A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.

A statisztikák alapján a régiók többségében 1400 és 1600 forint között mozog a fizikai dolgozók átlag órabére.

Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor kiugrik a magyarországi mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága már meghaladta a 2000 forintos szintet is.

A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kiemelte: fordulóponthoz ért a magyarországi munkaerőpiac, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. A fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt.

Ugyanakkor jelezte, az eltérésnek ez a mértéke várhatóan nem lesz tartós, a munkáltatók többsége hagyományosan az év elején emeli a béreket, és a minimálbér jövő évi emelkedése is felfelé fogja mozdítani az átlagórabéreket.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.

A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke az idén a harmadik negyedévben átlagosan 10 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, a középvezetői szegmensben is arra számítanak, hogy a cégek nem tudják majd az inflációt teljesen kompenzálni a béremeléssel. Az energia- és egyéb működési költségek brutális emelkedése miatt sok cégnél jelenleg a folyamatos működés biztosítása a fő cél.

Valamivel jobb helyzetben vannak a nemzetközi piacokon működő cégek, amelyeknek központjai euróba átszámolva kevésbé érzik majd meg a várható béremelkedést. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a fluktuáció megerősödése a következő időszakban – tette hozzá Hajnal Péter.

A decemberi reálkereset 7,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 2,7 százalékos inflációval számolva. Az átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, 10,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A decemberi nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 000 forintot ért el, ami 10,6 százalékos, illetve 10,8 százalékos növekedést jelent.

A vállalkozásoknál 472 900 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 71 ezerrel, 3,2 százalékkal volt kevesebb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén foglalkoztatottak száma 21 400-zal, 18,4 százalékkal csökkent egy év alatt tavaly decemberre és alacsonyabb lett az átlagkereset is.

A költségvetési szektorban 6,5 százalékos volt a keresetek közfoglalkoztatottak nélkül számolt emelkedése és bruttó 425 800 forintot tett ki, az alkalmazottak száma 0,2 százalékkal nőtt.

A közfoglalkoztatottak száma 6,3 százalékkal, 90 100-ra csökkent egy év alatt, keresetük 0,5 százalékkal volt alacsonyabb tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt.

A feldolgozóiparban 11,4, az építőiparban 10,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly decemberre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szállítás raktározás területén 24,0 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, amivel 477 ezer forint fölé emelkedett, az egészségügyben 18,6 százalékos emelkedéssel megközelítette a 461 ezer forintot – derül ki a KSH adataiból.