Na, de mi minősül mozgásnak?

Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika

– a cél a napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes mozgás.

Az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. „Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak” – fogalmazott Regina Guthold, a WHO munkatársa.

Sok betegség kialakulásának köckázatát csökkenti

Az életen át tartó aktivitás pedig csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének is – írja a BBC.com.

Jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak, eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak.

– mondta el Guthold a sportoló fiatalokról.

Azokat a viselkedésmódokat nevezik proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják.

A szakértők szerint a gyerekek nem lusták

A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát. Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül.

A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra bíztatják. Napjaik nagyon hosszú óráiban az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra.

– véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője.

Nem mindig van hol…

A kutatók szerint az is része a problémának, hogy a sportolási lehetőségek nem minden esetben biztonságosak, hozzáférhetőek vagy megfizethetőek. A veszélyes utak miatt például a gyerekek nem tudnak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni, vagy átmenni a barátjukhoz.

A digitális szórakozási formák pedig óriási konkurenciát jelentenek a szabadban töltendő idővel szemben.

Az elektronikus forradalom hátrányosan hatott a az emberek mozgási szokásaira

A WHO szerint a gyerekek mozgáshiánya világprobléma Afganisztántól Zimbabwéig

• A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál.
• Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. Globálisan a lányok 85 százaléka, a fiúknak pedig 78 százaléka sportol túl keveset.

Mark Tremblay, a kanadai Eastern Ontario Research Institute gyermekkórházának munkatársa elmondta:

Az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait azzal, hogy megváltoztatta, hogyan és hol élnek, tanulnak, dolgoznak, játszanak, utaznak, fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, leggyakrabban a székeikre szögezte őket. Az emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban.

A Biztosító Magazin rövid javaslata a probléma kezelésére

• Használja a Fitpuli okostelefonos alkalmazást.
• Ha Budapesten lakik a rollerezés és a BKV-zás helyett sétáljon, amikor erre módja van! Rá fog jönni, hogy Budapest nem is olyan nagy, mint gondolja.
• Ha háborog a lelke minimum egy órát sétáljon, közben nézzen sokat a messzeségbe. A séta végére valamivel nyugodtabb és jobb kedvű lesz.