Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona 1469 milliárd forintra rúgott, az egy főre jutó átlagvagyon pedig 3,3 százalékos emelkedéssel 1,37 millió forintra nőtt az idei harmadik negyedév végére az előző év azonos időszakához képest.

A szövetség szerdai közleménye szerint

A pandémiás helyzet sem ingatta meg a tagok bizalmát a hazai pénztárakban és a magyaroknak továbbra is fontos az öngondoskodás.

Közölték: az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a tavalyi visszaesést követően 2020 harmadik negyedévére jelentős emelkedésnek indult, mostanra 1 millió 47 ezren választották ezt a nyugdíjcélú öngondoskodási formát.

A befizetések többsége továbbra is az egyéni megtakarítóktól érkezik a nyugdíjpénztári számlákra, bár a tavalyi évhez képest ebben is látnak elmozdulást: 31-ről 34 százalékra emelkedett a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások aránya – közölte Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke, hozzátéve, hogy a harmadik negyedévre így összesen 6,5 százalékos növekedéssel 8,4 milliárd forintra bővül a munkáltatói befizetések összege, ami a 20 százalékos adó-visszatérítés kiterjesztésének is köszönhető lehet.

2019 óta ugyanis nemcsak az egyéni, hanem a munkáltatói pénztári tagdíjbefizetések után is jár az adó-visszatérítés, így azok a munkavállalók, akikről ilyen módon gondoskodik a munkáltatójuk, élhetnek a maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés lehetőségével – jegyezték meg. Közölték azt is, hogy 

A harmadik negyedév végére az egészségpénztárak taglétszáma 3,6 százalékos bővülést követően 929 ezerre emelkedett, az egyéni számlaegyenlege átlagosan 61,45 ezer forint.

Az egészségpénztárak összvagyona több mint 10 százalékos növekedéssel 57,1 milliárd forintra gyarapodott, a befizetések aránya 80-20 százalék az egyéni megtakarítók javára. Míg az egyéni tagdíjak összege 8,9 százalékot nőtt, a munkáltatói befizetések mértéke ugyanennyit csökkent. A harmadik negyedév végéig az egyéni befizetések összértéke 7,1 milliárd, a munkáltatói befizetések pedig 1,7 milliárd forintot ért el.

Nagy Csaba rámutatott arra is, hogy tapasztalataik alapján a befizetések mintegy 40 százaléka az utolsó negyedévben érkezik mind az egészség-, mind a nyugdíjpénztárakba.

Az idei év növekvő tendenciái is azt mutatják, hogy a pénztárakba vetett bizalom töretlen, az idei év végéig még számolnak magasabb számú és összegű befizetésekkel.

– tette hozzá.

Ideiglenes intézkedésként felügyeleti biztost rendelt ki az MNB az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárhoz. A biztos – aki a jegybanki vizsgálat lezárultáig, de legföljebb négy hónapig végzi tevékenységét – feladata a pénztár szabályos működési feltételeinek megteremtése, s a tagok érdekében a jövőbeni szolgáltatások feltételeinek biztosítását lehetővé tevő, hosszú távú megoldás keresése.

A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett végzésében felügyeleti biztost rendelt ki az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárhoz.

• Az ideiglenes intézkedés a nyugdíjpénztárnál jelenleg folyamatban lévő jegybanki ellenőrzés lezárásáig, de legföljebb négy hónapig marad érvényben.
• A felügyeleti biztosi teendőket jogszabályi előírás alapján a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Kft. látja el, a biztos teljes jogkörrel átveszi az igazgatótanács tagjainak jogait és kötelezettségeit.

A jegybanki intézkedés oka, hogy a nyugdíjpénztárnál a működésére vonatkozó veszélyhelyzet alakult ki.

Az MNB vizsgálatának eddigi adatai szerint a pénzárnál nem megfelelőek az intézmény irányítási és ellenőrzési kontrolljai, elégtelenek a pénztári működés egyes alapvető tárgyi és személyi feltételei. A jegybank emellett az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatban is súlyos hiányosságot állapított meg, illetve jelentős informatikai biztonsági kockázatokat is azonosított.

Mindezek miatt az MNB által kirendelt felügyeleti biztos elsődleges feladata az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár szabályos működési feltételeinek megteremtése lesz. Ezen belül kiemelten fontos a pénztár könyvelésével, nyilvántartásainak vezetésével kapcsolatos személyi összeférhetetlenség megszüntetése, és – a tagok érdekében – a jövőbeni szolgáltatások feltételeinek biztosítását lehetővé tevő, hosszú távú megoldás megtalálása.

A jegybanki intézkedés semmilyen módon nem érinti az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárnak a tagjaival szemben fennálló kötelezettségeit.

A pénztár taglétszáma a teljes önkéntes nyugdíjpénztári szektor mindössze mintegy 0,004 százaléka, így annak nincs hatása a piac egészét tekintve.

A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) még mindig az államtól várják, de a fiatalok egyre inkább tisztában vannak az állami ellátás határaival – derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) MTI-hez eljuttatott kutatásából.

A 40-70 százalékos állami hozzájárulásra számítunk

A kutatás adatai alapján a baby boom (a 1970-es évek) idején születettek a nyugdíjjövedelem tervezésénél az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, az ezredforduló idején született generáció már csak 42 százalékosra, a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás határaival.

Öt megkérdezettből kettő úgy vélte:

a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni.

Csak minden tizedik magyar – kevesebben, mint a világátlag – gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.

A magyar dolgozók alig több mint negyede (27 százalékuk) takarít meg rendszeresen, ami messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem 30 százalékuk tervez nyugdíjcélú megtakarítást, ami jócskán meghaladja a 18 százalékos világátlagot.

Felkészültségben le vagyunk maradva

A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám (5,3) alapján Magyarország idén a tavalyi 13. helyről a 14 -re került, amiben annak is szerepe lehet, hogy

a magyarok pénzügyi jártassága – amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek – a világátlag alatt van.

A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni.

A nők jobban szoronganak

A nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy

a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak.

Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A nők jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.

Újratervezést szorgalmaznak

A nyugdíjrendszerben alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement.

• A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe.
• A nyugdíjrendszerek esetében a kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés a világon mindenhol központi szerephez jut – világított rá a jelentés.