Az ITM pénteken MTI-nek küldött közleményében azt írta: az új formátumú rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag és a fehér H jelzés mellett Magyarország címere is feltűnik.

A jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül kifutott volna, ezért hosszabbodnak meg egy betűvel a hazai rendszámok 2022 nyarától. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók. A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával, felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket – közölte a tárca.

A közleményben idézték Mosóczi Lászlót, aki kiemelte:

Az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre. A kapcsolódó díjrendelet módosítása most egyértelművé teszi, hogy a már megszokott összegekbe kerülnek az új típusú rendszámtáblák is. A hatósági jelzések kiadásának tizenkét éve változatlan költségei jövő júliustól sem emelkednek.

• A hosszabb formátum bevezetésével egyidejűleg egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák. Az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen „I” betűjelűeket adnak ki 2022 júliusától.
• A jogszabályi környezet változásával például a mezőgazdasági erőgépek vagy a gyártók, fejlesztők tesztelési célú járművei esetében 2500 forintos illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A költségek szinten tartása érdekében e járműköröknél ugyanennyivel csökkennek az ideiglenes rendszámok és kapcsolódó engedélyek díjai.

Összességében tehát az új formátumú rendszámok egyetlen esetben sem növelik a tulajdonosok, üzemeltetők kiadásait – áll a közleményben.

Nyitókép: ITM.

Az elektronikus rendszer kifejlesztését szolgáló projekttársaság létrehozásáról szóló megállapodás aláírásakor az államtitkár kiemelte: a minisztérium a következő időszakban kidolgozza az elektronikus belföldi és nemzetközi fuvarlevél (CMR) bevezetését megalapozó jogszabályi hátteret.

A fuvarozási dokumentumok digitalizálása gyorsítja és biztonságosabbá teszi az üzleti partnerek közötti elszámolást.

– jegyezte meg Mosóczi László.

Az államtitkár szerint a papír alapú elszámolásnak már rég „ki kellett volna kopnia” a szállítmányozás területéről. A fejlesztésre ugyanakkor azért is szükség van, mert az Európai Unió 2024 nyarától bevezeti az elektronikus áruszállítási információs rendszert – jegyezte meg.

Az ITM azon dolgozik, hogy a gazdaság működtetésében minél nagyobb hangsúlyt nyerjen a digitalizáció – mondta Mosóczi László. Hozzátette:

A járvány idején bebizonyosodott, hogy a GDP 6 százalékát előteremtő szállítás és raktározás területén is a személyesen intézett ügyek jó része áthelyezhető a virtuális valóságba.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet ara, hogy az e-CMR akár összekapcsolható a már működő, a Nemzeti Adó és Vámhivatal által üzemeltetett ekáer-rendszerrel (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer), mivel a rögzítendő adatok nagy része azonos.

Garai Géza, az i-Cell Mobilsoft Zrt. üzletfejlesztési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a hazai gazdasági szereplők érdekeit.

Az együttműködési megállapodást az e-CMR Hungary Kft. nevű projekttársaság létrehozásáról a fuvarozási szakma részéről a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ), a NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) kötötte meg az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Rossz válaszok meglévő problémákra

A közlemény emlékeztet: az Európai Parlament és az Európai Tanács idén júliusban Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. A magyar kormány a jogalkotási javaslat előkészítésének három évvel ezelőtti kezdetei óta minden lehetséges fórumon fellépett a szabályozási tervekkel szemben. Az előírások deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása.

A magyar álláspont szerint azonban az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét.

Az EU-n kívüli vállalkozások járnának jól

A jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. A fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban – fűzték hozzá.

Ezeket kellene megsemmisíteni

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi.

• Kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv, a kísért kombinált fuvarozási műveleteket pedig a kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozó új szabályok hatálya alól.
• A biztonságos pihenőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban végrehajthatatlannak tartja a kabinban alvás tilalmát.
• Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére korábban megszabott 2034-es határidő tízéves megkurtítása a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára.

– részletezte az ITM.

Nem gondolták végig

Az egyik kifogásolt új szabály szerint

a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába.

• Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.
• A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.
• Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.

Varga Judit és Mosóczi László is megszólat a témában

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot, és így beláthatatlan következményekhez vezetnek.

Ahogyan 2018-ban a kiküldetési irányelv esetében tettük, most is határozottan fellépünk a nyugat-európai tagállamoknak indokolatlan versenyelőnyt biztosító uniós szabályozással szemben. Azt kérjük, hogy az uniós szerződésekben foglalt alapelvekbe ütköző, nyilvánvalóan diszkriminatív, a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat az Európai Unió Bírósága semmisítse meg.

– fogalmazott a tárcavezető.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta:

A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.

Más országok is ellenzik

A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is következetesen ellenzi.

• Ezek az országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet.
• A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak.

A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben – közölte a minisztérium.