Biden repülőgépe, az Air Force One hétfőre virradó éjjel szállt le a londoni Stansted repülőtéren.

Az elnök délelőtt a Downing Streeten tárgyal Sunakkal, majd délután a London nyugati határában emelkedő windsori kastélyban, a legősibb és legnagyobb brit királyi rezidencián fogadja őt az uralkodó.

Joe Biden londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki a két szövetséges között, miután az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott, köztük Nagy-Britannia.

Az amerikai döntés után Rishi Sunak kijelentette, hogy Nagy-Britannia a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezmény aláírójaként „nem szorgalmazza” ezeknek a fegyvereknek a használatát. A londoni miniszterelnöki hivatal Biden és Sunak hétfői Downing Street-i találkozója előtt nem jelezte, hogy az ügy napirendre kerül a kétoldalú megbeszélésen.

Az amerikai elnök és a brit kormányfő keddtől részt vesz a vilniusi NATO-csúcstalálkozón.

Elutazása előtt Joe Biden hétfő délután felkeresi III. Károly királyt és hitvesét, Kamillát a windsori kastélyban. Biden nem volt jelen a brit uralkodó május 6-i koronázásán, amelyet a londoni Westminster apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában tartottak. Képviseletében felesége, Jill Biden vett részt a ceremónián.

Londoni hivatalos források már korábban is jelezték, hogy nem valószínű Biden részvétele a koronázáson. Az amerikai elnök jelen volt III. Károly édesanyja, a néhai II. Erzsébet királynő tavaly szeptemberi temetési szertartásán, április második felében pedig Észak-Írországban és az Ír Köztársaságban tett látogatást az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás 25. évfordulója alkalmából.

Joe Biden távolmaradása a májusi londoni koronázási szertartásról nem volt kivételes fejlemény: az Egyesült Államok fennállása óta egyetlen amerikai elnök sem volt jelen brit uralkodók koronázásán.

A Downing Street és a Fehér Ház ugyanakkor már korábban jelezte, hogy Biden következő európai látogatásán mindenképpen felkeresi III. Károly királyt.

Nyitókép: Unsplash.

Sir Keir Starmer a Daily Express című radikálisan EU-szkeptikus brit napilap skóciai kiadásában közölt írásában leszögezte azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút sem az EU-ba, sem az Európai Unió egységes belső piacára és vámuniójába.

A Munkáspárt vezetője és árnyékkormányának miniszterelnök-jelöltje kizárta annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia újból érvényesítse az emberek szabad mozgásához és letelepedéséhez fűződő európai uniós szabadságjogot.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem akarta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Szerdán megjelent írásában a Munkáspárt vezetője úgy fogalmazott, hogy a Brexitről szóló vita „immár a múlté, és ott is van a helye”.

Keir Starmer ugyanakkor bírálta a kilépés feltételrendszerét rögzítő szerződést, amelyet a konzervatív párti kormány kötött az EU-val. A Labour vezetője szerint ugyanis a megállapodás elfojtja Nagy-Britannia növekedési potenciálját és „hatalmas mértékben” az Európai Unió javára billenti a kereskedelmi feltételeket.

A munkáspárti vezető nem először jelenti ki nyilvánosan, hogy pártja nem akarja visszavezetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

A BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva Starmer nemrégiben úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba.

Hozzátette: az ország a népszavazáson meghozta döntését, azóta ki is lépett az Európai Unióból, és „erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni”.

A legfrissebb felmérések szerint a britek relatív többsége is arra számít, hogy Nagy-Britannia belátható időn belül nem lesz ismét az EU tagja.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov éppen szerdán ismertetett, 3212 fő bevonásával készült reprezentatív felmérésében a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy valószínűtlennek tartja hazája újbóli EU-csatlakozását a következő húsz évben. A felmérés résztvevőinek 33 százaléka ugyanakkor valószínűnek nevezte, hogy Nagy-Britannia két évtizeden belül újból belép az Európai Unióba.

Egy másik felmérés azonban, amelyet a Focaldata közvéleménykutató végzett a Best for Britain nevű EU-párti kampánycsoport megbízásából tízezernél több választó bevonásával, azt mutatta ki, hogy a britek 63 százaléka szerint a Brexit több problémát okozott, mint amennyit megoldott, 53 százalék szerint pedig Londonnak a jelenleginél szorosabbra kellene vonnia az EU-hoz fűződő kapcsolatait.

Nyitókép: Unsplash

A 440 drágakővel és féldrágakővel ékesített, 2,3 kilogramm súlyú 22 karátos aranykoronát – amely 1661-ben, II. Károly koronázására készült, de az utolsó előtti angolszász király, a normann hódítás évében, 1066-ban elhunyt Hitvalló Eduárd emlékét őrzi – csak egyszer, a koronázás napján helyezik minden uralkodó fejére, utána visszaviszik a londoni Tower ősi erődjének kincstárába.

A koronázás pillanata után Welby érsek, majd az apátságban összegyűlt 2300 meghívott vendég egyszerre kiáltotta, hogy „God Save the King” (Isten óvja a királyt!).

A koronázás után Justin Welby, majd Vilmos walesi herceg, Károly és az 1997-ben elhunyt néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, a brit trón várományosa is hűséget esküdött az uralkodónak.

Az érsek hűségesküjének hátterében az áll, hogy az anglikán egyház államegyháznak számit 1534 óta, amikor VIII. Henrik – miután kudarccal végződtek arra irányuló diplomáciai erőfeszítései, hogy a pápa semmisnek mondja ki házasságát Aragóniai Katalinnal – szakított Rómával, és külön törvények alapján saját magát tette meg az új anglikán államegyház, az Anglicana Ecclesia vezetőjévé.

VIII. Henrik megtartotta és a hivatalos uralkodói címek közé emelte a Hit védelmezője (Defender of the Faith) funkciót is, jóllehet ezt még a katolikus egyházfő adományozta neki csaknem másfél évtizeddel az egyházszakadás előtt.

A mindenkori brit uralkodó a mai napig az anglikán egyház főkormányzója – vagyis világi vezetője -, és a Hit védelmezője cím birtokosa. Az ő személyes felelősségi körébe tartozik a két legfőbb anglikán vallási méltóság, a canterbury-i és a yorki érsek, valamint az anglikán egyház püspökeinek kinevezése.

III. Károly a 39. uralkodó, akit a Westminster-apátságban koronáztak meg. Az első angol király, akinek fejére a történelmi dokumentumok tanúsága szerint kétséget kizáróan itt helyezték a koronát, a normann hódító, I. Vilmos volt 1066 karácsonyán.

A szombati ceremónián III. Károly feleségét, Kamillát is megkoronázták, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a férfi uralkodók hitvesét a királynői cím, saját korona és a felség megszólítás illeti meg.

Kamillát, az uralkodó második feleségét Mária királynő koronájával koronázta meg Welby érsek. Ez a korona 1911-ben készült V. György király felesége, Mária királynő számára.

V. György és Mária gyermeke volt a jelenlegi uralkodó nagyapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király, aki II. Erzsébet királynő, III. Károly néhai édesanyja követett a trónon.

II. Erzsébet tavaly szeptemberben, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el, és halálának pillanata óta Károly a brit uralkodó.

III. Károly, aki novemberben tölti be 75. életévét, az angol-brit monarchia történetében a legidősebb uralkodó, akit megkoronáztak.

Novák Katalin személyében hivatalban lévő magyar államfő most először vett részt brit uralkodó koronázásán.

Nyitókép: Unsplash.

Andrew Bailey a BBC rádió hétfői hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a brit jegybanknak „bőven maradt még tűzereje” a koronavírus-válság okozta recesszió elleni monetáris fellépéshez, és új eszközök bevetését is fontolgatja.

Bailey szerint a Bank of England potenciális pénzügypolitikai eszköztárából nem hiányzik a negatív jegybanki kamat alkalmazása sem. A piaci szereplőknek is üzenve hangsúlyozta ugyanakkor: ez csak egy ténymegállapítás, de nem véleménynyilvánítás arról, hogy a Bank of England alkalmazni akarja-e ezt módszert vagy sem.

A Bank of England tavaly márciusban, a koronavírus-válság kezdetén két, soron kívüli ülésen 0,75 százalékról a jelenleg is érvényes 0,10 százalékra csökkentette irányadó kamatát, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról azóta három lépésben 895 milliárd fontra (385 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét.

Ebből a jegybank brit állampapírt, illetve a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési osztályzatú fontkötvényeket vásárolhat.

A Bank of England legutóbb novemberben emelte a likviditáspótló eszközvásárlási program célösszegét: akkor 150 milliárd fontot – az elemzői várakozásoknál sokkal többet – tett hozzá az állampapír-vásárlásokra fordítható részhez.

A vállalati kötvények vásárlásának 20 milliárd fontos kerete nem módosult.
Ezeknek az intézkedéseknek a várható gazdasági hatásairól Andrew Bailey a hétfői BBC-interjúban elmondta: azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) értéke az idei év végére újból eléri a 2019 végén mért szintet.

Hozzátette: nagyon nagy vívmány a lendületes nagy-britanniai oltási kampány, és ez is hozzájárul a brit gazdaság megnyitásához.

A brit statisztikai hivatal (ONS) első becslése szerint a brit GDP-érték 2020 egészében átlagosan 9,9 százalékkal zuhant, és ezzel a 2013-ban mért szintre esett vissza.

Ilyen mértékű visszaesésre 1709 rendkívül zord tele óta nem volt példa a brit gazdaságban.

A Bank of England kormányzója jóval derűlátóbb véleményt fogalmazott meg a gazdasági kilátásokról, mint a minap a brit pénzügyminiszter.

Rishi Sunak, aki a hónap elején ismertette az áprilisban kezdődő 2021-2022-es pénzügyi év költségvetési tervezetét, közölte: a brit kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő független elemzőintézet (Office for Budget Responsibility, OBR) legfrissebb előrejelzése azzal számol, hogy a hazai össztermék értéke 2022 közepére éri el ismét a koronavírus-járvány előtti szintet.

Sunak hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez is jelentősen javított előrejelzés, mivel az OBR korábban 2022 végére várta ugyanezt.

A pénzügyminiszter is kiemelte, hogy a korábban vártnál gyorsabb kilábalás elsődleges tényezője a rendkívül lendületesen haladó nagy-britanniai oltási kampány, amely lehetővé tette, hogy a brit kormány részletes nyitási menetrendet dolgozzon ki.