Mától már hatályos a MiFID II és a MiFIR

Január 3-tól lép életbe Magyarországon a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét jobban szolgáló új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet). 

A befektetési tanácsadási szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek nemcsak az ügyfelek kockázati ismereteit kell felmérniük, de be kell mutatniuk a kínált termék addigi hozamait, és „testre szabottan” ismertetniük kell annak az ügyfelekre háruló költségeit is.

A befektetők védelmét erősíti a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése

• A szolgáltatók kötelesek jelezni, mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől.
• Ezentúl az ügyfélnek csak a nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel.
• Az átláthatósággal az ügyfelek számára nyilvánvalóvá válhat, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna.
• Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást, előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.

Kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit

Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha komoly befektető-védelmi aggályok merülnek fel, vagy ha a magyar és az uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket.

A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza, így a tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozására.

Az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb számsorokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is.

Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatás-nyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is, ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei.