Azt írták: a hét elején érkezett frontrendszer fokozatosan véget vetett a forróságnak, csapadékot is hozott. A lehullott csapadék mennyisége 5 és 20 milliméter között alakult: a Dunántúlon nagy területen és a Tiszántúl északi részén 20-40 milliméternyi is leesett, míg helyenként Baranyában és a Békéscsaba-Szolnok-Jászberény-Ózd vonal széles sávjában alig valamennyi.

A talaj sokat nedvesedett a héten: a felső 20 centiméteres réteg az ország nagyobb részén kellően nedves, az Alföldön maradtak száraz foltok; a mélyebb rétegek az Alföldön, főleg a Tiszántúlon és a Szolnok-Jászberény térségben kritikusan szárazak.

A hőmérséklet jóval magasabb volt az ilyenkor szokásosnál: az idei harmadik hőhullám tetőfokán, az idei nyár legmelegebb napján, vasárnap az Alföld nagy részén 37-39 Celsius-fokra forrósodott fel a levegő.

Közölték, a kukorica és a napraforgó érését gyorsította az augusztus végi hőhullám. A kukorica sokfelé szépen fejlett, már elkezdődött a levelek száradása is. A napraforgó a növényszáradás fázisában van, és jellemzőek a jól fejlett állományok. További csapadék már nem kívánatos sem a kukoricának, sem a napraforgónak.

Hozzátették: elkezdődött az őszi káposztarepce vetése, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez az ország nagyobb részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, az Alföldön vannak az ideálisnál szárazabb területek.

A folytatás csendes, mérsékelten meleg, jobbára napos, kora őszi időt ígér elszórt záporokkal, számottevő csapadék nélkül – írták.

Az elemzés szerint az elmúlt egy hétben az Alföld középső részein esett több eső, ott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Az augusztus eleji záporokkal, zivatarokkal együtt az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén még így is többletet mutat, számottevő hiány az átlaghoz képest kisebb-nagyobb foltokban az Alföldön és Baranya déli részén van.

A talaj felső 20 centiméteres rétege még az ország nagyobb részén tartalmaz nedvességet, az Alföldön azonban vannak aszályos területek. Az augusztus 20-a körül szokásos lehűlés idén nem érkezett meg, helyette hőhullám tart, a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 30, egyes napokon helyenként 35 Celsius-fok fölött alakult a múlt hét közepe óta.

Hozzátették: a kukorica sokfelé igen szépen fejlett, jellemzően még szép zöldek az állományok, amelyek egyre többfelé a viaszérés állapotában járnak. Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a növényeknek, többnyire még mindig az akkor lehullott esőből táplálkoznak.

Megjegyezték: ha van nedvesség a talajban, akkor a kukorica bírja, sőt szereti a meleget, Miskolc környékén egyes táblákon sok éve nem volt ilyen szép a kukorica. A napraforgó a citromérés állapotában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok.
A folytatásban marad a hőség, csak a jövő hét első felében várható a kánikula fokozatos mérséklődése, jelentősebb csapadék keddtől érkezhet.

Nyitókép: Unsplash

A mezőgazdasági portál több száz, többségében (77 százalék) 150 hektár alatt gazdálkodó válaszai alapján készült AgroFeeling 2023 felmérése szerint a válaszadók 30 százaléka értékelte kedvezően az évet a termelés eredményessége szempontjából.

A gazdálkodásukat negatívan értékelők 6 százaléka tervez gyökeres változtatást és 19 százalék jelezte, hogy felhagy a gazdálkodással – közölték.

A megkérdezett gazdálkodók 87 százaléka jelezte, hogy működésük szempontjából a felvásárlási árak jelentik a legnagyobb kihívást. A kiszámíthatatlan időjárást tízből négy gazdálkodó, az új agrártámogatási rendszert 45 százalék jelölte meg kihívásként.

A gazdálkodók több mint egyharmada (35 százalék) számít adminisztrációs terheinek emelkedésére az Agrár-Ökológiai Program (AÖP) bevezetésével. Harminc százalék szerint az új rendszer inkább a nagyobb gazdálkodók számára kínál jó lehetőségeket és a gazdálkodók 21 százaléka még nem érti, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie. Az aggályok ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy részt fog venni az AÖP-ben – derül ki az elemzésből.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre.
• A „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

Nyitókép: Pexels

A tervek szerint néhány hónap múlva megnyíló keresőfelületen termékekre és szolgáltatásokra is tudnak majd keresni a vásárlók és a partnerek. A termelő és a fogyasztó itt egymásra találhat, illetve termelők és feldolgozók közötti kapcsolatok is kialakulhatnak.

A Termékkereső termékek, gazdaságok, piacok, események népszerűsítésére is szolgál majd.

A közlemény hangsúlyozza: a felület célja a fogyasztók figyelmét felhívni a magyar termékek választásának fontosságára, valamint, hogy a rövid ellátási lánccal és annak értékesítési formáival csökkenthető legyen az élelmiszerek szállítási útja, a termelés, a feldolgozás, az értékesítés és a fogyasztók a lehető legközelebb kerüljenek egymáshoz.

A Termékkeresőre az előregisztráció már elérhető ide kattintva

Nyitókép: Unsplash.

A honlapjukon megjelent összefoglaló szerint a múlt hét eleje óta az ország délnyugati-északkeleti sávjában nagy területen 50-90 milliméternyi csapadék hullott le,

Miskolc térségében csak a múlt héten annyi, mint tavaly az év első négy hónapjában összesen.

Az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte csapadékosabb volt a sokéves átlagnál, ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék hullik.

A hőmérséklet a múlt hét második felében több fokkal visszaesett, de még így is az ilyenkor megszokott értékek fölött alakult.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön nagy foltokban jellemző a vízborítás a vetésekben, ami az elmúlt időszak magas, 4 fokot meghaladó napi átlaghőmérsékletei mellett kimondottan káros – írták. Hozzátették, hogy

A tartósan enyhe idő belvíz nélkül sem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.

A túl enyhe idő miatt a mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is megkezdődött.

Az elemzés szerint a folytatásban az eddiginél hidegebb, nagyrészt száraz, gyakran szeles idő valószínű, így a belvízfoltok lassan csökkenni kezdenek. Jelentősebb csapadék nem várható. Hétfőig éjszakánként országszerte fagypont alá hűl le a levegő, de erős fagyokra nem kell számítani, mínusz 1 és mínusz 5 fok közötti értékek lesznek a jellemzők, napközben pedig 0 és plusz 5 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Keddtől kis mértékben melegszik az idő.

Nyitókép: Unsplash.

Nagy István emlékeztetett, hogy mivel Magyarország élelmiszerellátása biztosított, ezért a kormány kivezeti a gabonára és az olajosnövényekre bevezetett export bejelentési rendszert.

Hozzátette, ezt azért kellett bevezetni tavaly márciusban, mert tartani lehetett attól, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt a magyar gabona gyorsan kiáramlik az országból.

Az intézkedés révén azonban naprakész információ állt rendelkezésre a kiszállításra szánt terményekről.

Kitért arra is, hogy Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett, és a vevők ezt az olcsó, „dönpingárú” terméket keresik, így a szomszédos országok nem tudják értékesíteni saját készleteiket.

Hozzátette, hogy ezért fordulnak – a lengyel, a cseh, a román és a bolgár agrárminiszterrel közösen – az Európai Bizottsághoz, amitől azt várják, hogy stabilizálja a belső piacot.

Az ukrán gabona nem oda jut el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az európai gazdák kárára.

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.

Közölte azt is, hogy különbséget tesznek majd azon gabonák és olajosmagvak között, amelyek magyarországi célállomással érkeznek, vagyis szigorú minőségellenőrzésnek vetik alá ezeket a terményeket. Míg a tranzitra érkező árut a lehető leggördülékenyebb módon engedik át az országon.

Nyitókép: Unsplash.

Az idén is tapasztalt enyhe tél komoly kockázatot jelent a szántóföldi növénytermesztőknek és a gyümölcstermelőknek. Nem csak azért, mert túl korán indulhat be a rügyezés, ami később fagykárokhoz vezethet, hanem azért is, mert számos kórokozó és kártevő áttelelhet így.

Ezeket a kockázatokat többféleképpen is kezelhetik a gazdák, ám jóval gyakrabban szükséges a növények állapotát ellenőrizni. Ha azonban a gazdaság számára évről-évre visszatérő problémát okoznak az enyhe telek, illetve a klímaváltozás hatására szintén egyre jellemzőbb aszályos nyarak, továbbá a szélsőséges időjárási anomáliák, nagyobb rugalmasságra lesz szükség.

Minden esetben igaz, hogy egy adott növényfaj potenciáljának kiaknázásához az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők összehangolására kell törekedni. A klímaváltozással összefüggő termésveszteség mérséklésének egyik módja a fajta- vagy hibridváltás, érdemes lehet tehát a jelenleginél jobb termőképességet és termésbiztonságot garantáló, esetleg szárazságtűrőbb, illetve a betegségekkel szemben ellenállóbb fajtát keresni. Emellett az időjárási tényezők termésre gyakorolt negatív hatását jelentősen mérsékelni lehet azzal, ha az adott termesztési területhez igazított, egyedi igényeket kiszolgáló intenzív agrotechnikát alkalmaznak a termelők.

A termelésbiztonság növelhető víztakarékos talajműveléssel, optimális növényszám biztosításával és hatékonyabb növényvédelemmel is. Viszont az ország azon részein, ahol már a tavalyi történelmi aszályt megelőző években sem volt rentábilis egy adott növényfaj termesztése, komolyabb beavatkozás szükséges. Ezekben a gazdaságokban a vetésváltási rendszerek módosítása lehet célravezető, tehát például a kukorica és a repce helyett más, kevésbé kockázatos, már meglévő növényfajok jelenhetnek meg nagyobb aránnyal, esetleg a jelenlegi vetésszerkezetben eddig nem szereplő, „új növények” kerülhetnek nagyobb területen termesztésbe.

Alkalmazkodási kényszerben vannak a gazdák, mert várhatóan a következő években is tavaszi fagyokkal kísért enyhe teleink, és aszályos nyaraink lesznek. Ha pedig valakinek már zsinórban harmadik éve fagy el vagy szárad ki a növénye, akkor lépnie kell, mert ha nem teszi, az olyan, mintha parlagon hagyná a földjét.

– fogalmazott Zsarnóci Csaba, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának főosztályvezetője.

Mindemellett fontos kiemelni a növénybiztosítások szerepét is, hiszen ezek lényegesen csökkenthetik az időjárási viszontagságokból fakadó károk mértékét. A drága termények és a kiszámíthatatlan agroökológiai tényezők mellett a gazdák már nem engedhetik meg, hogy kockáztassák egész éves eredményes működésüket.

Bővebben az OTP Agrár szakcikke itt olvasható.

Nyitókép: Unsplash / Pexels.

A jegybank rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a magyarországi mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykároknak az eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss kormányrendeletnek.

Közölték, a kabinet döntése alapján a kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé. A kárbejelentésnél fontos szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot, egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre.

A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor annak a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

Arra is kitértek, hogy a magyarországi mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forintot, míg a kárkifizetések 2021-ben 10,9 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 65 százalékos növekedés az előző évi hasonló adathoz képest az Agrárminisztériumhoz tartozó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a belföldön működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére.

A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát az aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok ellen is fedezetet nyújtó növénybiztosítások adják. A növénybiztosításokat tekintve tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott, ami a 2020-as évvel összevetve mintegy 64,4 százalékos bővülés. A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.

A növénybiztosításokhoz már bő 10 éve az állam támogatást nyújt. Ennek keretében a gazdálkodók többféle kockázat ellen védő biztosítási csomag között válaszhatnak, és utólagos támogatásként visszakaphatják a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát. Az AKI adatai szerint a támogatott konstrukció népszerűsége egyre nagyobb, amiben közrejátszott, hogy a támogatási keretösszeg tavaly jelentősen emelkedett.

Az állam díjátvállalási szerepe miatt az MNB különösen fontosnak tartja és ellenőrzi a gyorsított biztosítói aszálykár-ügyintézés maradéktalan megvalósítását a biztosítási piac szereplői részéről – olvasható a jegybank közleményében.

A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.

A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen.

Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát – hívta fel a figyelmet a NAK.

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.

A gazdák máshogy látják…

A gazdák a néhány éve felállított jégkármérséklő rendszert hibáztatják a most kialakult aszályért. Hiába bizonygatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – különféle szakértőkre hivatkozva -, hogy a berendezésnek semmi köze a kialakult áldatlan állapotokhoz, a gazdák hajthatatlanok. Sokaknak a meggyőződése, hogy pont a berendezések négy évvel ezelőtti telepítése óta vált élesen ketté az ország dunántúli és keleti része a csapadék vonatkozásában.