Csontváry kora egyetlen divatos festőirányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai ismerhetők meg művészetében – hangsúlyozta a kiállítás csütörtöki ünnepélyes megnyitóján a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Vitályos Eszter felidézte: Csontváry 170 évve1 ezelőtt, 1853. július 5-én született a felvidéki Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Évtizedekig tartó, útkereső erőgyűjtést követően 1880-ban egy sorsfordító hallucinációs élmény következményeként határozta el, hogy festő lesz.

Évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a „nagy motívumot” kutató utazásokra. Igyekezett megteremteni művészetének anyagi feltételeit, önmaga mecénása volt – emlékeztetett, hozzátéve: nemcsak Csontváry munkássága, hanem ez is példa lehet korunk művészei számára.

Vitályos Eszter kiemelte: a nemrég felújított Ión-Pergamon Csarnok tágas tereiben együtt láthatók olyan főművek, mint A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.

A tárlat különlegessége, hogy a festőgéniusz születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM). Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves JPM Csontváry Múzeumba – közölte.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a Budapesten július 16-ig nyitva tartó kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a JPM Csontváry-gyűjteményét egyesíti, három magángyűjtő Csontváry-képeivel kiegészítve.

Mint hozzátette, a tárlat így a talán legegyedibb és legkülönlegesebb magyar festőművész valamennyi ikonikus alkotását bemutatja.

Ez a kiállítás méltó nemcsak a magyarokban élő Csontváry-kultuszhoz, de látványában és elrendezettségében talán a legközelebb áll ahhoz az eszményhez, ahogyan maga a mester szerette volna látni és láttatni életművét – közölte.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Csontváry maga kétszer is az egykori Nagy Iparcsarnokot választotta művei bemutatására, amelynek helyén most az Új Nemzeti Galéria felépítését tervezik.

Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy Csontváry Kosztka Tivadar grandiózus életműve még soha nem volt olyan méltó környezetben látható, mint most a Szépművészeti Múzeum tereiben, ahol a legmonumentálisabb festmények is „lélegzethez juthatnak”.

A kiállításon szinte minden érzékszervvel felfogható, ahogy a művek életre kelnek, a színek felizzanak, a motívumok megmozdulnak, a művek párbeszédbe lépnek – jegyezte meg.

Csontváry 1919-ben kigúnyolt, kinevetett különcként, magányosan halt meg, most azonban műveit azok között a falak között mutatják be, ahol a nagy „vetélytárs”, Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik – mutatott rá Gergely Mariann.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a múlt év második felében, négy hónapon át tartó műveletben résztvevő országok bűnüldöző hatóságai repülőtereken, határátkelőhelyeken, valamint aukciósházakban, múzeumokban és magánlakásokban végeztek ellenőrzéseket. Kiemelték:

• Az akció során a francia vámhatóság 4231 régészeti leletet foglalt le, köztük mintegy háromezer érmét, valamint gyűrűket és kerámiadarabokat. Megállapították, hogy az elkövető régészeti lelőhelyeket fosztott ki egy fémdetektor segítségével. Egy másik házkutatás során a francia hatóságok három, a Tumaco-La Tolita kultúrából származó ősi szobrocskát foglalt le. A spanyol rendőrség 91 aranyérméből álló kincsleletet talált a Római Birodalom időszakából, becsült értéke félmillió euró (19 millió forint) a feketepiacon.
• Az Egyesült Államok illetékes tisztjei egy szállítmányba rejtve 13 ősi mexikói leletet találtak.
• A román rendőrség egy 13. századi körmeneti keresztet talált, amely az eljárás végén visszakerült a Szeben megyei Nagydisznód evangélikus múzeumába, ahonnan 2016-ban ellopták.
• Az olasz hatóságok 79 különböző típusú és korú régészeti tárgyat foglaltak le. A műkincsek tulajdonosai nem tudták igazolni a tárgyak származását, vagy hiányzott az ország területére való behozatalukat igazoló dokumentáció.
• A holland rendőrség Kees Verwey holland festőművész korábban ellopott két alkotását találták meg egy amszterdami aukciósház online katalógusa alapján.
• A görög rendőrség tisztjei egy római kori márványoszlopot, valamint a hellenisztikus időszakból származó 13 érmét és három kerámiaedényt találtak.

Az uniós hatóság megjegyezte: a fémdetektorok keresett eszközök a fosztogatók körében. Hét európai bűnüldöző hatóság jelentette, hogy összesen 90 olyan fémdetektort foglaltak le, amelyeket régészeti lelőhelyek kifosztására használtak.

Egyre több a hölgy érdeklődő is az árveréseken

A BÁV művészeti aukciói szinte a teljes műtárgypiaci kínálatot lefedik, így kiváló lehetőséget adnak piacot jellemző trendek vizsgálatára, illetve arra, hogy az itt tapasztaltakat összevessük a BÁV nemrégiben indított Műtárgybefektetési Index kutatásának eredményeivel.

• A 74. Művészeti Aukción az egy vásárlóra eső átlagos költés 860.000 forint volt. Az eladási árak között a legalacsonyabb áron elkelt tétel egy 43 ezer forintos keresztelőpohár volt, míg a legmagasabb áron, 31,2 millió forintos festmény volt.
• Bár az árverésen a legnagyobb tömeget a festménykínálat vonzotta, ugyanakkor a legmagasabb, 75 százalékos eladási arányt az ékszerek érték el. 

Bár az eladott festmények összértéke négyszerese volt az ékszerekének, mégis, számunkra nagyon nagy jelentőséggel bír ez utóbbi szegmens, mivel az ékszer egyfajta belépőt is jelent a műgyűjtés világába. Azt tapasztaljuk, hogy sokan azok közül, akik az aukcióinkon először ékszer- vagy óravásárlóként jelentek meg, idővel festményt és műtárgyat is vesznek

– mondta el Zakariás Fruzsina, a BÁV vezérigazgatója.

További érdekesség, hogy míg a műgyűjtés alapvetően a férfiak terepe, hiszen a mostani aukción is 70 százalékban ők voltak a vásárlóink, addig az ékszereknél már 50 százalékos arányban képviseltetik magukat a hölgyek, akik egyre inkább saját maguk veszik meg a számukra kedves tételeket. – tudtuk meg a BÁV vezérigazgatójától.  

Generációváltás a műtárgypiacon

Az aukció közönségének összetételén egyértelműen látszik, hogy megindult a generációváltás a műtárgypiacon, ugyanis egyre nagyobb arányban jelennek meg a 30-as és 40-es korosztály tagjai az BÁV árverésein.

• A cég folyamatosan igyekszik megfelelni ezen új vásárlóréteg elvárásainak, egyrészt rendkívül intenzív edukációs tevékenységgel, másrészt a transzparencia iránti igény maximális kielégítésével, harmadrészt pedig új, digitális csatornák biztosításával.
• Ez utóbbit szolgálja, hogy a BÁV történetében most először lehetett nagy művészeti aukción online is licitálni a tételekre az axioart.com-on keresztül. Az online licitálók között a festmények és a műtárgyak voltak a legnépszerűbbek, és a licitálók fele meg is nyerte az áhított tételt. 

Nem lokális a piac

Bár a magyar műtárgypiacot a legtöbben lokális piacként könyvelik el, a BÁV aukciói esetében ez nem igaz. A nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, széles kínálat miatt ugyanis évek óta megfigyelhető, hogy elsősorban a régi mesterek, valamint az ékszerek és a műtárgyak esetében dinamikusan növekszik a külföldi érdeklődők száma. Ez most is jellemző volt, így például:

Az ékszervásárlásra vonatkozó vételi megbízások csaknem 90 százaléka külföldi vásárlóktól érkezett.

Mindez nem csak a műtárgypiac globalizálódásának hatását mutatja, hanem azt is jelzi, hogy a BÁV-ot nem csak magyar, hanem nemzetközi szinten is olyan transzparens és megbízható vállalatnak tartják, amelytől az adott tárgy személyes megtekintése nélkül is bátran vásárolnak.

A Műtárgybefektetési Index eredményei és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy különösen az Y generáció tagjai számára a műtárgyvásárlásnál kiemelkedő jelentőségű az átláthatóság és a megbízhatóság, amely értékekkel nagyvállalati működése nyomán a BÁV-ot is azonosítják. Mivel ezeken a területeken élen járunk a hazai műtárgypiacon, a folyamatos edukációval, a transzparencia biztosításával és a műtárgypiac befektetési szempontú megközelítésével nem csak a jelen, hanem a jövő műtárgygyűjtőit is sikerrel tudjuk magunk mellé állítani.

– tette hozzá Zakariás Fruzsina.

Még nincs vége! Ide kattintva olvasható a cikk 2. része

Izgalmas remekművek a kalapács alatt

• Az összesen 587 tételt felvonultató aukció legmagasabb áron elkelt tétele 31,2 millió forintos eladási árral Zichy Mihály Harcdöntő párbajcímű expresszív remekműve volt.
• A második helyre Mednyánszky László Dunajeci tája került 30 millió forinttal, a harmadik pedig Szinyei Merse Pál Faun III.című előtanulmánya lett, amely 28,8 millió forintért talált vevőre.
• A műtárgyanyag szenzációját a szecessziós Zsolnay kerámiák szolgáltatták, amelyek közül egy rendkívül ritka Zsolnay virágtartó díszedény 14,4 millió forintért, egy tulipános díszkaspó pedig 6,6 millió forintért kelt el.

Ékszerek és ezüstök

Az ékszer- és ezüst nap legnépszerűbb tételei a nagyértékű brilles befektetési ékszerek voltak.

• A legmagasabb eladási árat, 5,5 millió forintot egy 14 karátnyi briliánssal és 4 karátnyi smaragddal ékített arany karkötő érte el.
• A második helyen, 5,4 millió forinttal az árverés egyik különlegessége, egy fukszia csokrot formázó, 21 karátnyi briliánst, 8 karátnyi smaragdot és 10 karátnyi rubint tartalmazó melltű végzett.
• A harmadik helyet pedig egy összesen 3,7 karátnyi briliánssal ékített fehérarany nyakék szerezte meg, amelyet 3,6 millió forintért vásároltak meg.
• Az ezüst műtárgyak közül egy lenyűgöző magyar art deco doboz 4 millió forintért került új gyűjteménybe, míg egy 20. századi ezüst asztali szökőkútért 2,6 millió forintot fizettek.

További információk: www.bav.hu/aukcio

Bár a nagy művészeti aukciók festményanyagában eddig is külön részt szentelt a BÁV a kortárs anyagnak, a hazai és nemzetközi trendek egyre inkább azt mutatták, hogy gyűjtői és befektetési szempontból is megérett a piac egy önálló árverésre.  Az idei, immár második kortársaknak szentelt aukció beváltotta a hozzá fűzött reményeket: az alkotások jellemzően két-, háromszoros áron keltek el, de volt olyan mű is, amely meghatszorozta kikiáltási árát.

A nagy helyi érdeklődés mellett szembetűnő volt, hogy egy új gyűjtői kör van kialakulóban: azok, akik a külföldi aukciókhoz hasonlóan, már nem személyesen, hanem telefonon licitálnak.

A legnépszerűbb alkotások

Az árverés legnépszerűbb alkotásai egyértelműen a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapító tagjaihoz köthető szürrealista művek voltak.  Az aukció legmagasabb eladási árát ef Zámbó István Gondolatátvitel című képe érte el, amely több mint négyszeres áron, 1,7 millió forintért talált új tulajdonosra. Egy ritka, 70-es évekből származó fehér képe, a Fagyizó lányok vadász hóemberrel is egymillió forint feletti leütési árat ért el, és az aukción szereplő további alkotásaiért is jellemzően 600-700 ezer forintot fizettek. Hasonlóan jól szerepeltek feLugossy László szürrealista festményei: közülük a legmagasabb áron nagyméretű olajképe, a Terhes nő távcsővel 850 ezer forintos eladási árat ért el, de sokan licitáltak korai dadaista alkotásaira is.

Náray Tamás neve leginkább a kifutók világából ismerős, pedig több mint húsz éve fest

Ahogy ruhái, úgy festményei is a színek egymásra hatására, a strukturált, lendületes absztrakcióra épülnek.

A mostani árverésen új rekordot is felállított: Bábel című festményéért 1,3 millió forintot, A vágy című olajképéért pedig 670 ezer forintot fizettek

Victor Vasarely is jól szerepelt

A klasszikus kortársak között az „op-art” atyjának számító Victor Vasarely minden évben magasan vezeti a világszerte legtöbb eladott alkotással rendelkező magyar művészek listáját. Most is az árverés legnagyobb licitharcait hozták művei, amelyek jellemzően három-, négyszeres árakat értek el. Közülük a legkiemelkedőbb Vega című kollázsa volt, amely 790 ezer forintért kelt el, míg Gömbök című szitanyomata érte el az aukció legnagyobb, hatszoros áremelkedését, 317 ezer forintos eladási árral.

A festő aki kettős életet élt

Az árverés egyik legnépszerűbb gyűjtői darabja Orosz Gellért Forgó című, 1978-ban készült nonfiguratív képe volt, amely hosszú licitharc után 1,6 millió forintért kelt el.

Orosz a 70-es évek végéig kettős életet élt: míg a hivatalos kiállításokon posztimpresszionista képeivel szerepelt, addig műtermében titokban már nonfiguratív műveket alkotott.

Napjaink témái

Napjaink népszerű témái sem hiányozhattak a válogatásból, így például Gáspár Annamária alkotásai, amelyeknek középpontjában a nők és a női sztereotípiák állnak. A decemberi árverésen legfrissebb, 2018-as művei kerültek kalapács alá, közülük A boldogság döntés című vegyes technikával készült alkotása több mint félmillió forintos eladási árat ért el.

További információ és katalógus: www.bav.hu/aukcio

Mire kellene ahhoz, hogy a kortárs művészeti szektor idehaza jobban pozícionálja magát, és elismert „iparággá” váljon?

A kreatív szektornak több szegmense abban szerencsés helyzetben van, hogy az elvárható teljesítmény már definiálva van és mindenki által elfogadott.

• A színházban, vagy a zeneiparban adott egy színpad, ahová fel kell menni és elő kell valamit adni. Ha valaki írással foglalkozik nagyjából tisztában van vele, hogy mire kell figyelnie ahhoz, hogy a könyve bestseller legyen – és még hosszasan sorolhatnánk. A lényeg, hogy ha a közönségnek tetszik amit lát, akkor tapsol igazán.
• A kortárs művészettel ez máshogy van, itt a dolgok nem ennyire átláthatók, és bár „szcénának” nevezi magát, nincs „egy színpad”, ahová fel lehetne menni. Viszont van sok helyszín, ahol a kortárs művészet megnyilvánulhat. A közönség itt vagy tapsol vagy nem, vagy épp nincs közönség – de jelenleg zavar van a rendszerben. Jobban szólva: nincs rendszer…

A kortárs művészeti szereplők sokszor úgy gondolják, ez a műfaj jobbárra róluk szól, pedig a siker érdekében elkerülhetetlen lenne a csapatmunka, az összhang.

Ha iparágként működnénk, mindenki láthatná, hogy a kulturális-kreatív szektor háromszor annyi embert foglalkoztat, mint a gépjárműgyártás. A következő lépés, hogy ezt a rendeletalkotói szinteken is megértsék.

– vázolja a tennivalókat Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatója.

• Ebben az iparágban is vannak vásárok, van logisztika, marketing, outsourcing, szervezés és vezetés, mint az üzleti élet más területein. Ezt az iparágat is menedzselni kell, itt is értékteremtő folyamatok vannak, nemzetközi szinten pedig óriási tőkét tud megmozdítani.
• Ahol komoly értékek keletkeznek, ott ezeket meg is kell óvni, így a műtárgybiztosításokról sem szabad megfeledkezni – de ehhez persze nem árt tudni, hogy mi az, ami igazán értékes.

Mitől lesz valami felkapott, közkedvelt a gyűjtők körében? Mi az, ami ma meghatározza a kortárs műtárgyak, festmények, szobrok és más műalkotások értékét?

A kortárs művészetben a brand – azaz a művész személyes márkája – itt fokozottan megnyilvánul. Ugyanúgy igény van rá, mint bármelyik más piacon vagy terméknél. Enélkül nem is lehet kortárs műtárgyakat eladni, mivel mindegyik alkotásnak megvan a maga legendája. A befektetők neveket vásárolnak: egy szoborba vagy festménybe, pusztán az alkotásért magáért csak nagyon ritkán, és általában a laikusok ruháznak be.

A műalkotások és a művészbrandek mögött összetett történetek vannak, amik magában a műtárgyban öltenek testet, és ezek sok esetben még fontosabbak is mint maga a műtárgy.

– magyarázza Gajzágó György

Szükségszerű, hogy idővel felépüljön a művész köré egy olyan mítosz, ami által vonzó lesz, áhított lesz és végül csodálatot kelt. Ez egy hosszadalmas, viszont profi módon megkonstruált karrierút eredménye, melynek során a folyamatos kommunikációt kell a középpontba helyezni.

A II. világháború előtt a polgári réteg a művészeti kérdésekben lényegesen tájékozottabb volt, mint manapság. Milyen hozzáadott értéket jelentett ez akkor, illetve jelenthetne ma?

Magyarországon a műgyűjtés „sikkes” dolog volt a háború előtti időszakban. Bizonyos társadalmi szint felett társasági elvárás is volt, hogy „képek lógjanak a falakon”. Már abban az időben sem a régi reneszánsz művek voltak a menők: a tehetősebb réteg Párizsból rendelt impresszionistákat. A hazaiak közül úgyszintén a kortárs művészi vonal volt a trendi: Munkácsyról, Paál Lászlóról, Zichy Mihályról beszélünk.

Ez a művészeti kultúra sajnos a háborúban csorbát szenvedett, a II. világháború nagyon sok mindent felülirt, a megszállók pedig magukkal vitték a kincsek egy jelentős részét. Szerencsére azóta sok idő eltelt és az elhurcolt műkincsek egy része visszakerült.
A polgári rétegről elmondható, hogy a háború előtt sokkal intenzívebben foglalkozott a művészettel, mint manapság. Előbb utóbb viszont újra lesz majd érdeklődés a kortárs műtárgyak iránt, de ez még egy picit odébb van.

Nem is olyan sokára már nem a következő luxusautó vagy jakuzzi, netán borospince lesz a fontos annak, aki egyébként megteheti, hogy áldoz erre, hanem az, hogy ismét minőségi képek lógjanak a falakon.

– vetíti előre Gajzágó György.

Elképzelhető-e, hogy a kortárs műtárgyak gyűjtése lesz a következő státuszszimbólum a jakuzzi és a borospince után?

Magyarországon 50-70 ezer olyan ember van, aki státuszából fakadóan megtehetné, hogy kortársat gyűjt, de (még) nem teszi. Egyelőre azokat a dolgokat gyűjtik, amivel kapcsolatban el tudták hitetni velük, hogy olyan attribútumok, amivel reprezentálni kell, vagy lehet a státuszukat.

Nincs ebben semmi rossz, ezek egy része igazán klassz dolog, a birtoklásuk számos előnnyel jár és sok örömet is okoz. Van azonban egy pont, amin túl már nem okoznak további örömöt, így ekkor jöhet az, ami épp a következő a sorban: például a kortárs műtárgyak, mint máshol is a világban. De ez ma még kényes téma, mivel a leendő vásárlók keveset tudnak róla: a bor tannin szintjéről már sokan tudnak hosszasan beszélni, viszont a kortárs műalkotásokról általában kevesen, és keveset tudnak. De ez hamarosan változni fog. 

Az emberek majd rájönnek, hogy hiába van luxusautójuk vagy jakuzzijuk, ha nincs otthon műtárgyuk, csak egy „gazdag bunkó” benyomását keltik.

Tájékozatlannak lenni nem trendi, főleg társasági közegben, amikor a kortárs művészetről kell véleményt mondani. És ez az alkalom mindig eljön.

Hogyan folyik ma a kortárs műtárgyak kereskedelme? Egy laikus milyen módon tud belefolyni ebbe a piacba, ha netán be akarna vásárolni?

A műtárgykereskedelmet sokszor hasonlítják a tőzsdéhez, ahol az árfolyamok és az értékpapírok története zajlik, amit a hírek befolyásolnak. A hírek és az árfolyamok ugyanígy megvannak a műtárgypiacon is, a különbség mindössze annyi, hogy itt az értékpapírok helyett egyedi műtárgyakkal kereskednek. A műtárgykereskedelemben a forgalom háromnegyed részét egyébként világszerte a klasszikus műtárgyak teszik ki. Ennek ellenére a klasszikus műtárgyak árindexe globálisan csökkenő trendet mutat.

A klasszikus műtárgyak folyamatosan vonódnak ki a piacról: múzeumizálódnak, azaz bekerülnek valamelyik nagy állami múzeumba. A műtárgyak számára ez a végállomás.

– magyarázza Gajzágó György.

A kortás műtárgykereskedelem ezzel szemben spekulatívabb, ezért az elérhető hozam is nagyobb, a műtárgybefektetési alapok egyre inkább kezdenek ezekre a darabokra fókuszálni. Aki szeretne ezzel a befektetési piaccal közelebbről megismerkedni, megérteni a piaci folyamatok mozgatórugóit akkor célszerű, ha elkezdi továbbképezni magát ezen a területen.

Mire figyeljünk, ha szeretnénk magunkat tovább képezni a kortárs művészetek terén? Hogy lehet a leggyorsabban elsajátítani ezeket az ismereteket?

A kortárs műkincspiacnak is megvannak a sajátosságai. A tőzsdétől eltérően – ahol technikai és fundamentális elemzésekre alapozva próbálunk meg döntéseket hozni – itt inkább az érzéseinkre és az intellektusunkra, a „bennfentes” információkra lesz nagyobb szükségünk:

• A kortárs művészeti tájékozottság egyik fókuszát az tudás képezi, amire támaszkodva a megfelelő időben és helyen ki tudjuk csippenteni azokat a különleges darabokat, amik jelentős értéknövekedésre számíthatnak a jövőben.
• Amennyiben valaki jegyzett gyűjtőként bekerül a rendszerbe és időben értesül az aukciókról, az elérhető műtárgyakról és helyszínekről, akkor kifejezetten jó akvizíciókat csinálhat.
• Egy megfontolt és felkészült gyűjtő példamutatásával nem csak a saját presztízsét növeli, de vásárlásaival egy adott művész ázsióját, személyes márkáját is képes felemelni, képes ösztönözi a piac többi szereplőit a vásárlásra. Észre kell venni, hogy ez növekedést okoz az adott műtárgy iránti keresletben, és persze az árfolyamokban is.
• Idővel keletkeznek olyan felhalmozott gyűjtemények, amik már egyedi biztosítást is igényelnek. Elképzelhetők olyan árfolyam növekedések, amik indokolttá teszik a biztosítási limitek újraszámítását, megemelését.
• A Kortárs Műgyűjtő Akadémián a legkülönbözőbb hátterű emberek tanulnak együtt. A hallgatók között volt már pénzügyi vezető, befektető, jogász, HR vezető és persze biztosítási üzletkötő is.

Az oktatás célja, hogy segítse a megértést: akik részt vettek a tanfolyamon, elégedetten és büszkén távoznak a kurzusunkról. Szívesen áldoznak kortárs műtárgyara. Jó vételeket is csinálnak, aminek hírét aztán meg is osztják egymás között. A művészet értése olyan különleges valami, ami végső soron képes magabiztossá és boldogabbá tenni az embereket – állítja Gajzágó György.