Hangsúlyozta: a monetáris tanács helyzetértékelése szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a jegybank pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Varga Mihály elmondta, a jegybank nem látta indokoltnak, hogy változtasson előretekintő iránymutatásán.

A nemzetközi befektetői hangulat a legutóbbi kamatdöntő ülés óta javult, azonban a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a geopolitikai kockázatokra – mondta a jegybankelnök.

Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály elmondta, hogy az alapmutató júliusban 4,3 százalékra, a maginfláció pedig 4 százalékra csökkent. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt, ezen belül az élelmiszerek árrés-korlátozása 1 százalékponttal, a háztartási cikkeké 0,3 százalékponttal, míg az önkéntes árkorlátozások 0,2 százalékponttal mérsékelték a múlt havi inflációs rátát.

Megjegyezte:

az inflációs alapfolyamatok azonban továbbra is a jegybank 3 százalék célszintje felett alakulnak, emellett több területen erős átárazások figyelhetők meg.

Hangsúlyozta: az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az elmúlt hónapok intézkedései rövid távon fejtik ki hatásaikat.

A középtávú inflációs folyamatokat alapvetően meghatározó lakosság inflációs várakozások magas szinten alakulnak, ezek horgonyzása kulcsfontosságú az inflációs cél eléréshez és a gazdasági növekedéshez.

Varga Mihály arról is be3szélt, hogy a második negyedévben folytatódott a lakáshitelezés bővülése: éves szinten a hiteldinamika 13 százalékra gyorsult, az árak növekedése országosan 25,9 százalék, Budapesten 24,3 százalék volt éves összevetésben.

Megjegyezte, hogy a lakáspiacon ez az árnövekedési dinamika indokolhatta a kormányzati beavatkozást.

Az új hitelprogram a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a lakásárak emelkedését tompíthatják azok az új fejlesztések, amelyek beleesnek az árkorlátba

– fűzte hozzá.

Az idei lakástranzakciók alapján az eladott lakások döntő része megfelelt volna az Otthon Start árfeltételeinek – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez alapján szélesebb kör számára nyílik lehetőség a programban való részvételre.

A jegybank a lakossági hitelezés további növekedésére számít és folyamatosan nyomon követi ennek pénzügyi stabilitási hatásait – mutatott rá.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta:

tárgyalások folynak a kormánnyal, hogy a 40 évnél idősebb hitelkérelmezők esetén a jelenleg érvényes 20 százalékos önerő előírást az általános 10 százalékra csökkentsék és erről még ezen a héten döntés születhet.

A jegybanki alapítványokra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy nyolc feljelentést tett a jegybank többek között számviteli rend megsértése, magánokirathamisítás ügyében.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: a konjunktúra a második negyedévben visszafogott volt, az éves 0,1 százalékos növekedés összhangban alakult a jegybank júniusi Inflációs jelentésének előrejelzéseivel. A gazdaság teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, ugyanakkor az ipar és az export fékezte a növekedést, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett tovább csökkent a beruházások volumene. A visszafogott magyar növekedési adatban meghatározó szerepet játszott a német gazdaság uniós összevetésben is mérsékelt teljesítménye – tette hozzá.

A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékű hiányt mutatott, az év eleji szinttől elmaradó júniusi egyenleg összhangban van a várakozásokkal. A jegybank várakozásai szerint a jövő évtől a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával a folyó fizetési mérleg fokozatosan bővülhet, míg a költségvetés elsődleges egyenlege idén és a következő években is egyensúlyban lehet – fejtette ki.

Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert

A banki csalások száma az elmúlt években világszerte növekedést mutat, a helyzet a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon is hasonló. Az UniCredit Bank közelmúltbeli kérdőívére adott válaszok tanulsága szerint jelentős azoknak a száma, akik kaptak már valamilyen átverős e-mailt vagy sms-t, amit egy szolgáltató nevében valaki más küldött.

Bár minden eszközzel azon van minden pénzintézet, így az UniCredit Bank is, hogy a visszaéléseket megakadályozza, a legtöbbet még mindig az ügyfelek tehetik a pénzügyeik biztonsága érdekében.

– mondja Doborné Tündik Olga, az UniCredit Bank bankbiztonsági területének vállalati biztonsági elemzője.

A figyelemfelhívás minden korosztályban, így a fiatalok körében is fontos, ezért az UniCredit Bank idei, középiskolások számára meghirdetett innovációs versenyének témája is a banki csalások és visszaélések megelőzése volt.  A megmérettetésen a diákcsapatoknak olyan kreatív ötleteket kellett kitalálniuk, amelyekkel kortársaiknak segíthetnének abban, hogy ne váljanak online csalás áldozatává. Az ötletek kitalálására és kidolgozására kétszer fél napjuk volt a résztvevőknek, kreativitásból pedig nem volt hiány. 

A középiskolások a megoldást a digitális eszközökben és az edukációban látják, a figyelem felkeltése érdekében pedig partnerkedvezményeket, kuponokat is bevetnének. A versenyen különdíjas lett többek között egy cyber szabadulószoba ötlete, ahonnan csak egy e-mail-csapda elkerülésével, egy számkódos rejtvény és kódolt üzenet megfejtésével, valamint egy QR-kódos feladat megoldásával és a jelszó kitalálásával szabadulhatnának ki a résztvevők. Szintén különdíjat kapott egy mesterséges intelligenciára épülő oktató alkalmazás ötlete, amely ajándékokra és partnereknél felhasználható kedvezményekre fordítható pontgyűjtéssel motiválná a felhasználókat az oktatóanyagok elsajátítására.

A verseny nyertese egy online hitelességellenőrző program ötlete lett, amely a felhasználók védelme érdekében egyetlen kattintással képes lenne a meglátogatott oldal biztonságosságának ellenőrzésére, továbbá oktató jellegű tippekkel és kiterjedt kedvezményprogrammal ösztönözné a program használatát.

Az innovációs versenyen tapasztaltak egybecsengenek az UniCredit Bank fiatalok körében 2024 augusztusában végzett reprezentatív kutatásával is, amely a Z generációs fiatalok és az X generációhoz tartozó szüleik véleményét térképezte fel a mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban.

A felmérésből kiderült: a megkérdezett középiskolások több 49 százaléka és szüleik 43 százaléka szerint a mesterséges intelligencia megkönnyíti a munkát és a tanulást. Ez a pozitív hozzáállás tükröződik a diákok által a banki csalások megelőzésére tett innovatív, digitális megoldási javaslatokban is

– mondja Dudás Csilla, az UniCredit Bank szenior kommunikációs menedzsere, a verseny egyik fő szervezője.

A csapatok felkészülését és szereplését a bank munkatársai segítették, a zsűri munkájában részt vettek a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Magyar Innovációs Szövetség, a Junior Achievement Magyarország és a bank szakértői.

A verseny az UniCredit fiatalok fejlesztését célzó, „Re-Power Your Future” nevű oktatási programjának égisze alatt került megrendezésre, melyben 2026-ig több mint 350 magyar iskola 31 ezernél is több diákjának fejlesztéséhez kíván az UniCredit Bank hozzájárulni.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási piacot szabályozó Etikus biztosítás 2.0 csomagja. A pénzügyi felügyelet 2016-2017-ben vezette be az etikus szabályozói keretrendszert, ami jelentős mértékben javította a biztosítási termékek ár-értékének arányát és növelte az ügyfélértéket. Az Etikus 1.0 szigorúbb befektetési szabályokat fogalmazott meg, intézkedéseket vezetett be a félreértékesítés elkerülése érdekében és növelte az átláthatóságot, többek között a teljes költségmutató (TKM) szabályozásán keresztül.

Az uniós jogszabályi keretrendszer változása, valamint a piacon továbbra is előforduló nem fogyasztóbarát termékek és értékesítési gyakorlatok megszüntetése érdekében ugyanakkor további lépéseket kell tenni. Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket.

A TKM-rendelet módosításának célja az ügyfelek informáltságának növelése. Ennek érdekében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is.

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha – az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti – terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők az ügyfelek számára kizárólag megfelelő ár-érték arányt nyújtó termékeket fejlesszenek és értékesítsenek, kezelve az érdekkonfliktusokat is. A POG-ajánlás a unit-linked életbiztosításokra vonatkozó külön elvárása, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban bemutatott mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek esetén az ügyfél az alacsony kockázatú eszközalapoknál legalább nulla nominális hozamot, míg közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál minimum reálhozamot érhessen el.

Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptember 24-én kiadott Welcome call ajánlással, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei kapcsán. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Az MNB a Zöld Bank Díj odaítélésekor szigorú indikátorrendszer alapján értékeli a pénzügyi intézményeket. A rendszer figyelembe veszi a zöld hitelkihelyezések mértékét, a birtokolt zöldkötvény-portfóliót, valamint a klímaváltozás hatásaival összefüggő kockázatait. A Raiffeisen Bank ezekben a kategóriákban is kiemelkedő eredményeket ért el.

Nagy örömmel fogadjuk ezt az elismerést, amely megerősít bennünket abban, hogy a Raiffeisen Bank jó úton halad a fenntartható jövő építése felé.

– mondta Kementzey Ferenc, a bank vállalati és tőkepiaci üzletágakért felelős vezérigazgató-helyettese a díjátadón.

A fenntarthatóság a vállalati kultúránk szerves része, és hisszük, hogy a pénzügyi szektornak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelemben és a társadalmi felelősségvállalásban – tette hozzá Kementzey Ferenc.

A Raiffeisen Bank számos területen bizonyította elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt: széleskörű finanszírozási megoldásokat kínál lakossági és vállalati ügyfelei számára az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások hasznosításához és a környezetbarát technológiák bevezetéséhez. Zöldhitel kedvezményt nyújt például a piaci lakáshitelek kamatából, valamint kedvezőbb konstrukciókat kínál azoknak a projekteknek, amelyek megfelelnek a bank Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerének. Ezek jellemzően megújuló energia, tiszta közlekedés és zöld épület beruházások. A Raiffeisen Bank banki partnerként részt vesz a MOHU RePont programjában, amelynek célja a hulladékgazdálkodás hatékonyságának növelése.

A digitalizációval is tesz a bank a fenntarthatóságért: az online bankolás, az elektronikus aláírás és a papírmentes folyamatok nemcsak kényelmesebbé teszik az ügyfelek számára a banki ügyintézést, hanem jelentősen csökkentik a bank ökológiai lábnyomát is.

Saját működésében is ügyel a fenntarthatóságra, a Raiffeisen bank a legmagasabb szintű zöldépület minősítésekkel rendelkező székházban működik, folyamatosan fejleszti fiókjainak energiahatékonyságát, és fokozatosan elektromos autókra cserélni járműparkját és törekszik a megújuló energiaforrások használatára. Nyíregyházi központjában például a napelempark 2024-es bővítése után az épület teljes energiaszükségletének 35-40%-a tisztán zöld energiával biztosított.

A Raiffeisen Bank elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a zöld pénzügyi megoldások fejlesztésében, népszerűsítésében. A Zöld Bank Díj elnyerése újabb megerősítése ennek az elkötelezettségnek.

Az MTI-nek küldött szerdai közlemény szerint a hazai lakott egyedi ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja 16 százalékkal 60,5 ezer forintra nőtt az idei második negyedév végére, miközben a kárráfordítás 23 százalékkal nőtt. Ezen belül a budapestiek 59,4 ezer, míg a vidékiek 60,7 ezer forintnyi díjat fizetnek. A nem budapestieknél viszont a díj átlagosan jóval nagyobb méretű ingatlanra, ám négyzetméterenként számítva 37 százalékkal kisebb biztosítási összegre (a biztosító kártérítési kötelezettségére) értendő – olvasható az MNB 2024. második negyedévi Lakásbiztosítás-indexében.

Adataik szerint a tavaly márciusi lakásbiztosítási kampány hatására országosan átlagosan 24 százalékkal, ezen belül Budapesten 28 százalékkal nőtt az ingatlanok egy négyzetméterére jutó biztosítási összege. A kampány hatására sokan felülvizsgálhatták tehát eddigi biztosítási szerződésüket, megszüntetve ingatlanuk alulbiztosítottságát.

Közölték: vélhetően szintén a kampány hatására az idei második negyedévben az év első 3 hónapjához képest alacsonyabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora (50 millió forint) biztosítási összegű ingatlant. Ezen belül még kedvezőbb, 12 ezer forinttal olcsóbb volt a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO) jutó díj.

A 3,1 millió állandóan lakott egyedi (nem társasházi) lakásbiztosítás közül 2,5 millió nyújt teljeskörű fedezetet. A csak ingóságokra kötött 430 ezer lakásbiztosítás éves díja 24,6 ezer forint volt júniusban. A nem lakott, jellemzően vidéki ingatlanokra kötött lakásbiztosítások száma 195 ezerre rúgott – ismertették.

Az MNB közölte, hogy az egyes biztosítók ajánlatai akár lényegesen eltérhetnek az átlagdíjakhoz képest. Jövő márciusban is lesz lakásbiztosítási kampány. Mindazoknak célszerű felülvizsgálni – az értékkövetés, a fedezett/nem fedezett kockázatok számbavétele érdekében – eddigi biztosítási szerződésüket, akiknek ezt megelőzően érkezik el biztosítási évfordulójuk. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.

Az MTI-nek küldött keddi közleményben kiemelik: az MNB Lakásbiztosítás-indexe a fogyasztók és a közvélemény minél pontosabb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálja az otthonbiztosítások díjainak alakulásáról.

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 49 ezer forintra csökkent, az online alkuszoknál 10 értékesített szerződésből 3 MFO. A fővárosi és nem budapesti szerződések átlagdíja tavaly év végéhez képest 2024 áprilisában 56 460 forintról 59 266 forintra nőtt, ami 5 százalékos emelkedést jelez az év első harmadában. A biztosított négyzetméterár (biztosítási összeg) ennél nagyobb mértékben, 7 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a márciusi lakásbiztosítási kampány hatására javult az ár-érték arány, ezen kívül csökkenhetett az alulbiztosítottság.

Kitértek arra, hogy az idén első ízben lezajlott lakásbiztosítási kampány minden várakozást felülmúlt, a lakásbiztosítási állomány 20 százaléka nyújtott be új ajánlatot vagy módosította meglévő szerződését. Összességében 640 ezret meghaladó aktivitást tapasztaltak a piacon. A lakásbiztosítások online közvetítése a kampány alatt több mint hatszorosára ugrott a korábbiakhoz képest. Az MFO arány az új szerzésekben a korábbiakhoz képest megduplázódott.

Az MNB kalkulációi szerint a kampány hatására 72 százalékról 74 százalékra nőtt, azaz 2 százalékponttal nőtt a biztosítással való teljes fedezettség.

Az MNB adatai szerint a koncentrált kampány hatására a biztosítók 85 százalékának bővült az állománya, az öt vezető piaci társaság lakott ingatlanokra vonatkozó koncentrációja pedig közel 1 százalékkal csökkent. Az április végi éves díjtömeg alapján 6 százalékkal bővült a piac, s élénkült a verseny – írták.

Az MNB az idei évtől negyedévente a lakásbiztosítási díjak alakulását bemutató indexet is közzétesz. Az index a teljes piac adatai alapján kalkulál, figyelembe veszi a biztosítót váltók, maradók és az újonnan lakásbiztosítást kötők szerződéseit és külön jelzi a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO) vonatkozó díjváltozásokat is. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Szektor szinten növekedett a biztostási piac

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos bővülési ütem kissé elmarad a korábbi évekétől. A nem-élet ág díjbevétele 14,5 százalékos növekedéssel jórészt követte az inflációt, azonban az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékos csökkenés látható. A szektorszintű növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje. A nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció (a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB által a szektor jövőképében kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől – olvasható az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely az intézményi befektetői kört és a közvetítő szektort fedi le.

A szektor tőkemegfelelése 2023-ban a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt. A pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) 5,4 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelynek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban található.

Tovább erősödött az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége, új eszközökkel is, – például próbavásárlásokkal – fellép a fogyasztók védelmében. Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszú vizsgálatai a biztosítási szektorban – az ügyfelek széleskörét érintő kockázatok kezelése érdekében – egyebek közt a teljes költségmutatói (TKM) limitek betartására, az ügyfelekkel folytatott elektronikus kommunikációra, illetve a határon átnyúló szolgáltatók panaszkezelésére irányultak.

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek fő oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszert kell kialakítani, ami a fiatalabb generációk körében is megfelelő vonzerőt jelent a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, s a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében (közel 150 milliárd forint) is, viszont a kifizetések szintén emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult át, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.

Pénzpiaci- és biztosításközvetítők

A pénzpiaci- és biztosításközvetítők létszáma tovább esett, azonban utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményre nem hatott ki. Míg a közvetített lakossági hitelek jelentősen – a 2019. évi szintre – estek vissza, addig a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések kiugró növekedést mutattak.

Nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A tavaly 1812 milliárdosra rúgó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez egy év alatt, jellemzően a hitel- és pénzkölcsön nyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni, míg a faktoring és egyéb követelések apadtak. A szektor nyeresége és jövedelmezősége (tavalyi ROE: 18 százalék) 3. éve csökken, aminek egyik oka az intézményeket érintő extraprofitadó. Ezzel együtt a szektor bő 85 százaléka nyereségesen működik.

Tőkepiac

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal (1.151.175 milliárd forint) nőtt, amelynek motorja ezúttal a származtatott piac és a hitelintézetek voltak. Négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma csökkent, főként a származékos piac negatív teljesítménye miatt. A kisebb volumen mellett azonban jelentős volt az árfolyamnövekedés, így a BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

Tőzsdei részvények

A három legnagyobb tőzsdei részvény összetétele változatlan maradt, miközben koncentrációjuk a BÉT teljes forgalmához képest csökkent. A korábbi stagnálás után növekedésnek indult (főképp a hitelintézeteknél) a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Második éve lett kiváló (2023-ban 56,6 milliárd forint) a befektetési vállalkozások adózott eredménye, s a szektor változatlanul jócskán a szabályozói szint feletti tőkeellátottsággal dicsekedhet.

Befektetési alapkezelők

A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt, alapvetően a befektetési alapok növekedésének köszönhetően. Utóbbiak nettó eszközértéke így 14 632 milliárd forintra nőtt, amit főképp a pénzpiaci és a rövid kötvény alapok gyarapodása vezérelt. A nyilvános ingatlanalapok állománya úgy emelkedett 20,1 százalékkal, hogy ezen belül apadt az ingatlan-arány, s nőtt a likvid eszközök hányada. Négy évi stagnálás után az alapkezelői szektor markáns, 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az MNB bejelentések, illetve saját adatai alapján piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott le annak áttekintésére, hogy egy magánszemély megsértette-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) piaci manipulációt tiltó előírását.

A közlemény szerint a magánszemély – indoklása szerint saját kereskedési stratégiájának megvalósítása érdekében – 20 kereskedési napon olyan mennyiségű (folyamatos, egymással párhuzamos vételi és eladási) ügyletet kötött a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Masterplast-részvényekkel, hogy az minden esetben meghaladta az adott értékpapír napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát. Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-70 százalékát is elérték.

Az MNB megállapította, hogy a magánszemély ezáltal hamis, félrevezető jelzéseket adott a tőkepiaci szereplőknek az adott részvény kereskedési volumenéről, likviditásáról. Ezek nyomán további tőzsdei befektetők az adott részvény kínálatára és keresletére vonatkozó hamis, félrevezető információk alapján hozhattak befektetési döntéseket.

Emiatt az MNB kedden közzétett határozatában megtiltotta a magánszemélynek a MAR rendelet ismételt megsértését és a piaci manipuláció miatt 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírság összegének meghatározásánál súlyosító körülményként értékelték, hogy az ügyben érintett részvény a prémium kategóriába tartozik, és a jogsértés időszakában szerepelt a BUX és a BUMIX indexkosarakban is. Az ügyfél emellett a jogsértést a MAR ismeretében, több évtizedes tőkepiaci tapasztalata birtokában, számos kereskedési napon követte el.

Az MNB ebben az ügyben is feljelentést tesz tiltott piacbefolyásolás gyanújával – olvasható a jegybank közleményében.

Nyitókép: Unspalsh.

A tájékoztatás szerint a feltárt problémák nem veszélyeztetik a befektetési szolgáltató működését, de kijavításuk elengedhetetlen.

Azt írták, a jegybank – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – átfogó vizsgálatban a 2021. január 1-jétől az eljárás lezárásának napjáig terjedő időszakot tekintette át.

A pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a befektetési szolgáltató több esetben az üzletkötők által irányítottan, nem megbízható módon végezte el az ügyfelek (a befektetési ismereteket, veszteségviselő képességet felmérő) alkalmassági tesztjének módosítását.

Ezáltal az adott ügyfelek kockázati besorolásai kifejezetten úgy változhattak, hogy lehetővé váljon egyes konkrét termékek számukra történő értékesítése.

Az Erste Befektetési Zrt., illetve függő ügynökei a jogszabályi előírásokkal ellentétben nem minden esetben rögzítették az ügyfelekkel történt lényeges – például ügyletkötések tervezésével, ajánlás nyújtásával kapcsolatos – telefonos kommunikációt. A társaság függő ügynökeinél maga is feltárt hiányosságokat ezzel kapcsolatosan, ám ennek ellenére sem hozott a helyzet orvoslását szolgáló, a nem rögzített csatornákon való kommunikáció megszüntetését szolgáló konkrét intézkedéseket.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a befektetési szolgáltató egyes kiszervezett tevékenységeinek értékelését nem a jogszabályi elvárások szerint végezte, továbbá a függő ügynökök javadalmazásában sem jártak el mindig jogszerűen.

Az IT-sérülékenységvizsgálatok kapcsán az MNB közleménye szerint fejleszteni szükséges az azokat meghatározó eljárásrendet, illetve a kockázatokkal arányosan bővíteni kell az abba bevonandó eszközök, szegmensek körét is. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a befektetési szolgáltató nem minden esetben küldte meg a jogszabályi határidőn belül válaszát a hozzá írásban panaszt benyújtó ügyfelei számára.

Az MNB 120-180 napos határidővel kötelezte az Erste Befektetési Zrt.-t a feltárt hiányosságok kijavítására.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A tájékoztatás szerint a fizetési kérelem szolgáltatás számos helyzetben, például számlafizetéseknél, internetes vagy fizikai boltban történő vásárlásoknál, vagy akár magánszemélyek közötti pénzküldésnél is használható, így újabb lehetőséget biztosít az elektronikus fizetések, ezen belül is az azonnali fizetés használatára. A fizetési kérelemmel indított átutalások a vásárlók számára minden esetben ingyenesek, míg a számlakibocsátók, kereskedők számára a jelenlegi megoldásoknál olcsóbb, kényelmesebb elektronikus fizetési alternatívát jelenthetnek.

Április 1-jétől minden hazai banknak kötelező biztosítania az ügyfelei számára a fizetési kérelemre válaszul kezdeményezett azonnali fizetések indítását – hívta fel a figyelmet a jegybank.

A fizetési kérelem egy olyan szabványosított üzenet, amelyet a fizetés kedvezményezettje küld a fizető félnek. Az üzenet tartalmazza egy azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot, amelynek segítségével a fizetés kényelmesen, automatizáltan történhet – ismertették a közleményben.

A fizetési kérelem alapú elektronikus fizetések biztosításához a számlakibocsátóknak, kereskedőknek szerződniük kell egy olyan bankkal vagy más pénzforgalmi szolgáltatóval, amely képes akár automatizált módon, kötegelten, nagy tömegben fizetési kérelmet küldeni.

A szabályozás biztonsági okokból csak a fizetési kérelmek fogadását tette kötelezővé a pénzforgalmi szolgáltatóknak, az MNB adatai alapján azonban a lakossági banki ügyfelek jelentős részének már jelenleg is elérhető a fizetési kérelmek küldésének lehetősége is.

Nyitókép: Biztosító Magazin