A HAB a Magyar Bankholding társadalmi felelősségvállalásról szóló stratégiájának fontos elemeként, a bankcsoport és az MKB Bank művészeti alapítványának támogatásával alakul meg – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Bankholding.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az MKB Bank a magyar kultúra és a fiatal magyar művészek támogatására, valamint a birtokában lévő műgyűjtemény méltó gondozására és modernizálására a közelmúltban hozta létre művészeti alapítványát. Az új művészeti helyszín ennek égisze alatt jön létre Budapesten, az Andrássy úton.

A művészeti és edukációs központ a látogatóknak minőségi kulturális és társasági programokat, rendszeres, izgalmas időszaki kortárs kiállításokat, a művészek számára pedig kiállítási lehetőséget, egyedi grafikai és alkotóműhelyeket, illetve ösztöndíj- és rezidenciaprogramot is biztosít a jövőben. A főváros szívében megnyíló épület az interaktív terek mellett kávézóval is várja majd az érdeklődőket – áll a közleményben.

Mint hangsúlyozzák, a HAB célja, hogy támogassa a hazai és a régiós kortárs művészeti szcénát, elősegítse a művészet szeretetét és megismerését, valamint párbeszédet teremtsen a művészeten keresztül. Emellett elkötelezett a magyar és a nemzetközi kortárs képzőművészeti közösségek közötti szakmai kapcsolatok kialakítása és ápolása iránt.

A Magyar Bankholding társadalmi felelősségvállalásról szóló stratégiájának fontos elemét képezi a művészet, azon belül a magyar képzőművészet helyzetének előremozdítása, valamint a pénzügyi és a művészeti edukáció összekapcsolása – emelik ki a közleményben.

Április végén lezárul tagbankjaink fúziója, és az újonnan létrejövő MBH Bank súlyának megfelelően nemcsak az ország gazdasági, hanem társadalmi és kulturális életéhez is szeretne hozzájárulni. Ezért is hozzuk létre ezt a régióban is páratlan művészeti centrumot, amely mindenki számára kapcsolódási pontot kínál a művészethez, a képzőművészek számára pedig a lehető legjobb körülményeket biztosítja az alkotáshoz.

– idézi a közlemény Barna Zsoltot, a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatóját.

A HAB első időszaki kiállításán szereplő műalkotások az MKB Bank művészeti alapítványának gondozásában álló gyűjtemény kiemelkedő darabjai. A nyitókiállításra kiválogatott műveket olyan festők jegyzik, mint Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Szőnyi István és Mednyánszky László, a tárlat kurátora Rockenbauer Zoltán.

A HAB művészeti igazgatója Vékony Délia lesz. A művészettörténész, filozófus, kurátor, neves művészetoktató BA és MA diplomáit Dél-Afrikában szerezte, tanult az Egyesült Államokban és Londonban, és a hollandiai Leideni Egyetemen doktorált kortárs művészetelméletből. Vékony Délia tervei között szerepel a gyűjtemény folyamatos bővítése, döntően kortárs darabokkal, és rendszeres időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, művészeti és közéleti programok szervezése a kiállítási anyagok és a gyűjtemény köré.

Fontosnak tartottuk, hogy a HAB élménytér ingyenesen látogatható legyen, mert hisszük, hogy a művészet mindenkié. A HAB új otthonát ezért alapjaiban újítjuk meg, célunk, hogy interaktív, dinamikus intézményként a művészettel való találkozást élménnyé tegyük minden korosztály számára, teret biztosítsunk történelmi műremekek újraértelmezésére, új műtárgyak bemutatására, a művészek számára alkotásra. Mindemellett interaktív művészeti és közösségi eseményeket szervezünk, amelyekre mindenkit szeretettel várunk.

– hangsúlyozza a közleményben Vékony Délia.

Korszerű energetikai minősítésű, új lakás vagy lakóház vásárlására fordítható a Zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel, amely már elérhető az MKB Bank ügyfelei számára is. Egy – a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank által – korábban végzett kutatás szerint összefüggés mutatható ki a lakóingatlanok építési ideje és a fűtéshez, melegvízhez felhasznált primer energia mennyisége között: minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A megugró energiarák miatt így nagy figyelem irányul a gazdaságosan üzemeltethető, korszerű lakóingatlanokra, az MKB Bank által bevezetett Zöld MFL erre a kihívásra igyekszik válaszolni.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelen belül a zöldcélú hitel 2023. április 1-től igényelhető olyan új lakás vagy lakóház vásárlására, amelynél az új lakóingatlan primer energiaigénye legfeljebb 80 kWh/m²/év, továbbá az épületek energetikai tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet szerinti „BB” vagy annál jobb energetikai minőségi besorolással rendelkezik. Zöld hitelcél igazolt teljesülése esetén a bank a kedvezmény nélküli induló kamatból 0,25% kamatkedvezményt biztosít. A kölcsön összege 3 és 55 millió Ft között lehet, a futamidő 10 éves kamatperiódus esetén 10-30 év, végig fix kamatozás esetén 12-20 év, a kamatperiódus tekintetében pedig 10 évig rögzített vagy a futamidő végéig fix kamatozás között lehet választani. A kedvezményes konstrukció kialakításának érdekében a hitel folyósításánál nem számítanak fel folyósítási díjat.

A Magyar Bankholding tavaly nyáron közzétett ESG stratégiájában fogalmazta meg és kötelezte el magát, hogy a fenntartható gazdasági működés megteremtésében kiemelt szerepet vállaljon Magyarországon. A bankcsoport az ügyfelek partnere kíván lenni a fenntarthatósági céljaik elérésében, így kiemelt szereppel és felelősséggel bír a fenntartható és klímacélú beruházások támogatását, finanszírozását illetően, és célul tűzte ki az ügyfelei érzékenyítését a fenntarthatóság témája iránt.

A magyar gazdaság egyik vezető pénzintézeteként fontosnak tartjuk, hogy ne csak beszéljünk a fenntarthatóságról, hanem tegyünk is érte. Remek példa erre a most megjelent zöld hitel, amely amellett, hogy támogatja az ügyfeleket lakáscéljaik elérésében a jelenlegi lakáspiaci és energetikai helyzetben, hozzájárul a fenntarthatóság fogalmának jobb megismertetéséhez is. Bankcsoportunk korábban az elsők között vezette be a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt, így kellő tapasztalattal és jártassággal várjuk azokat az ügyfeleinket, akiknek a megújuló MFL-lel tudunk segítő kezet nyújtani.

– mondta Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

Az MKB Bank, a Magyar Bankholding tagbankjaként, a fenntarthatóság, mint üzleti lehetőség és ismeretterjesztés tekintetében fő feladatának tartja, hogy rövid reakcióidővel tudjon adaptálni fenntarthatósági termékeket és szolgáltatásokat. A bankcsoport törekvései közé tartozik például a teljes hitelezési keretrendszer ESG szempontokkal történő kiegészítése, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer megalkotása, Fenntarthatósági Jelentés kiadása, valamint a vállalat karbonsemlegességének elérése, és zöld hiteltermékek elindítása.

Kiemelte: a csoport az intenzív átalakulási folyamat és a piaci bizonytalanságok közepette is növelni tudta az ügyfélállományait, bevételeit és jövedelmezőségét.

Jelezte, hogy 73 milliárd forint extra kiadást jelentettek a bevezetett kormányzati intézkedések, az extraprofit adó és az összeolvadási költségek.

Az MKB Bank tavaly március 31-én egyesült a Budapest Bankkal, a Takarékbank az idén április 30-án csatlakozik. Ezt követően MBH Bank Nyrt. néven, egységes márkanévvel és arculattal működik tovább az egyesült MKB Bank és a Takarékbank. Az MKB Bank a Takarékbankkal együtt a Magyar Bankholding Csoport tagja.

Tavaly év végén az MKB csoport mérlegfőösszege 8,9 százalékos éves növekedést követően 10 614,4 milliárd forint volt. A bankcsoport bruttó hitelállománya egy év alatt 582,4 milliárd forinttal, 5011,1 milliárd forintra emelkedett. A lakossági ügyfélhitelállomány 10,9 százalékkal, a vállalati hitelállomány 19,3 százalékkal 2696,5 milliárd forintra nőtt egy év alatt.

Kitért arra, hogy az ügyfélállomány 13,2 százalékkal nőtt tavaly, ami a Sberbank ügyfelek átvételének hatását is tükrözi: 35 ezer lakossági és háromezer vállalati ügyféllel bővült a bank ügyfélköre, a hitelállomány 5,1 százalékkal nőtt a tranzakcióval.

A csoport kumulált nettó kamateredménye 419,1 milliárd forint volt 2022-ben 218,5 milliárd forinttal nőtt, mely a növekvő ügyfélállománynak, a hozamkörnyezet kedvező alakulásának és a portfolióminőségnek köszönhetően 108,9 százalékos éves növekedést jelent. A kamatbevétel 739,0 milliárd forint volt, 181,5 százalékkal nőtt egy év alatt. A kamatbevétel éves növekedését mind az ügyfélhitel állomány mind az értékpapírállomány növekedése segítette.

A csoport múlt évi teljes átfogó számviteli eredménye 122,8 százalékkal több, 95,9 milliárd forint volt. A saját tőke 808,7 milliárd forintra nőtt a harmadik negyedév végi 755,3 milliárd forintról – ismertette. A tőkemegfelelési mutató 19,7 százalékos volt, és 1,3 százalékponttal javult egy év alatt.

Ginzer Ildikó üzleti vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy nőtt az MKB csoport betétállománya is 5,7 százalékkal, amely 2022 utolsó napján meghaladta a 6574,4 milliárd forintot – a vállalati betétállomány 6,9 százalékkal nőtt, míg a lakossági állomány szinten maradt.

Szabó Levente vezérigazgató-helyettes közölte, hogy az MKB aktívan részt vesz a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramban. A bankcsoport továbbra is jelentős finanszírozási partnere a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak, tavaly több mint 90 milliárd forinttal nőtt az agrár- és élelmiszeripari üzletágában kezelt hitelállomány, amely év végére mintegy 540 milliárd forintot tett ki. Közlése szerint a növekedés egyaránt érintette a kis-, közép-, nagyüzemi és az agribusiness és nagyvállalati élelmiszeripari ügyfélkört.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A közlemény szerint a fúzió után a tisztán magyar tulajdonú nagybank csaknem 11 ezer milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország második legnagyobb pénzintézete lesz.

Az egyesülést követően a korábbi MKB Bank és Takarékbank fiókok arculata több lépésben megváltozik, és az év során egyre több ponton találkozhatnak majd az ügyfelek az MBH Bank arculatával.

Közölték: a Magyar Bankholding a Takarékbank csatlakozásáig a belső működést harmonizálja, emellett folyamatosan fejlesztik és egységesítik az informatikai rendszereket.

A közleményben Egerszegi Ádám, a Magyar Bankholding transzformációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy a régióban is példátlan fúzió folyamat lezártával egy integrált és élvonalbeli nagybank előnyeit élvezhetik majd a fogyasztók, amely egységes termékportfóliót és még modernebb országos fiókhálózatot kínál.

A közlemény szerint a Magyar Bankholding tagbankjai több szegmensben is piacvezetők: a mikro-, kis- és középvállalatok hitelezése, az agrár- és élelmiszeripar mellett a lízing piacon.

A bankcsoport több mint 1,5 millió lakossági és 300 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki, az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik, munkavállalóinak száma a 10 ezret közelíti.

A Magyar Bankholding az ügyfeleket érintő legfontosabb változásokról hamarosan tájékoztató kampányt indít – írták.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Új befektetési alap indul

2023 elején elérkezett az idő, hogy az egyesült alapkezelő elindítsa első alapját, ez az MKB Ütemező Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja. A megtakarító ügyfelek számára a befektetési döntések meghozatala során az egyik legnehezebb döntés az időzítés, azaz, hogy mely időpillanatban lépjünk be vevőként a részvénypiacra, főként, hogy a megtakarítók túlnyomó többségének nehézséget jelent a piacok állandó nyomon követése.

Az Alap ebben nyújt segítséget azáltal, hogy a stratégiájának köszönhetően 9-12 hónapon keresztül, ütemezetten tervezi feltöltetni az Alapot fejlett részvénypiaci eszközökkel, míg el nem éri a 90%-os részvénykitettséget – így nem a befektetőnek kell figyelnie, mi a megfelelő belépési pont. Ebben a periódusban havonta, az aktuális nettó eszközértékének maximum a 15%-os mértékéig vásárol a megcélzott instrumentumokból, ezzel is elősegítve, hogy ne egy adott időpillanat makrogazdasági, tőkepiaci helyzetében kelljen a kezelésére bízott teljes állományt befektetnie, hanem az időzítés kockázatát mérsékelve, több hónapon keresztül építse fel az Alap részvénypiaci portfolióját. A szabad pénzeszközöket, melyek még nem kerültek befektetésre, az Alapkezelő elsősorban pénzpiaci eszközökben kívánja elhelyezni, így a portfolió részvénykitettséget még fel nem vett részével is – az elmúlt évekhez képest markánsan megemelkedett jelenlegi kamatkörnyezetben – hozamtermelésre törekszik.

Az alap jegyzési időszaka 2023. január 31-ig tart, ezen időpontig az MKB Bank hálózatában elérhető, ezt követően azonban a Takarékbank ügyfelei számára is elérhetővé válik.

Évfordulósok: itt vannak a 30 éves alapok

Az MKB Alapkezelőnél azonban nem csak az innováció, a tradíció is fontos. Az alapkezelők fúziója kapcsán az az érdekesség is előbukkant, hogy a magyar piacon legrégebben működő két befektetési alap is egy égisz alá került éppen abban az évben, amikor kerek évfordulóhoz érkeztek.

Mind az egykori Budapest Alapkezelőnek, mind az egykori MKB-Pannónia Alapkezelőnek van olyan, 1992-ben indult alapja, amely 2022 decemberében ünnepelte harmincadik születésnapját.

Az MKB Prémium Vállalati Kötvény Befektetési Alap 1992. december 15. napi indulásával a legkorábban indult, jelenleg is aktívan működő hazai alap. Az alap befektetési célja, hogy a vállalati kötvények tartásával és a kamatkockázat aktív változtatásával az állampapíroknál magasabb hozamot biztosítson a befektetőknek.

A Budapest Állampapír Alap néhány nappal később, 1992. december 18-án indult, célja, hogy alacsony kockázat vállalása mellett versenyképes hozamot biztosítson a befektetési jegyek vásárlóinak, elsősorban kötvény típusú befektetéseken keresztül.

Az MKB Alapkezelő a két alapban összesen közel 18 milliárd forintnyi eszközt kezel.

A GaUE legfrissebb kalkulációja szerint a magyar lakosság teljes, örökölhető vagyontömege 186 ezer milliárd forint,

azaz átlagosan fejenként 19 millió (háztartásonként 46,5 millió) forint, amely erősen koncentrálódik: közel fele található a magyarok legmódosabb 10 százaléknál. Ennek a legfelső jövedelmi decilisnek a bankképes eszközöknél már 60 százalékos, a céges részesedések esetében pedig 80 százalék feletti súlya van. 

A magyar lakosság örökíthető vagyona (összefoglaló táblázat)

forrás: MNB/GaUE

Új szakma születik

Az affluens ügyfélkörnek a banki demográfiai adatait vizsgálva jól látszik, hogy a teljes vagyon körülbelül harmadának tulajdonosa már most is nyugdíjaskorú, további harmada pedig a következő tíz évben vonul vissza. A Grémium az Utódlásért Egyesület fő célja ezért az utódlás-menedzselés, mint szakma fejlesztése a legjobb gyakorlatok megosztásával, az ezzel kapcsolatos oktatási-működési sztenderdek kialakításával, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás optimalizálásával.

Az Egyesület alapítói olyan neves pénzügyi, jogi és tanácsadó vállalatok, mint az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Gutmann, a Hold Alapkezelő, a Concorde Értékpapír, a Szecskay, a Jalsovszky, az MPK Partners, a KLART ügyvédi irodák, az RSM adótanácsadó és az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a családi vállalkozások és az utódlás területén.  

Kockázatok és mellékhatások

Összefogás hiányában nagy a megtakarítások, vagy a céges vagyonok elvesztésének a kockázata.

– hívja fel a figyelmet Varga Szabolcs, a Guttmann Bank magyarországi irodájának vezetője, a GaUE alapító-alelnöke. Erre az óriási vagyontömegre a magyar gazdaságnak szüksége van, különben az alaphibák oda vezetnek hogy – mint régen – 50 évente mindent újra kell kezdeni a nulláról.  

Ha csak egy bankár, vagy csak egy ügyvéd kínál megoldást az öröklés problémájára, az ritkán ad optimális eredményt, ezért az Egyesület keretein belül mozgósítjuk a kapcsolódó szakmákat’.

– hangsúlyozza a multidiszciplináris  megközelítés fontosságát Kállay András, a GaUE alapító-elnöke, aki 2023 végére 25 egyesületi taggal számol, elsősorban specialisták belépésével. 

Kézikönyv a családi viszonyokról

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon Közép-Kelet Európában élenjáró jogi és pénzügyi struktúrák (mint a bizalmi vagyonkezelés, magán- és vagyonkezelő alapítványok) alakultak ki, mára lehetővé vált a felhalmozódott széleskörű tapasztalatok megosztása, a jogi, adó, szervezeti tanácsadó és cégfelvásárlással foglalkozó specialisták banki folyamatokba integrálásának sztenderdizálása.

Ennek fontos mérföldköve a GaUE gondozásában 2023 elején megjelenő Bankári Kézikönyv, amelynek első kiadása és a hozzá kapcsolódó oktatás és vizsgáztatás a házastársi, illetve élettársi vagyon- és az öröklési jog releváns kérdéseire ad valós élethelyzetekből kiinduló, praktikus válaszokat

–  mondja dr. Parragi Edina, az MPK Partners ügyvédi iroda alapító partnere, a GaUE alapító-alelnöke.

Dr. Mádl Marc-Tell az MPK Partners ügyvédi iroda alapító partnere, a GaUE Felügyelő Bizottságának elnöke elmondta, hogy az Egyesület megalakításával az alapítók a magyar gazdasági kultúra fejlesztését is célként tűzték.

Okozhat nehézséget, ha kiskorú az örökös, ha a közös vagyon csak az egyik házastárs számláján van, de például a cégalapító kizárólagos cégjegyzése is.

– sorolja Soós Péter főtitkár (Hold Alapkezelő). 

A kézikönyv bevezetését szélesebb lakossági és vállalati kör helyzetén javító szolgáltatás, valamint vezető oktatási intézményekkel és a szabályozói testületekkel, kamarákkal való aktív együttműködés követi. A GaUE komplex, a magatartás-, a menedzsmenttudományt, a pénzügyeket és a jogot is magában foglaló tudásanyagot tartalmazó képzést is tervez személyi és vállalati bankárok számára. Ez lehetővé teszi majd, hogy jobban megértsék és hatékonyabban tudják segíteni a teljes vagyonkörre kiterjedő örökítési folyamatot. 

Nyitókép: Bankár Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Az agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint az ukrajnai háború miatt folytatódik az élelmiszerdrágulás 2023-ban, addigra ugyanis elfogy a tavalyi, még az olcsóbb alapanyagokból előállított takarmány. A mostani tehát még nem a háborús, csupán a koronavírus utáni árszint. A nehézségekkel a termelők is tisztában vannak, ennek ellenére nem érzik olyan súlyosnak a helyzetüket, mint a járványos időszak elején – mondta Hollósi Dávid.

Felmérésük szerint az aszály miatti csaknem 1000 milliárd forint értékű terméskiesés ellenére a szántóföldi növények kilátásai a legkedvezőbbek, mert jó áron értékesíthetők. Jobb évük csak akkor lenne a termelőknek, ha a magas felvásárlói ár jó terméssel párosulna. A napraforgó, a kukorica, a búza mellett a zöldségtermesztés is bizakodhat, különösen a geotermikus energiát hasznosító üvegházak, a gázzal fűtött nyugati vetélytársaik ugyanis most sokkal drágábban kénytelenek termelni. A magyar termelők tehát végre kiléphetnek a nyugati piacokra, ami azért is jól jöhet nekik, mert a belföldi fogyasztás valószínűleg visszaesik a drágulás miatt – véli Hollósi Dávid, aki szerint a gyümölcstermesztők is hasonló gondokkal küzdenek, a vásárlók ugyanis az ő termékeikről mondanak le elsőként, ha kevesebbet tudnak költeni.

Az állattartók szintén nehéz helyzetben vannak, nekik főképp a takarmány- és energiadrágulás okoz gondot. Hozzátette, hogy az áremelkedések hosszú időre átrendezhetik a fogyasztói szokásokat, átmenetileg nőni fog a gyengébb minőségű élelmiszerek forgalma, mivel a fizetések emelkedése több év alatt érheti csak be az utóbbi egy év élelmiszer-drágulását. A nagy átárazásnak ugyanakkor hamarosan vége lehet, ilyen mértékű emelkedés aligha várható megint belátható időn belül. Az üzletágvezető szerint ilyen drágulások mellett 2023 a mezőgazdaságban és az élelmiszerparban nem a nagyberuházások éve lesz, mert a termeléshez szükséges forgóeszközök beszerzése is sokaknak okoz gondot, a most kezdődött gazdálkodási évben több százmilliárd forinttal nőhetett a magyar termelők forgóeszköz-igénye. A fogyasztók számára Hollósi Dávid szerint a takarékosság lehet a legfontosabb a következő években, mert az olcsó élelmiszerek korszakának vége, az elpazarolt élelmiszerek aránya ugyanakkor a nyugati országokban még mindig csaknem 40 százalék, világszerte csaknem 1 milliárd hektár termőföld termése vész kárba.

Héjja Csaba agrár- és élelmiszeripari stratégiai elemző szintén az energiaárak alakulását emelte ki, a drágulás ugyanis 2020 közepe óta folyamatos, és idén különösen kiszámíthatatlannak látszik. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysága sokat javult az utóbbi években, ennek ellenére még mindig viszonylag sokat fogyaszt, évente 180-190 milliárd forint értékben. Bár ez nem jelentős összeg a több mint 3 ezer milliárd forintos kibocsátás mellett, ám idén 150 milliárd forinttal többet kell költeniük a növénytermesztőknek, állattartóknak, feldolgozóknak üzemanyagokra és fűtésre.

Héjja Csaba szerint különösen a fosszilis energiahordozókkal szembeni kiszolgáltatottságot kell csökkenteni, a felhasználás túlnyomó részét ugyanis a gázolaj és a gáz teszi ki. A magas energiaköltségek miatt az energiahatékonysági fejlesztések minden eddiginél gyorsabban megtérülnek, ezért az ilyen célú beruházások nagy lehetőséget jelentenek mind a beruházók, mind a banki finanszírozás számára – tette hozzá.

Nyitókép: Unsplash.

A bank 49,8 milliárd forint adózott eredményt ért el az első fél évben a beolvadó bankok évközi eredményével együtt.

A csoport mérlegfőösszege egy év alatt 12,3 százalékkal, 10 190 milliárd forintra nőtt.

A jelentés szerint a csoport csaknem 460 milliárd forinttal bővítette vállalati üzleti hitelállományát, ami 20,4 százalékos éves bővülés.

A lakossági hitelek állománya 242,4 milliárd forinttal, 19,0 százalékkal nőtt tavaly júniushoz képest.

A csoport ügyfélbetét állománya lakossági és vállalati oldalról összesen 17,1 százalékkal, 902,3 milliárd forinttal emelkedett organikusan.

A kimagasló eredményekben szerepet játszott a Budapest Bankkal történt tavaszi egyesülés és a hatékonyabb működést biztosító új stratégia – írták.

Az MKB első alkalommal tett közzé olyan negyedéves konszolidált tőzsdei jelentést, amelyben már szerepelnek az egykori Budapest Bank és a leányvállalatként konszolidált Takarékbank számai, valamint figyelembe veszi a Sberbanktól vásárolt állományokat is – mutattak rá a közleményben.

A bankfúzió következő lépése – a csoporton belül – az MKB-nak a Takarékbankkal való jogi egyesülése lesz 2023 májusában.

Az MKB Bank – a Magyar Bankholding Csoport tagjaként – az MKB Csoport csoportvezető bankja, egyben a Takarékbank és az MTB integrációs üzleti irányító szervezet tulajdonosa.

A bank idén március 31-én egyesült a Budapest Bankkal. A 100 százalékban magyar tulajdonú, egyesült MKB Bank országos hálózata 66 városban összesen 143 bankfiókból és 184 ATM-ből áll.

Az Országgyűlés 2022. július 12-én módosította a KATA törvényt. Az új KATA, a kisadózó főállású egyéni vállalkozók tételes adója az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig kínál egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb bevételű egyéni vállalkozóknak. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint, az új KATA szabályai szerint pedig az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. A KATA szabályai 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba, de a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

A BUPA a kisadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó változások miatt új funkcióval bővül: A KATA-váltó asszisztensnek köszönhetően immár egy könnyen kezelhető kalkulátorban ellenőrizhetik a felhasználók, hogy bevételük mellett valószínűleg mely adózási forma lenne a legmegfelelőbb a vállalkozásuk számára, a kalkuláció alapján tudnak könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal egyeztetni^*.

Folyamatosan arra törekszünk, hogy a BUPA a vállalkozók naprakész és intelligens társa legyen a mindennapokban, ezért is készült egy olyan kalkulátor, amely segít megfelelő alternatívát találni a KATA helyett, amennyiben szükségük van az adózási forma megváltoztatására.

 – mondta Tóth Balázs, a BUPA termékfejlesztési vezetője.

A BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens), amely egyesíti az online számlázóprogramok és az internetbankok előnyeit, 2020 májusában indult el. A program révén az MKB Bank a magyar bankszektorban az elsők között nyújt online számlázási szolgáltatást a kisvállalatok számára. A szolgáltatás a nyílt bankolásra épülő első olyan pénzügyi asszisztens a piacon, amellyel – támogatott banknál vezetett bankszámlával összekötve^** – lehetővé válik, hogy egy beérkező számla kiegyenlítéséhez ne legyen szükség az adatok másolására, hanem a tranzakciók ugyanezen a felületen azonnal elindíthatók legyenek. A számlákat a program automatikusan elküldi az adóhatóságnak, és a könyvelő számára is hozzáférést lehet biztosítani általa, így a BUPA-val időt és költségeket takarítanak meg a vállalkozók.

* A kalkulátor szolgáltatást az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. nyújtja, a kalkulátor megjelenített értékei tájékoztató jellegűek. Azokért felelősséget nem vállalunk. Egyéni helyzetének felméréséhez szaktanácsért forduljon könyvelőjéhez, vagy keresse adótanácsadóját.

** Támogatott bankkal fennálló aktív internetbank kapcsolat esetén érhető el (jelenleg az MKB Banknál vezetett (101-es azonosítójú) pénzforgalmi számlákhoz kapcsolt MKB (korábban BB) Internetbankkal rendelkező, ügyfelek esetében). Az összekapcsolható, támogatott bankok listája a https://bupa.hu/bupa/bankok oldalon található

Az egyesüléssel létrejövő alapkezelő által kezelt vagyon megközelíti az 1200 milliárd forintot.

Közölték: a két társaság egyesülése teret nyithat a növekedési tervek eléréséhez, és elősegíti annak a stratégiai célnak a megvalósítását, hogy a társaságok hosszútávon tovább növeljék szerepüket a hazai vagyonkezelési piacon.

A társaságok a törvényi előírásokat betartva a várható változásokról az ügyfeleket is folyamatosan értesíteni és tájékoztatni fogják.

A Magyar Bankholding Zrt. hazai tulajdonú pénzügyi holdingtársaság, amely a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúziójának megvalósítását célozza. A társaság 2020. december 15-én kezdte meg tényleges működését, a három hitelintézet fúziója 2023-ban valósulhat meg.

Nyitókép: MKB.