaszadók. A lakosság jelentős része gondolja úgy, hogy bár stabil az anyagi helyzete, de kihívást jelent félretenni.

Az öngondoskodáshoz kapcsolódó sarkalatos pont a nyugdíj kérdése is. Az OTP Öngondoskodási Index adatai alapján továbbra is csak a lakosság 25 százaléka gondolja, hogy elegendő lesz az állami nyugdíj, ami enyhe csökkenés is a tavalyi értékhez (27%) képest, mégis csak a megkérdezettek 11 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással és csak 32 százalék tervez a jövőben nyugdíjas éveire félretenni.

A sikeres nyugdíjcélú megtakarítások titka, hogy minél előbb érdemes belevágni, akár kisebb, de rendszeresen befizetett összegekkel. Azt tapasztaljuk, hogy azok a pénztártagjaink, akik belevágtak ebbe az öngondoskodási formába, azok ki is tartanak mellette. Ennek köszönhető, hogy a pénztárunk által kezelt vagyon nagysága, idén átlépte az egymilliárd eurót. Célunk, hogy a lakosság fiatalabb részét is megszólítsuk, hogy csökkenteni tudjuk a jelenlegi, 39 éves átlagéletkort az új belépők között.

– mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Az egészség is befektetés és az Öngondoskodási Index eredményei alapján a hazai lakosság számára kiemelten fontos az egészséges életmód, és az ehhez szükséges anyagi fedezet megteremtése. Az index eredményeit az OTP Egészségpénztár eredményei is visszaigazolják.

Azt látjuk, hogy egyre többen egyre többet tesznek félre az egészségükre, az idei első három negyedévben több mint 25 százalékkal emelkedett a pénztárunkhoz érkező befizetések összege 2022 azonos időszakához képest, míg az új belépők száma 18 százalékkal bővült.  Ugyanakkor látunk még teret a fejlődésre, sokan még mindig nem használják ki a pénztári befizetések után igénybevehető évi, maximum 150 000 Ft visszatérítést

 – mondta Kovács Tamás Attila az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

Az OTP Öngondoskodási Index felmérésről

Az OTP Öngondoskodási Index egy 2011 óta minden évben elkészülő, a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságra nézve reprezentatív felmérés. A legfrissebb mintavétel 2022 szeptemberében, személyes megkérdezéssel készült.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

Nyitókép: Bankár Magazin

Akadoznak a projektek az építőiparban

Az előző évek szárnyalása után a gazdasági problémák és a szűkülő hitelfelvétel miatt egyre nehezebb a helyzet az építőiparban: leálltak építkezések, megakadtak felújítások és befagyasztották az állami beruházásokat. Ez azonban a szakértő szerint nem jelenti azt, hogy most már gyorsan, olcsón, jó szakemberekhez jutnának azok, akiknek van megtakarításuk és felújítanának.

Azt már most lehet látni, hogy

2023-ra elég sok építőipari munkát visszamondtak a megrendelők, mintegy 70-80 százalékos megrendelés-visszaesésről beszélhetünk

– jelezte Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője.

Az állami munkákat is visszafogták

Az állami beruházásokat visszafogták, sokkal kevesebb az építkezés, és minimális mértékben zajlanak csak felújítások. Jelenleg leginkább azok a felújítási munkálatok maradtak meg az építőipari szakemberek számára, melyeket még a tavalyi támogatásokból indítottak el.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már könnyű lenne jó szakembert találni.

A folyamatban lévő fejlesztések ugyanis még mindig felszívják a jó munkaerőt, a jó generálkivitelezőket, így a szabadpiacon továbbra is kevés az igazán jó szakember.

Hozzátette, ennek oka többek között az is, hogy sokan dolgoznak még mindig közülük külföldön, miközben egy jelentős részük lassan kiöregszik a szakmájából, a képzéssel pedig komoly gondok vannak Magyarországon. Nagy Csaba személyes tapasztalatai szerint a legnagyobb problémák a tetőfedő, a bádogos és a burkoló szakmákban fordulnak elő.

Egyre több az olcsó külföldi „mester”

A helyzetet csak tovább rontja, hogy megszaporodott a hazai építőiparban működő külföldi cégek száma is, amelyek természetesen külföldi munkásokkal (románok, törökök stb.) dolgoztatnak. Ők azonban nem csak árban mennek alá a magyar konkurenciának, hanem minőségben is.

Ahhoz, hogy most jó szakembert találjunk, vagy óriási szerencse kell, vagy jól körül kell nézni ismerősi körben.

Utóbbi ugyanakkor még nem jelent garanciát a minőségre. Jelenleg azok közül válogathatunk leginkább, akik nem végeznek minőségi munkát, ugyanakkor azt a pénzt próbálják elkérni, amit a jó mesteremberek. Nagy Csaba szerint azok nagy része, akik minősíthetetlen munkát végeznek, ki fog hullani a közeljövőben az építőiparból. Hozzátette, hogy jelenleg is rengeteg per zajlik kivitelezési hibák miatt.

Csökkenés várható az árakban

Fontos kérdés az is, miként változnak a jövőben az építőipari munkák árai. A jó szakemberek esetében véleménye szerint nem várható csökkenés, már csak azért sem, mert ők jó előre le vannak kötve, illetve az üzemanyagárak drasztikus növekedése és KATA körüli változások tovább emelik a költségeiket.

Ugyanakkor a kevésbé jó szakemberek esetében biztosra vehető az áresés. Ezt már most is lehet látni, Nagy Csaba tud olyan esetről, ahol

az elmúlt évben még 13-15 ezer forintos négyzetméteráron végzett burkolást idén már 8 ezer forintos áron is megcsinálják.

A piac törvényei tehát működnek: aki munkát akar szerezni, az kénytelen lesz árat csökkenteni, vagy kimenni külföldre dolgozni.

Normalizálódni látszanak az alapanyagárak

Egy építkezéshez vagy felújításhoz viszont nem csak munkásokra van szükség, hanem alapanyagra is. Az alapanyagoknál az előző évben az volt a jellemző, hogy lendületesen emelkedtek az árak, most azonban úgy tűnik, hogy a verseny itt is kezd kiéleződni.

Egyes termékeknél már itt-ott árcsökkenést lehet tapasztalni: ilyenek például a vasanyagok vagy a faanyagok, ahol az év végén érezni lehetett a visszaeső keresletet, amire sok kereskedő némi árcsökkentéssel reagált.

Ráadásul hiány sem igazán tapasztalható most már ezen termékeknél, csak a speciális igények felmerülése esetén jelentkezhet várakozási idő.

Néhány építőanyag ára nem csökken

Természetesen akadnak olyan alapanyagok is, például tégla vagy a kerámia, ahol az eddigi óriási mértékű drágulás ellenére nem tapasztalni az árak mérséklődését.

Ennek az is oka, hogy ezen termékek gyártása meglehetősen energiaigényes folyamat, márpedig az energia most nem olcsó

– hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, aki végül azt is megjegyezte: nagyon nehéz lenne most megjósolni, hogy ebben az évben milyen változásokra készülhetnek az építőiparban és az alapanyagoknál a felújítani vagy építkezni szándékozó ingatlantulajdonosok.

Nyitókép: Unsplash.

Belváros

Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője szerint a belső kerületekben a bérlakások ismét “fénykorukat élik”. Ez azt jelenti, hogy jelentős volt irántuk a kereslet a tavalyi évben: újra keresleti piac alakult ki, egyelőre itt még mérsékelt áremelkedéssel. Vagyis nem tértek még vissza a járvány előtt jellemző bérleti díjak, azonban, ha a lendület kitart, akkor ez is bekövetkezhet, annak ellenére, hogy a rövid távú lakáskiadás feléledéséről továbbra sem beszélhetünk – tette hozzá.

Észak- és Bel-Buda

Nagy Andrea, a Balla Ingatlan észak- és bel-budai irodájának szakmai vezetője viszont úgy látja, hogy a budai kerületekben az árak már a tavalyi évben visszakapaszkodtak a járvány előtti szintekre, ugyanakkor mivel a kereslet is erős, így a magas árakon is találnak bérlőt. Mivel a kínálat vegyes, az árak széles skálán mozognak: 200-500 ezer forint között. Egy háromszobás házrész esetében például 300 ezer forintos havi bérleti díjra lehet számítani a III. kerületben.

Dél-Buda

Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője viszont nem tapasztalt nagyobb emelkedést tavaly a bérleti díjaknál: 120-130 ezer forintért már ki lehetett bérelni egy hónapra egy átlagos, kétszobás panellakást a XI. kerületben, ahogy az azt megelőző évben is. Az persze jellemző, hogy a kínálati ár magasabb ennél, ebből viszont alkudni szoktak a bérlők – jegyezte meg.

XIII. kerület

A XIII. kerületben hatalmas kínálat alakult ki a bérlakások piacán – hívta fel a figyelmet Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának vezetője. A bérleti díjak 100 ezer forintnál indultak a kerületben, és minden típusból bőségesen lehetett válogatni. Az árakat természetesen az elhelyezkedés, adottságok, minőség határozza meg, és a felső határ “a csillagos ég” – fogalmazott a szakértő.

X. és XVII. kerület

A X. kerületben bérelhető kertes házakból vagy éppen kisállatokkal költözhető otthonokból óriási a hiány – mondta Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Tavaly egy 2-3 szobás panel bérleti díja a X. kerületben mintegy 120-140 ezer forint között alakult, de egy új és minőségi ingatlanért ennek akár dupláját is elkérhették a tulajdonosok.

XVIII. kerület

A XVIII. kerületben Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan kerületi irodájának szakmai vezetője azt tapasztalta, hogy a bérlakások iránt tavaly erősödött a kereslet, ami talán annak is köszönhető, hogy mintegy 10 százalékkal olcsóbban kínálták őket, mint a járvány kitörését megelőzően.

XIX. és XX. kerület

A XIX. és XX. kerületekben viszont nem volt túl élénk a bérleti piac, a járvány idején sem tapasztaltak visszaeső bérleti díjakat az ingatlanközvetítők, jelenleg pedig még az egy-két évvel ezelőtti áraknál is magasabb szintekkel lehet találkozni – mondta Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ez azt jelenti, hogy egy jó állapotú, jó helyen található, 1+2 félszobás lakás 140 ezer forint körüli áron adható ki.

Csepel

Míg sok budapesti kerületben jelentős a kínálat albérletekből, addig Csepelen szinte alig találni kiadó lakást – mutatott rá Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan XXI. kerületi és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője. Így, ha valaki kiadná itt a lakását, akkor szinte azonnal talál rá bérlőt. Az érdeklődés tehát jelentős a bérlakások iránt, csak nincs miből válogatni – összegezte a szakértő.

IV. és XV. kerület

A befektetők száma pedig ismét nőhet, mivel a már kevésbé jó üzletnek számító MÁP+ állampapírból sokan közülük ismét az ingatlanpiacra menekülnek – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője. Azok, akik felismerték, hogy a jelenlegi környezet nem kedvez a befektetésüknek, a jóval „inflációállóbb” ingatlanpiac felé fordulhatnak, és a készpénzben vásárlók táborát fogják erősíteni – tette hozzá.

Balaton

A Balatonon is emelkedtek tavaly a bérleti díjak, mivel lekövetik az ingatlanárak alakulását – mutatott rá Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. Ráadásul hosszú távra kiadó ingatlanok gyakorlatilag nem is léteznek most a balatoni piacon, ami a szakértő szerint egy rejtett lehetőség a befektetők számára.

Belváros

A bérlakások újra “fénykorukat élik” a belvárosi kerületekben, ami azt jelenti, hogy jelentős irántuk az igény a tavasz végi nyitás óta.

Újra keresleti piac kezd kialakulni, természetesen némi áremelkedéssel.

Amennyiben ez a lendület kitart és a járványhelyzet sem romlik, akkor visszatérhetnek a régi, magasabb bérleti díjak a belvárosban is, annak ellenére, hogy a rövid távú lakáskiadás feléledéséről továbbra sem beszélhetünk – foglalta össze a helyzetet Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodáinak szakmai vezetője.

A rövid távú lakáskiadás kapcsán Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa megjegyezte, hogy a korábban rövid távra kiadott lakások egy része hosszú távú bérleményként jelent meg a piacon. Ezekre jellemző, hogy szép állapotú, jó minőségű, teljesen berendezett ingatlanok – hiszen a szállodai szobák versenytársaiként működtek -, és gyakorlatilag kiszorítják a nagyon rossz állapotú bérlakásokat a piacról.

A rövid távú lakáskiadás megszűnése elsősorban a belvárosi kerületekben éreztette hatását, ugyanakkor vannak kerületek, ahol nem eseti hatások befolyásolják a keresletet: ezekben jellemzően az átlagemberek vásárolnak befektetési céllal ingatlanokat – tette hozzá Balla Ákos.

• Befektető alatt persze azokat a személyeket kell érteni, akik olyan ingatlant vásárolnak, melyben ők maguk soha nem laknak, hanem kifejezetten kiadásra vásárolják azt.
• Mint mondta, ezek a befektetői vásárlások a járvány kitörése előtt az egész belvárosra jellemzőek voltak, de kedvelték a befektetők a IX., XI., XIII., XIV. kerületeket is.

XIII. kerület

A XIII. kerületben jelentős kínálat alakult ki mára a bérlakások piacán, és minden típusból bőségesen lehet válogatni. A bérleti díjak 100 ezer forintnál indulnak a kerületben – jelezte Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának vezetője.

Balla Ákos ennek kapcsán megjegyezte, hogy a XIII. kerületben sok olyan befektetőről beszélhetünk, akiknek nem csak egy, hanem kettő, három vagy még több ingatlanja is van a kerületben. Ennek oka, hogy a kerület régóta kedvelt a vevők körében és ez a frekventáltság töretlen. Ha például vidéki vásárlókat kérdezünk meg arról, hogy hol szeretne vásárolni, akkor jellemzően a XIII. és XIV. kerületet szokták említeni – jelezte a szakértő.

XIV. és XVI. kerület

Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője is megerősítette, hogy a XIV. kerületben most is jelen vannak a befektetők a piacon:

keresik a jó állapotú lakásokat, melyeket hosszú távra 130-150 ezer forintért ki tudnak adni.

Észak- és Bel-Buda

Ugyanakkor a budai kerületekben is felbukkannak a bérlakás-célra vásárló befektetők. Nagy Andrea, a Balla Ingatlan észak- és bel-budai irodájának szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy sok olyan bérbeadóval találkozik, akik úgy vélik, hogy még mindig nem tudnak jobb befektetést ingatlanvásárlásnál és -kiadásnál.

Az árak talán emiatt is itt visszakapaszkodtak a járvány előtti szintekre, de mivel a kínálat vegyes, így széles skálán mozognak a budai kerületekben: 200-500 ezer forint között. Egy háromszobás házrész esetében például 300 ezer forintos havi bérleti díjról beszélhetünk a III. kerület esetében – tette hozzá a szakértő.

Dél-budai régió

Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője viszont a bérleti díjaknál nem tapasztalt jelentősebb változást a járvány után:

Most is ugyanúgy 120-130 ezer forintért lehet havonta bérelni egy átlagos, kétszobás panellakást a XI. kerületben, mint korábban.

Az persze jellemző, hogy a kínálati ár magasabb ennél, ebből viszont alkudni szoktak a bérlők.

X. és XVII. kerület

Ami a külső pesti kerületeket illeti, Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint azt lehet érezni, hogy a pár évvel ezelőtti kínálatot meghaladja a kiadó lakások száma. Ugyanakkor bérelhető kertes házakból vagy éppen kisállatokkal költözhető otthonokból óriási a hiány.

Jelenleg egy 2-3 szobás panel bérleti díja a X. kerületben mintegy 120-140 ezer forint között alakul, de egy új és minőségi ingatlanért ennek akár dupláját is elkérheti a tulajdonosa.

XIX. és XX. kerület

A XIX. és XX. kerületekben viszont nem túl élénk a bérleti piac – jegyezte meg Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője. A járvány idején sem tapasztaltak visszaeső bérleti díjakat, jelenleg pedig az egy-két évvel ezelőtti áraknál némileg magasabb szintekkel lehet találkozni. Így egy jó állapotú, jó helyen található, 1+2 félszobás lakás 140 ezer forint körüli áron adható ki.

Balla Ákos végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkönnyebben kiadható ingatlanoknál az elmúlt években némi eltolódás volt megfigyelhető: míg korábban az egyszobás garzonok voltak a legnépszerűbbek Budapesten, addig ma már a másfél szobás lakásokat keresik leginkább a bérlők, mégpedig olyan félszobával, mely egy normális méretű hálószobaként használható.

Ennek oka, hogy egy ilyen lakás egyedülállóknak, pároknak vagy kis családoknak is megfelelő. A nagyobb családok nyilván nagyobb, két-háromszobás ingatlanokat keresnek, ugyanakkor belőlük kevesebb van, mint a kislakások bérlőiből

– jegyezte meg a szakértő.

A versenyen elindult diákok a jövőben hasznosítható tudást szereztek

A rendezvényen Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte:

A magyar lakosság pénzügyi tudása sokat javult az elmúlt 15-20 évben, de szükség van további fejlődésre.

Mint mondta, a tapasztalatok szerint a diákoknak sem bonyolultak a pénzügyek, sok vetélkedő bizonyítja ezt. Különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarországon ma már sok szervezet foglalkozik önkéntesen a pénzügyi tudatosság terjesztésével.

A versenyen elindult diákok a jövőben hasznosítható tudást szereztek

– mutatott rá Gion Gábor, megköszönve a Pénztárszövetségnek a vetélkedő megszervezését és a pénzügyi tudatosság terjesztésében vállalt szerepét.

Az öngondoskodás fontosabb, mint valaha

Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke elmondta: 

A húszéves szervezet működése során folyamatosan dolgozott azon, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodásra.

Ennek részeként idén harmadszor rendezték meg a Pénzmesterek vetélkedőt, amelyre az eddiginél több, mintegy 2200 középiskolás regisztrált, és közülük 1500 eljutott a döntőig – emelte ki.

A verseny a korosztály igényeihez illeszkedő feladatokkal és felhasználóbarát online felülettel várta a jelentkezőket, akik számítógépről és mobileszközről is megoldhatták a 10-10 kérdésből álló kvízköröket, valamint a döntő feladatait, amelyek középpontjában a pénzügyi és az öngondoskodáshoz kapcsolódó alapismeretek álltak.

Nagy Csaba jelezte azt is, hogy az elmúlt három év alatt több mint 4000 diákot, tehát 4000 családot értek el a vetélkedővel. A pénteki díjátadón 12 sikeres versenyző vehetett át elismeréseket, illetve díjazták a legeredményesebb és legaktívabb három középiskolát is. A Pénzügyminisztérium különdíjat ajánlott fel az öngondoskodás témájában legötletesebb esszék megalkotóinak.

Fogalmi zavarok vannak a fejekben

Az, hogy egy luxusingatlan mikor számít luxusingatlannak számos tényező határozza meg.

Attól még egy ingatlan nem válik luxusminőségűvé, hogy kicseréjük benne a burkolatot egy drágább megoldásra.

De ugyanígy a luxuspanel kifejezés is értelmezhetetlen szakmai szempontból, hiszen egymásnak ellentmondó fogalmakat tartalmaz. Sokan nem is szeretik már a luxus kifejezést, egyrészt mert leértékelődött, másrészt a hivalkodás érzése kapcsolódik hozzá.

A lokáció megkerülhetetlen

Így van ezzel Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője is, aki inkább a prémiumkategóriás kifejezést használja a hirdetéseknél. Mint mondta, legelőször, mint minden ingatlannál,

a luxusingatlanoknál is az elhelyezkedést kell figyelembe venni. Luxusingatlan ugyanis nem képzelhető el presztízsterületeken kívüli elhelyezkedéssel.

Ugyanezt említette Krausz Gábor is, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője is, aki szerint a leginkább meghatározó elem egy luxusingatlannál az elhelyezkedés, ugyanakkor szerinte minden luxusnak tekinthető, ami egy bizonyos termékkörön belül a legjobb minőségű és legdrágább.

Újbudai luxus

A XI. kerületen belül “kiemelkedő” lokációnak Gellérthegy, Péterhegy, Sashegy, Sasad és a Madárhegy tekinthető.

Ezek kínálnak olyan területi alapfeltételeket, ahol van esély arra, hogy egy valódi luxusminőségű és -érzetű ingatlant alakítsunk ki.

Ezeken a területeken már egy középkategóriás ingatlan esetében is meghaladják az 1 millió forintot a négyzetméterárak – tette hozzá a szakértő.

Balatoni prémium 

Krausz Gábor is arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már egy partközeli, szép ingatlan esetében a 100 millió forintos ár inkább csak átlagosnak számít, nem a luxuskategóriát jelenti.

A Balatonnál a csúcskategóriának az a kiindulópontja, ha egy telek saját vízparti résszel rendelkezik.

Hiszen vízparti telekből nagyon kevés van, az áruk folyamatosan emelkedik, viszont az egyik legjobb befektetés, miközben nagyon drága már ma is, így igen kis réteg számára elérhető. Az ilyen telkek ára mintegy 300 ezer forintos négyzetméterártól indul a Balaton déli partján.

Szintén a luxusingatlanok körébe sorolhatók azok a Balaton körül található, többhektáros nagybirtokok is, melyek nem csak nagy alapterületű házzal, hanem lovardával, melléképületekkel, garázsokkal rendelkeznek – tette hozzá.

A tömeg felejtős

Nagy Csaba szerint is lényeges tényező, hogy a valódi luxusingatlanok nem egymás hegyén-hátán található lakóparki lakások, hanem panorámás, természetközeli részen fekszenek: vízparton, esetleg erdőszélen, ráadásul egy jelentős méretű saját területet kell, hogy kihasítsanak a környezetből.

Ez azt jelenti, hogy minimum egy 2-3 hektáros telekmérettől beszélhetünk luxusszínvonalról, míg az épület alapterületét tekintve 300 négyzetmétertől.

A luxusingatlanoknál természetesen fontos tényező annak stílusa, az építész és a lakberendező hírneve, a kivitelező megbízhatósága, illetve a beépített anyagok minősége és a kiemelkedő műszaki tartalom – sorolta az ingatlanközvetítő.

Mit tartalmaz egy luxus ház?

Ami egy luxusingatlan belső elrendezését illeti, nem elsősorban a funkcionalitás a fontos. Helyet kell kapnia benne egy nagy nappalinak vagy inkább szalonnak, ettől távolabb elhelyezkedő vendégszobáknak, valamint egyéb olyan helyiségeknek, melyek egy átlagos lakásban nem találhatók meg: így egy moziszoba, fitneszterem, télikert vagy akár kártya- és szivarszoba is kialakításra kerülhet.

Házaknál jellemzően egy medence is helyet kap az ingatlanon, de ez lakásoknál nem annyira elterjedt, ott ezt a szauna és a jakuzzi váltja ki a medencét.

Mit kínál egy luxus lakás?

Természetesen lakásoknál is megvalósítható a luxusminőség,

jellemzően felső szinteken található, tökéletes panorámával – akár körpanorámával – rendelkező penthouse lakásokról beszélhetünk luxuslakásként, óriási terasszal, szaunával, jakuzzival, mely jellemzően a teraszra kerül.

Itt a fitneszterem, a szauna vagy a medence sem feltétlenül a lakáson belül kerül kialakításra, hanem maga a társasház kínál ilyen szolgáltatásokat – magyarázta Nagy Csaba.

Szintén a penthouse lakásokat említette Krausz Gábor is, melyek esetében luxusingatlanokról beszélhetünk, amennyiben

az adott ház a vízparton található, tökéletes panorámával rendelkezik, valamint 50-60 négyzetméteres, de nem ritkán 150-200 négyzetméteres terasz tartozik hozzá, ahol pezsgőfürdő és szauna is található.

Ami a lakások alapterületét illeti, nem feltétlenül óriásiak, de minimális méretük egy nappali plusz három hálószoba.

Kütyük és egyéb műszaki nyalánkságok

Fontos tényező ezeknél az ingatlanoknál a gépészet és a műszaki tartalom. A luxusingatlanok alapvetően energiatakarékos, környezettudatos megoldásokat alkalmaznak: hőszivattyút, megújuló geotermikus energiát, napelemet, illetve ezeknél már teljesen automatizáltan a tulajdonos igényeihez minden pillanatban maximálisan alkalmazkodó okosotthonról beszélünk, melyben minden eszköz akár egy mobiltelefonon és egy alkalmazáson keresztül is vezérelhető.

És persze itt sem az alsó kategóriás megoldásokról beszélünk, hiszen az okosotthon ma már egy elég tág fogalom – magyarázta Nagy Csaba.

Beszéljünk a pénzről!

Ami pedig az árakat illeti, az előbb felsorolt paraméterek, tehát

Az “igazi” luxus a XI. kerületi ingatlanok esetében 1,5-2,5 millió forintos négyzetméteráron valósítható meg.

ugyanakkor találkozhatunk a piacon akár 3 millió forintos négyzetméterárakkal is – mondta Nagy Csaba, aki utóbbit azért már némileg túlzónak találja.

Krausz Gábor tapasztalatai szerint

A Balatonnál található vízparti telken álló, és luxusszínvonalúnak tekinthető házak ára sokszor meghaladja az 1 milliárd forintot is.

Van, amelyhez helikopter-leszálló is tartozik, de a berendezésre is 100 milliókat költenek a tulajdonosaik, és vagy szinte mindent külföldről hozatnak hozzá, vagy egyedi gyártású berendezések kerülnek bele. Ennél valamivel olcsóbbak a korábban említett Balaton körüli nagybirtokok, melyek ára 500-600 millió forintnál indul – tette hozzá a szakértő.

Az idei Pénzmesterek verseny megújult, és mobil eszközről is könnyen megtekinthető felületen zajlik majd, amit a www.penzmesterek.hu oldalon lehet megtalálni.

A vetélkedőn a 200 ezer forintos fődíj mellett számos különdíjat osztanak ki, valamint díjazzák az induló diákok legeredményesebb iskoláit is. A verseny 2021. május 20-ig tart. A nyerteseket az oldalon keresztül, illetve közvetlenül fogja értesíteni az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke a közleményben kiemelte: a vetélkedő több mint egy online kvízsorozat, hiszen a versenyre a résztvevők egy összetett, és a pénzügyi kultúra számos területére kiterjedő tudástárból készülhetnek fel.

Nemcsak a pénztári alapfogalmakat sajátíthatják el, hanem például megtanulhatják, hogy mire érdemes odafigyelni egy online vásárlás, vagy éppen egy bankszámlanyitás során.

– ismertette.

A verseny az elmúlt években több mint ezer magyar gimnáziumi diák számára nyújtott segítséget abban, hogy élményszerűen ismerkedjenek meg a pénzügyi kultúra alapfogalmaival.

A megmérettetésre már március 16-tól regisztrálhatnak a résztvevők, az első kvízkör pedig március 31-én éjféltől lesz elérhető. Ezt követően a diákok hat héten át, minden héten egy újabb kvízt kapnak majd, egyenként 10 kérdéssel. A legeredményesebb 50 versenyző jut a döntőbe. Aki esetleg kihagyna egy-egy kvízt, nem kell aggódnia, utólag is pótolhatja azt. A kvízekre a diákok a szintén az oldalon, regisztrációt követően elérhető tudástár segítségével készülhetnek fel – írták.

A közlemény szerint 2020 végén már közel 238 ezer pénztártag gyarapította nyugdíjcélú megtakarításait a társaságnál.

A pénztár közölte: a befizetések összege tavaly közel 9 százalékkal emelkedett 2019-hez képest, részben az innovatív bankkártyás fizetési lehetőségeknek és az online is elérhető szolgáltatásoknak köszönhetően.

• Tavaly a pénztárhoz érkező mintegy 25 milliárd forintnyi befizetés 76 százaléka az egyéni befizetésekből származott – részletezték.
• A munkáltatók összesen 5,8 milliárd forintnyi hozzájárulást utaltak dolgozóik után a nyugdíjpénztárhoz – tették hozzá.
• Tavaly több mint 16 ezer bankkártyás tranzakciót indítottak a pénztártagok és összesen 1,1 milliárd forintot fizettek be bankkártyáik segítségével – ismertették.

Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a közlemény szerint elmondta: továbbra is azon dolgoznak, hogy gyarapítsák ügyfeleik megtakarításait és fejlesszék a digitálisan elérhető szolgáltatásaikat a biztonságos és kényelmes ügyintézés érdekében.

Meggyőződésem, hogy 2020-ban a magyarok sikeresen vizsgáztak a hosszú távú öngondoskodás terén.

– így fogalmazott az ügyvezető.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szintén úgy fogalmazott, hogy az árak mérséklődése elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években irreális mértékben emelkedtek meg a panelárak. Ő határozott, 5-10 százalékos árcsökkenéssel találkozott a panelek szegmensében a kerületben.

Ugyanilyen mértékű árkorrekcióról számolt be Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is. Az 5-10 százalékos ereszkedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy árak 18-20 millió forintnál indulnak a kerületben: ennyiért már vehetünk egy 27 négyzetméteres társasházi garzont.

• A Havanna lakótelepen a 35 négyzetméteresek is hasonló áron kelnek el: olykor becsúsznak 20 millió alá, míg felfelé 22 millió a plafon, a reális ár azonban 20 millió forint körül alakul.
• A Lakatos lakótelepen a 40 négyzetméteres másfél szobás lakások 21-23 millió környékén vehetők meg.
• A nagyobb, 50-72 négyzetméter körül lakások ára a Havannán 24-28 millió forint között mozog, ugyanakkor a 25 millió forint fölöttieket szinte lehetetlen eladni, kivéve, ha nagyon szépen fel vannak újítva – hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.

Ha a pesti oldalon egy kicsit beljebb nézünk körül, akkor is hasonló helyzettel találkozhatunk. Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint ebben a két kerületben is leginkább a paneleknél lehet érezni az elmúlt időszakban kibontakozott árcsökkenést. Ez azt jelenti, hogy 25 millióért már lehet kapni panellakást akár Zuglóban is.

A IX. kerületben ugyancsak érezni az ereszkedő árakat, habár Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodája szakmai vezetője szerint az árcsökkentés folyamata azért elég lassú, a hirdetési áraknál szinte csak jelképes mérsékléssel indul. Erre néhány példát is említett az ingatlanközvetítő: egy József Attila lakótelepen található egy plusz két félszobás lakást eredetileg 31 millió forintra tartott a tulajdonosa. Ennek árát az ingatlanközvetítő tanácsára csökkentették 29,9 millió forintra, de az ekkor jelentkező vevő mindössze 27 milliót kínált érte. Ebből alakult ki végül egy 28 millió forintos ár. De akadt olyan értékesítésre is példa, melynél a 35 milliós hirdetési ár helyett végül 31 millió forintért kelt el az ingatlan – tette hozzá Hart Erzsébet.

Nincs ez másként a budai oldalon sem. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője szerint egy átlagos, 2 szobás, 30-35 milliós kelenföldi panellakás esetében nem ritka a 3-4 milliós alku sem, viszont az eladók egy ilyen árcsökkentést ritkán hajlandóak elfogadni. Ennek következtében kevés a valós tranzakció, és csak a tényleg motivált eladók tudják értékesíteni most ingatlanjaikat.

A dél-budai agglomerációban fekvő Érden is erős árcsökkenés bontakozott ki az elmúlt hónapokban, hiszen mint Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetője rámutatott: míg a házak esetében alig lehet mérséklődést tapasztalni, a paneleknél – ami azonban az érdi ingatlanpiacnak csak egy kis szeletét jelenti – a tavaly jellemző 27-29 milliós szinteknél már több millió forinttal alacsonyabban járnak a hirdetési árak. És az is látványos változás, hogy míg egy-két éve még alig volt eladó panellakás Érden, most jelentősen megnövekedett a kínálat.

Agglomerációs ingatlan, mint életforma

A fentiek hatására jellemzővé vált Budapesten a kifelé áramlás, mely a külső kerületeket, illetve az agglomerációt célozta. Sokan elfogadják ugyanis az agglomerációs ingatlant, mint életformát, annak ellenére, hogy az autóhoz köti őket, vagy hogy sokkal tovább tart beérni a munkahelyre, mint egy belső kerületből.

A hátrányokkal szemben áll ugyanis, hogy az agglomeráció sokkal kedvezőbb árszínvonalat biztosít, ha ingatlanvásárlásról van szó.

Aki ezt a kompromisszumot meg tudta kötni, az megjelent vevőként az agglomerációban, mely miatt nagyon komoly forgalma alakult ki ezeken a részeken a családi házaknak, ikerházaknak, sok esetben olyan összegért, amennyiért budapesti lakásukat eladták a vevők.

– magyarázta Balla Ákos.

Az olcsót keresik

Ugyanez derült ki egyes az egyes kerületek ingatlanközvetítőinek szavaiból is:

az érdeklődők a külső kerületek, illetve az agglomeráció felé tartanak, a nagyobb, de olcsóbb ingatlanok irányába.

Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője szerint megfigyelhető, hogy leginkább az olcsó ingatlanok iránti kereslet erősödött, tehát a 20-30 milliós kategóriát keresik a családi házaknál a vevők a déli agglomerációban. Ez viszont a gyakorlatban nem létezik. Így azt tapasztalni, hogy az érdeklődők egyre kijjebb próbálkoznak a vásárlással:

felkapott lett például Délegyháza, Áporka, Majosháza a déli agglomerációban.

A járvány miatt jó ha van kertünk

De ez az irány nem csak az alacsonyabb áraknak a hatása, hanem a járvány következménye is, mivel sokan érzik úgy, hogy a bezártságot könnyebben tudják átvészelni egy nyugodt, nem központi fekvésű, csendes, kertes házban, ahol az egész családnak nagyobb tér áll a rendelkezésére – vélekedett az ingatlanközvetítő.

Mindenesetre az egyértelmű, hogy most kevésbé a lakások keresettek, sokkal inkább a családi házak, ikerházak, vagy akár hétvégi házak és nyaralók. A lakások akkor vannak különösen hátrányos helyzetben, ha felújítandók is. Ezeket hiába kínálják most jó áron tulajdonosaik, nagyon nehéz rájuk vevőt találni a felújítás nehézségei miatt – tette hozzá.

Visszavonulnánk vidékre

Hasonló helyzet rajzolódik ki dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodája szakmai vezetőjének szavaiból, aki szerint

az újraindulást követő hónapokban elkezdtek az emberek a kevésbé frekventált helyszíneken lévő ingatlanok után érdeklődni.

Ez a Velencei-tó esetében azt jelenti, hogy elsősorban a zártkerti ingatlanok, a túlparton lévő Pákozd, Sukoró és a központi részektől távolabb fekvő helyszínek iránt nőtt meg számottevő mértékben az érdeklődés.

Ezeket a helyszíneket korábban valamelyest mellőzték a vásárlók, most azonban vélhetően a járvány hatására olyan ingatlanok iránt nőtt meg a kereslet, melyekbe úgymond “visszavonulhatnak” tulajdonosaik, illetve sokan tartósan is ilyen, nyugodtabb területeken fekvő ingatlanokban képzelik el az életüket. És persze igyekeznek a vevők minél olcsóbban kielégíteni ez irányú igényeiket.

Nagyobb árengedménynél bevállaljuk az ingázást

De nincs ez másként a budai kerületekben sem, hiszen mint Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője jelezte: aki valóban vásárolni akar, az most még kijjebb, az agglomerációban nézelődik, így például Érden, ahol olcsóbb árakat talál. És ha ott 10-20 millió forinttal olcsóbban meg fog kapni egy hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlant, mint a budapesti kerületekben – természetesen az elhelyezkedést leszámítva – akkor nem igazán érdekli az ingázás vagy az ezzel járó nehézségek.

A gyerekek mozgásigénye miatt a családi ház a nyerő

Pesten sem más azonban a helyzet, amire Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője világított rá: megnőtt a kereslet a családi házak iránt a két észak pesti kerületben. Úgy véli, hogy

a bezártság sok kisgyermekes család számára egyértelművé tette, hogy igen nagy problémát okoz a gyerekek mozgásigényének kielégítése a társasházi lakásokban.

Természetesen akadnak olyanok, akik nem tudják megfizetni a családi házak magasabb árait, ők továbbra is a lakások között keresgélnek: a legkeresettebb lakástípusok továbbra is a 35-60 négyzetméteres másfél, kettő vagy háromszobás (ezen belül is a 1+2-es vagy 2+1-es) ingatlanok – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

Nyitókép: Pixabay.