Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly végrehajtott emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

A reálkereset 2,2 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1 százalékos növekedése mellett, míg az év első tíz hónapjában 4,3 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak 12,7 százalékos növekedését figyelembe véve – tájékoztatott a KSH.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete októberben közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 800 forint, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 500 forint volt az év tizedik hónapjában.

A KSH a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkeresetet 486 400 forintra becsülte.

Január-októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 514 800 forint volt (közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 300 forint) a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A bruttó átlagkereset január-októberben a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb (844 100 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (316 700 forint).

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 468 500, a költségvetésben 445 500, a nonprofit szektorban 493 800 forintot ért el, ami 14,3, 16,2, illetve 28,5 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva.

Felidézi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó bérek is 18,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó bére októberben 510 500 forintot tett ki. Így 2010-hez képest már több mint két és félszeresére emelkedett az átlagkereset.

Kiemeli, hogy bár a szankciós infláció hatása jelentős, 2022 első tíz hónapjában – azaz a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben – is nőttek a reálbérek az előző évhez képest, összességében 4,3 százalékkal.

Ez is rámutat arra, hogy a korábbiakhoz hasonló, dinamikus reálbéremelkedéshez békére van szükség, és meg kell szüntetni a káros szankciókat – teszi hozzá a miniszter.

A kormány addig is mindent megtesz a szankciók ellensúlyozása, a vállalkozások talpon maradása és megerősödése, valamint a bérek töretlen növekedése érdekében – hangsúlyozza Nagy Márton, jelezve, hogy már több mint 2 ezer milliárd forintos védvonalat hoztak létre többek közt a rendkívül kedvező hitelek biztosításával és a kamatstop kiterjesztésével.

Hozzáfűzi: emellett megegyezés született a minimálbérről is, amely a legalacsonyabb bérek emelkedéséhez járul hozzá; a partnerekkel történt megállapodás szerint idén 16 százalékkal 232 ezer forintra emelkedik a minimálbér, és 14 százalékkal 296 400 forintra a garantált bérminimum összege.

Mindez közvetlen és közvetett módon 1,5-2 millió munkavállaló bérének növekedéséhez járul hozzá – jelzi a miniszter.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A felmérés a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó cég megbízásából április vége és május vége között 500, 18-25 év közötti fiatal bevonásával készült.

A megkérdezettek 46,9 százaléka jelezte, hogy ha betölti a 25. életévét, akkor fizetésemelést kér munkaadójától, hogy ne csökkenjen a nettó keresete. További 32,2 százalék még nem tudott válaszolni, mindössze alig több mint ötödük jelentette ki, hogy nem kér majd nagyobb fizetést.

A Pályakezdő Index kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy az adókedvezmény bejelentését követően történt-e változás a válaszadók bruttó munkabérében. A válaszadók 50,4 százalékának emelték a bérét, 47,8 százalékának nem változott, 1,8 százaléknak viszont csökkent.

A közlemény idézte Czellecz Zoltánt, a Work Force cégvezetőjét, aki szerint az emelések aránya alátámasztja azt a bérversenyt, amit a mindennapokban megtapasztalnak.

A felmérés szerint a növekvő bér egyértelműen pozitívan befolyásolta a munkaadók megítélését, a fiatalok lojalitása nőtt, de fejlődött a szakmai hozzáállásuk is. Ezektől kicsit elmaradva ugyan, de javult az általuk elvégzett munka minősége is.

A Work Force szerint a munkaadóknak érdemes komolyan venniük a fiatalok béremelésre vonatkozó igényét, ugyanis a megkérdezettek 83,4 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha nagyobb fizetésre kapna ajánlatot más cégtőlt.

A 100 százalékban magyar tulajdonú Work Force Kft. 2003 óta foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel. Megbízói között termelő és gyártó cégek, valamint a szolgáltató szektorban működő vállalatok egyaránt megtalálhatóak.

Nyitókép: Unsplash.