Vizsgálódásba kezd a GVH

A GVH tájékoztatása szerint a tervezett piacelemzés azon szektorokra összpontosít, amelyekben a fogyasztóknak magas keresési költségeik lehetnek, az eszközöket a fogyasztók széles köre veszi igénybe, a piacon kevés ilyen eszköz verseng, vagy ahol az összehasonlító szolgáltatásokat intenzív kommunikáció kíséri.

A hatóság közleménye szerint az eljárás különösen a kiskereskedelmi, szállásfoglalási, utazási, valamint pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó digitális összehasonlító eszközöket fogja érinteni.

A GVH piacvizsgálata nemzetközi viszonylatban nem példa nélküli

• Az Európai Bizottság már 2013-ban átfogó tanulmányt készíttetett – többek között a Deloitte közreműködésével – az összehasonlító eszközök elterjedtségével, működésével, fogyasztói megítélésével kapcsolatban.
• Ezt követően, 2016-ban a Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok több mint 350 árösszehasonlító és szállásfoglalási szolgáltatást nyújtó honlapot vizsgáltak át fogyasztóvédelmi szempontból, majd 2017-ben a Bizottság ajánlást tett közzé, amiben az összehasonlító eszközök működtetésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb fogyasztóvédelmi kérdéseket összegezte.
• Ezzel párhuzamosan több tagállami hatóság – például a német és az angol – is végzett átfogó vizsgálatot vagy piacelemzést a digitális összehasonlító eszközök működésének feltérképezése érdekében és ezeket az elemzéseket több esetben egyedi beavatkozás követte.

Találtak neuralgikus pontokat

Dr. Göndöcz Péter a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere szerint a már lezárult vizsgálatok és kutatások számos olyan területet azonosítottak az összehasonlító eszközök működése során, amelyek problémásak lehetnek fogyasztóvédelmi szempontból.

• Gyakori, hogy az összehasonlító eszközök által feltüntetett árak és kedvezményes ajánlatok nem teljeskörűek, mert nem tartalmazzák a termék vagy szolgáltatás megvásárlásának egyéb költségeit, például az adókat, díjakat, pótdíjakat, szállítási költségeket, valamint ezek részletes bontását, ezáltal megtévesztik a fogyasztókat.
• Sok esetben a fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy az összehasonlított szolgáltatókról adott értékelés nem teljesen objektív, mivel az értékelésben csak a szolgáltatók által kiválasztott fogyasztók vehettek részt, vagy a véleményekért fizettek a fogyasztóknak.

Nem az egész piacot reprezentálják

Az is félrevezető lehet, ha egyes összehasonlító eszközök csak a piac kisebb részét fedik le – például azért, mert csak a számukra jutalékot fizető kereskedők ajánlatait jelenítik meg -, erről azonban nem tájékoztatják a fogyasztókat, akik pedig joggal feltételezik, hogy a piacon elérhető ajánlatok többségének összehasonlításával kaptak eredményt. Sok esetben kifogásolták a hatóságok azt is, hogy a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást arról, hogy a keresési sorrendet milyen, a keresési feltételektől független összetevők (pl. az összehasonlító oldalnak fizetett jutalék, az összehasonlító oldal és a megjelenített szolgáltató közti tulajdonosi vagy egyéb szerződéses kapcsolat) befolyásolják.

Az összehasonlító oldalak és applikációk gyakorta együttműködnek egymással

Előfordulhat például, hogy egymás adatbázisait vagy kalkulációs eszközeit használják, de erről nem tájékoztatják a fogyasztókat. Így a felhasználókban az a téves képzet alakulhat ki, hogy több – általuk függetlennek hitt – összehasonlító eszköz ugyanazt az eredményt adja, és így nem érdemes tovább keresni a megfelelő ajánlatok között, azonban ez nem így van, mert az azonos eredmény a keresőoldalak közti háttérmegállapodások eredménye.

Ehhez hasonló problémát okoz, ha a fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy az összehasonlító oldalt vagy applikációt valamely piaci szereplő működteti, vagy az összehasonlító eszközt tulajdonosi vagy más szerződéses viszony köti valamely szolgáltatóhoz. E tény ugyanakkor jelentősen befolyásolhatja az összehasonlítást például az összehasonlítás alapjául szolgáló ajánlatok vagy a keresési eredmények rangsora tekintetében.

Jól látható, hogy számos kérdés merül fel az összehasonlító eszközök működésével kapcsolatban és fontos a fogyasztóvédelmi szabályok megfelelő interpretálása erre a területre is. A nemzetközi trendek ismeretében érdekes lesz látni, hogy a GVH az itthoni digitális összehasonlító eszközök elemzése kapcsán milyen megállapításokra jut, milyen típusú gyakorlatokat kifogásol majd és milyen beavatkozásokra kerül sor a feltárt problémák kapcsán.

– tette hozzá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának ügyvédje.

A Black Friday kezdeményezés 1966-ban indult az Egyesült Államokból és pár éve nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A karácsonyi szezon kezdetét jelző időszakban számos bolt és online webáruház kínálja termékeit hatalmas kedvezményekkel.

A GKI Digital kutatása szerint az idén november 12-től 25-ig tartó időszakban az egész éves online kereskedelmi forgalom csaknem 9 százaléka fog realizálódni, valamint az egy főre vetített, átlagosan 45-50 ezer forintos várható költés mellett idén az online rendelések közel 40 milliárd forintos forgalmat eredményezhetnek.

Egyre több az akciókkal kapcsolatos fogyasztói panasz

A Black Friday népszerűségének növekedésével természetesen egyre nő az akciókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok száma is, annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok évről évre próbavásárlásokat hajtanak végre ebben az időszakban, eljárást indítanak a megtévesztően akciózó kereskedőkkel szemben és a fogyasztók figyelmét külön is felhívják a leggyakoribb megtévesztésekre.

Nagyon gyakori például, hogy a meghirdetett akcióban gyorsan kifogy a kedvezményes áron kínált árukészlet, a kereskedők nem létező, fiktív árakból adnak kedvezményeket, vagy hatalmasnak tűnő akciót hirdetnek, de az akcióba bevont termékek köre valójában nagyon szűk.

20 milliós büntetést is kiszabtak már

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly például azért büntetett 20 millió forintra egy vállalkozást, mert a Black Friday kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70 százalék kedvezménnyel!”  szlogennel -, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. Ezzel szemben

a kereskedő hirdetéseiben megjelölt kedvezmény kizárólag olyan árucikkeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem voltak tipikus termékeknek tekinthetők és a teljes kínálat kevesebb, mint 1 százaléka volt elérhető a reklámokban megjelölt, „akár 70 százalékos” kedvezménnyel.

Jelenleg is folyamatban van egy eljárás, amiben a GVH azt vizsgálja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megtévesztette-e a fogyasztókat azzal, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos Black Friday kedvezményeket hirdetett, miközben az akcióban valószínűleg a termékeknek csak egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette.

Komoly bírsággal sújthatják a félrevezető hirdetéseket

A fogyasztóvédelmi szabályok betartása nemcsak a vállalkozások reputációjának fenntartása miatt fontos, hanem azért is, mert a szabályok megszegése súlyos – akár a vállalkozások előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig terjedő – bírságot is maga után vonhat. A GVH jogsértés megállapítása esetén a jogsértő cégek reklámköltségéből vagy a reklám kapcsán realizált árbevételből kiindulva szab ki jellemzően több millió forintos bírságokat.

Fontos, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek ne csak a mindennapi gyakorlatukban, hanem a kiemelt profittal kecsegtető adventi-karácsonyi időszakban is a fogyasztóvédelmi szabályok betartásával hirdessék termékeiket, akcióikat. Ebben segítséget nyújthat az, ha a vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjukat még annak közzététele előtt tőlük független szakmai testülettel vagy ügyvédi irodával véleményeztetik. Ez a preventív intézkedés egyrészt segíthet a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelésben, másrészt egy esetleges későbbi versenyhivatali eljárás során jelentős bírságcsökkentési tényező lehet a GVH fogyasztóvédelmi bírságközleménye szerint.

– mutatott rá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezető ügyvédje.

Photo by Justin Lim on Unsplash