Magyarországon a népesség majdnem 9 százaléka, mintegy 850 ezer ember él bérelt ingatlanban, ami a 30 százalékos uniós átlagnál jóval alacsonyabb. Előrejelzések szerint itthon is egyre többen választják a lakásbérlést az ingatlanárak évek óta tartó emelkedése miatt és ezzel párhuzamosan nőnek a bérleti díjak is – jelezték.

Hozzátették: az elmúlt években a lakásukat vagy házukat bérbe adók közül egyre többen szabták a beköltözés feltételéül, hogy a bérlő közjegyzői okiratban, végrehajtás terhe mellett vállalja, hogy ha a szerződés megszűnik, kiköltözik az ingatlanból. Ennek fő oka, hogy mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül – írták.

Megjegyezték: a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, és őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Ha a bérlő nem akar kiköltözni, akkor közjegyzői okirat hiányában ezt általában csak hosszú pereskedés árán lehet elérni.

A közleményben idézték Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, aki szerint a legtöbben a kiköltözésről kérnek közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást a bérlőtől. Azt is egyre többen tudják, hogy az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, de olykor akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók.

A kamara adatai szerint tavaly 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az ilyen nyilatkozatok száma.

Felhívták a figyelmet arra: míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését. Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból – írták.

A MOKK arra is felhívta a figyelmet, hogy a tapasztalatok szerint az elmaradt díjak és költségek behajtására vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.

Ezt jól mutatja, hogy tavaly az összes közjegyzői okirat – beleértve a nemcsak bérleti jogviszonnyal kapcsolatosakat is – mindössze 5 százalékánál indult végrehajtási eljárás, ami a 2019-es arány fele – jegyezték meg.

A közlemény szerint a közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen például nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál. Az okirat elkészítésekor a közjegyző részrehajlás nélkül, pártatlanul jár el, egyik felet sem képviseli – emelték ki.

Az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.

A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja.
Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől – közölte a MOKK.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant.

A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben kerül sor bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre.

A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el – hívja fel a figyelmet a MOKK.