A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy az általa vizsgált 14 európai bankszektor közül az észt, a lett és a litván bankrendszerre negatív kilátást tart érvényben, mivel várakozása szerint az ukrajnai válság és a háború miatt Oroszország ellen érvénybe léptetett szankciók a balti köztársaságokban az európai átlagnál magasabb inflációt és alacsonyabb gazdasági növekedést okoznak.

A Moody’s a magyar, a cseh, a lengyel, a szlovák, az osztrák, a finn, az ír, a portugál és a ciprusi bankrendszerre stabil kilátást tart érvényben.

Norvégia és Görögország bankrendszerének kilátása pozitív a Moody’s besorolási listáján.

Szerdai szektorelemzésében a Moody’s közölte, hogy a magyar bankrendszerre stabil kilátást tart érvényben, és ez azt a várakozását tükrözi, hogy a következő 12-18 hónapban folytatódik a magyar gazdaság kilábalása a koronavírus-járvány sokkjából, jóllehet az ukrajnai háború inflációs és ellátási hatásai miatt az eddigieknél lassabb ütemben.

A Moody’s lefelé módosított előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,8 százalékkal nő a tavaly mért 7,1 százalékos bővülés után. A cég az ukrajnai háború előtt 4,8 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re a magyar gazdaságban.

A londoni elemzői közösségben vannak ennél számottevően derűlátóbb előrejelzések is a magyar gazdaság idei teljesítményére.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Londonban bemutatott, az ukrajnai háború miatt soron kívül összeállított új regionális előrejelzésében 2022-re 3,5 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsített.

Ez az EBRD előző prognózisában szereplő ütemhez képest 1,3 százalékponttal rontott becslés.

A bank jövőre már 4,5 százalékos növekedéssel számol a magyar gazdaságban.

A Moody’s szerdai szektorelemzése szerint a magyar gazdaság növekedésének lassulása, a magas infláció és az emelkedő kamatok összeadódó hatása szűkíti a magyar bankok üzleti lehetőségeit a következő hónapokban.

A hitelminősítő várakozása az, hogy a magyar bankrendszer hitelkihelyezésének növekedése az idén 6 százalék körülire lassul a tavalyi nagyon magas – a vállalati szektorban 12 százalékos, a háztartási szektorban 15 százalékos – bővülési ütemről.

A meredek jegybanki kamatemelések és az ingatlanárak ugyancsak meredek emelkedése várhatóan visszafogja a jelzáloghitelezés növekedését is

– áll a Moody’s szerdai elemzésében.

A Moody’s ebben a környezetben a magyar bankrendszer nem teljesítő követelésállományának mérsékelt emelkedésével számol, tekintettel arra, hogy a beszállítói oldalon jelentkező hiányok negatívan érintenek bizonyos ágazatokat, egyes adósok küszködnek az emelkedő kamatok miatt, emellett június végén lejárnak a koronavírus-járvány idején érvénybe léptetett törlesztési moratóriumok.

A hitelminősítő várakozása szerint ugyanakkor megakadályozza a hitelállomány minőségének jelentősebb romlását a magánszektor alacsony adósságterhe, valamint az a tény, hogy a magyar bankszektoron belül magas a rögzített kamatozású kinnlevőségek aránya és feszesek a hitelfolyósítási előírások.

A jelzálog-kinnlevőségeken belül különösen magas a rögzített kamatozású hitelek aránya, és ez alátámasztja e hitelek teljesítményét – áll a Moody’s szerdai elemzésében.

A cég adatai szerint a magyar bankrendszerben a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a bruttó követelésállomány 3,3 százaléka volt december végén az egy évvel korábban mért 3,5 százalék után.

A magyar bankok hitelveszteségi tartalékai bőségesek, és száz százalékban fedezik a nem teljesítő kinnlevőségeket – hangsúlyozza a Moody’s.

A Moody’s által besorolással ellátott magyar bankok eszközállomány-súlyozású átlagos betéti osztályzata a cég szerdai kimutatása alapján „Baa1„, amely egy fokozattal jobb a magyar államadós-minősítésnél.

A Moody’s tavaly szeptemberben egy fokozattal, az addigi „Baa3”-ról a jelenleg is érvényes „Baa2”-re javította a magyar államadós-osztályzat besorolását.

A szuverén osztályzat kilátása – a magyar bankrendszerre érvényben tartott kilátással egyezően – stabil.

A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Baa2”-re javította a magyar államadós-osztályzatot. Erre reagálva Varga Mihály úgy fogalmazott, „ennél jobb hír nem is érkezhetett volna a hétvégére”.

A Moody’s szakértői szerint a magyar gazdaság ellenállóképességét bizonyítja az első félévi kimagasló növekedés, amely hatékony gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási intézkedéseknek köszönhető – emelte ki a pénzügyminiszter.

Hozzátette: válságidőszakban, vagy azt követően nem felminősíteni hanem gyakran leminősíteni szokták az országokat.

A magas beruházási ráta miatt kedvezőnek ítélik a középtávú kilátásokat is: azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság növekedése a következő öt évben elérheti az évi 4 százalékot is – mondta.

Aláhúzta, hogy Magyarország jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott. A Standard and Poor’s és a Fitch Ratings már elvégezte idei felülvizsgálatát, nyáron mindketten stabil kilátással megerősítették a befektetésre ajánlott osztályzatokat.
A mostani felminősítés, csakúgy, mint a múlt heti devizakötvény-kibocsátás, a piaci szereplők töretlen bizalmát jelzi a magyar gazdaság iránt – mondta a pénzügyminiszter.

Nyitókép: MTI / Archív.

A világ egyik legnagyobb vállalati jogi tanácsadó cégcsoportja, a Clifford Chance szerdán Londonban bemutatott féléves összegzésében kimutatja, hogy 2017 első felében meredeken, 24 százalékkal csökkent értéken számolva a globális M&A-aktivitás a tavalyi év második feléhez mérve.

A világgazdasági átlagon belül kirívó az amerikai M&A-piac zsugorodása: a ház adatai szerint az amerikai vállalati szektorban az idei első hat hónapban 34 százalékkal 627 milliárd dollárra csökkent az egyesülési és felvásárlási tranzakciók értéke. A megaügyletek száma is visszaesett: mindössze egy amerikai M&A-tranzakció értéke haladta meg a 25 milliárd dollárt.

A Clifford Chance szerdai tanulmánya szerint az ázsiai-csendes-óceáni térségben 31 százalékkal 277 milliárd dollárra esett vissza fél év alatt a vállalati M&A-ügyletek értéke.
A ház kimutatása szerint a világgazdaság legnagyobb erőcentrumai közül egyedül Európa mutatott élénkülést: az európai M&A-piaci tranzakciók értéke az idei év első felében 8 százalékkal 463 milliárd dollárra emelkedett.

A globális M&A-lendület lanyhulását a cég londoni elemzői elsősorban azzal magyarázzák, hogy sok multinacionális cég egyelőre a kivárás álláspontjára helyezkedett, és e pozícióból figyeli a „geopolitikai káosz” fejleményeiről érkező hírfolyamot.
A Clifford Chance szakértői szerint erőteljes fékező hatást gyakorolnak emellett a kifelé irányuló kínai befektetési tevékenységre elrendelt korlátozások is.

A harmadik fő tényező a ház szerint az, hogy a jelenlegi „erősen politikai töltetű” környezetben, az egyre magasabbra emelkedő kormányzati, trösztellenes és szabályozói akadályok közepette növekszik az ügyletek végrehajtási kockázata és bonyolultsága, és mindezek miatt a nagy értékű tranzakciók lebonyolítása vagy a szokásosnál hosszabb ideig tart, vagy el sem kezdődik.

A Clifford Chance tanulmánya szerint a kínai korlátozások komoly idegességet okoznak a potenciális külföldi partnerek körében azzal kapcsolatban, hogy ha egy kifelé irányuló kínai M&A-ügylet elindul, a kínai vásárlójelöltek végig tudják-e vinni a tranzakciót, különösen annak finanszírozási folyamatát.

A ház felidézi, hogy a kínai kormány augusztus 18-án „útmutatókat” adott ki a külföldre irányuló kínai befektetésekre, azzal a céllal, hogy szabályozza a kínai vállalatok „irracionális” külföldi felvásárlási tevékenységét, egyebek mellett az ingatlanszektorban, a szálloda- és a szórakoztatóiparban és a sportklubokban.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor mélyponton van a globális vállalati szektor adóskockázata.

A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő szerdán Londonban ismertetett összegzése szerint az általa nem befektetési ajánlású – spekulatív – besorolással ellátott vállalatok körében augusztusban 2,9 százalékra csökkent az újonnan törlesztési csődbe került cégek aránya. A Moody’s hangsúlyozza, hogy 2015 októbere óta első ízben süllyedt 3 százalék alá a hátralékossá váló magas hozamú cégadósok aránya a teljes portfólión belül.

A hitelminősítő azzal számol, hogy jövő augusztusban a törlesztési csődbe kerülő alacsony besorolású vállalatok aránya globálisan már csak 2,3 százalék lesz. A cég felidézi, hogy ebben a vállalati körben tavaly augusztusban 4,8 százalékon tetőzött a törlesztési csődöt jelentő cégek aránya.

A Moody’s szerint a kedvező adóskockázati folyamatok fő tényezői közé tartozik a spekulatív osztályzatú vállalatok adósságeszközeinek viszonylag alacsony kockázati felára és a nyersanyagárak stabilitása.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!