A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Éves áttekintés

• Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.
• Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
• A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.
• Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
• Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.
• Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak.

Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Nem regionális jelenség

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint

Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt.

Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

A legszárazabb területek

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak.

Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.

Nyitókép: Unsplash.

A meteorológiai szolgálat az elmúlt napokban tapasztalható, és a következő napokban, hetekben várható magasabb nappali hőmérsékletek kapcsán készített elemzést az elmúlt 121 év őszi meleg periódusairól. Ebben indián nyárinak azokat a napokat tekintik, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.

Azt írták: a legtöbb ilyen nap 1943-ban és 2019-ben fordult elő (30-30), de sok volt 2018-ban (28), valamint 1907-ben és 2006-ban is (27) szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

A bejegyzéshez készített térkép szerint a 20. század elején még 11,5 indián nyári nap volt jellemző Budapest belterületén, a 2020-as években pedig már 17.

Hozzátették: a múltban több szeptemberi csúcs is volt. Például 1918 szeptemberében az anticiklonális hatások nyomán 24-én és 25-én megközelítette a 33 fokot a nappali maximumhőmérséklet Budapesten, és az Alföldön a korabeli mérések szerint a 37 fokot is elérte. 1923 októberének végén is a szokásoshoz képest magas, 25 Celsius-fok körüli maximumok voltak jellemzőek.

Nemrégiben, szintén magasnyomású képződmények miatt 2019-ben fordult elő egy hosszabb, meleg periódus októberben, ez csaknem az egész hónapban kitartott (október 9-27.). Október 20-25-én kifejezetten magas értékek jelentek meg, a legmagasabb napi hőmérséklet a 27 Celsius-fokot is megközelítette Budapest belterületén, országosan pedig 2019 októbere lett a 4. legmelegebb 1901 óta.

Nyitókép: Unsplash.

Azt írták: az előző nap országos rekordot hozó északnyugati szél még kedden éjjel is viharos széllökésekkel tombolt a Budai-hegységben. Így a február 8-i fővárosi szélrekord is megdőlt: a János-hegyen 93,2 kilométer/órás széllökést is regisztráltak. Mostanáig az ezen a napon mért fővárosi szélrekord 91,1 kilométer/óra volt, amelyet szintén a János-hegyen mértek 2015-ben – közölték.

Jelenleg már sehol sincs érvényben figyelmeztetés sem az erős szél, sem más veszélyes időjárási jelenség miatt. Csütörtökre virradóra viszont több helyen is köd képződhet, kiemelten északkeleten. A veszélyjelzésben azt írták: Borsodban csak lassan javulnak majd a látási viszonyok napközben.

A meteorológiai szolgálat Facebook-oldalán azt írta: jelentősen mérséklődött a szél, és az előrejelzés szerint szerdán és csütörtökön mérsékelt marad a légmozgás.

Szintén Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat azt is megjegyezte: itt a tavasz. Ezt alátámasztva egy másik bejegyzésben a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) friss valószínűségi előrejelzéseire hivatkozva azt írták: a következő két hétben is a sokévi átlagnál melegebb időre lehet számítani.

A meteorológiai szolgálat honlapja szerint a másodfokú riasztás Komárom-Esztergom és Nógrád megyére, Budapestre és Pest megye nagy részére, valamint Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér és Heves megye több járására, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részére terjed ki.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: vasárnap országszerte lehet viharos szélre számítani, a lökések sebessége akár az óránkénti 100 kilométert is meghaladhatja. Az ilyen erejű szél faágakat törhet le, fákat dönthet ki, megbonthatja az épületek tetejét.

Hozzátették, hogy a házak környékéről érdemes összegyűjteni és fedett helyre vinni azokat a tárgyakat, amelyeket a szél felkaphat. Az erős szélben kidőlő fák elszakíthatják az elektromos vezetékeket. Aki ilyet lát, a 112-es segélyhívó számot kell hívnia.

Mukics Dániel az OKF szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy országszerte 60 helyszínre riasztották a tűzoltókat a károk miatt, ebből 34 volt budapesti. Győr-Moson-Sopron megye két településén, Ikrényben és Mosonszentmiklóson templomtornyot rongált meg a szél, míg Budapest I. kerületében egy fa az úttestre, a XXI. kerületben személyautóra dőlt. Ugyanitt egy társasház tetejét bontották meg az erős lökések, a XXIII. kerületben pedig villanyoszlopot döntöttek ki.

A vihar-előrejelző szolgálatot – amelyben a viharjelzést és a riasztást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere biztosítja – április 1-jétől október 31-ig működtetik – írták.

Az idei viharjelzési szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéje az átlagosnál kissé szelesebb, míg a középső és a nyugati medence gyengébben szeles volt. A Balatont és térségét nyolc erős (legalább 90 kilométer/órás szélsebességű) vihar érte el.

Szeptember és október kivételével minden hónapban volt ilyen erejű vihar; áprilisban kettő, augusztusban három alkalommal is. A szezon legerősebb vihara június 23-án csapott le: ekkor egy úgynevezett szupercellás zivatar környezetében Balatonmáriánál 112 kilométer/órás volt a legerősebb szélsebesség.

Hozzátették: a Balatonnál az idei szezonban több mint 100 órával hosszabb ideig volt érvényben elsőfokú viharjelzés az előző évhez képest. A másodfokú viharjelzések időtartama viszont mintegy 150 órával csökkent. Így ez utóbbi fenntartási idő kevéssel 500 óra alatt maradt, ami az eddigi legalacsonyabb érték a héthónapos viharjelzési szezon bevezetése óta.

Összesítve: a Balatonnál kevesebb mint 1900 órában volt érvényben valamilyen fokú tavi viharjelzés, ebből a másodfokú viharjelzés aránya kevesebb mint 10 százalék volt. A Velencei-tónál 222 órányi másodfokú viharjelzést regisztráltak, ami 4,3 százalékos arány.

Kitértek arra is, hogy a szezon az átlagosnál hűvösebb hónapokkal indult, majd júniustól szeptemberig az átlagosnál melegebb időszak következett. A nyári hónapok középhőmérséklete Siófokon 23,4 Celsius-fok, Keszthelyen 21,8 fok volt, és a mérések szerint minden hónapban a Balatonnál és a Velencei-tónál is volt 35 fok körüli a levegő hőmérséklete.

Csapadék egyenetlen elosztásban hullott a félév során. A június például országosan a legszárazabb lett az 1901 óta vezetett mérések sorában – írták.

Megjegyezték, hogy a magyarországi nagy tavak időjárásáról az idei szezonban is részletesen lehetett tájékozódni a meteorológiai szolgálat honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/idojaras/tavaink linken. Sokan használták továbbá a viharjelzést és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, ingyenesen letölthető OMSZ Meteora mobilalkalmazást is – olvasható a közleményben.

Részeltes elemzést közöltt Kis Anna meteorológus

A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon a meteorológus kiemelte:

az elmúlt évtizedek adatai és a trendek alapján olyan nyár is lehet a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső

ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet. Országos átlagban maradt a változékonyság, bár a rekord csapadékos és száraz nyarak jellemzően az utóbbi évekből kerültek ki, miközben mind a szárazság, mind az extrém csapadék sok gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben – tette hozzá.

Mi számít jelntősnek?

Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott mennyiség meghaladja a 20, 30 vagy akár a 40 millimétert – ismertette az adatokat, megjegyezve azt is, hogy már 10 milliméternél több eső is problémákat okozhat például a közlekedésben. Kis Anna kifejtette:

az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó 30 évben, az 1991-2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban.

• A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt 30 évben ez a száma már elérte a 27-et.
• Az 1901-1930 és 1961-1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931-1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az 1991-2020-as időszakban viszont már 12 ilyen nap volt.
• Megjegyezte ugyanakkor, hogy 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 millimétert meghaladó eső a fővárosban.

A fővárosban különösen problémás lehet a hirtelen jött sok csapadék

Kitért arra is, hogy

a potenciális károkozás szempontjából az is fontos, hogy 24 órán belül hogyan oszlik el az eső.

A Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálata alapján készült elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013-2017 közötti) évekből kerültek ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban különösen problémás a nagy csapadékú napok számának gyakoribbá válása és az intenzitás növekedése.

• A rengeteg betonfelület „vízzáróként” viselkedik, így lassítja a víz talajba való szivárgását.
• Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Kék- és zöld infrastruktúra

Ezért is fontos, hogy a városok tervezésekor a „kék- és zöld infrastruktúra” kerüljön előtérbe, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat

– írta a meteorológus, aki példaként említette a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok használatát, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítését.

A csapadék hiánya is problémás

Kis Anna hangsúlyozta, hogy nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat.

• Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kis mértékű növekedést mutat a nyári hónapokban.
• Az 1901-1930, 1931-1960, 1961-1990 időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron.
• 1991-2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Szélsőségek

Magyarországon az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő. 2000-ben és 2003-ban 120 milliméter alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 millimétert.

Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit nézve az látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő.

Kis Anna cikkében azt írta: az éghajlati modellszimulációk szerint Magyarországon a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra lehet számítani. Továbbá valószínűleg növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség. Ez – mint kiemelte – összefügg a hőmérsékletemelkedéssel. Tehát

a csapadék nagymértékű természetes változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban

– jegyezte meg a meteorológus.

A meteorológiai szolgálat honlapján azt is közölte: a hónap 2,9 fokkal volt hűvösebb, mint a 1991-2020 között számított 11,4 Celsius-fokos referenciaátlag.

Instagram-bejegyzésükben kiemelték: az idei április elég „szeszélyes”, szélsőséges volt.
Voltak markáns lehűlések, látványos hózáporok, hódarazáporok is – jegyezték meg.

Kitértek arra is, hogy a hónap során több rekord is megdőlt. Április elsején Tokajban 80,7 milliméter csapadék hullott, ezzel megdőlt a napi csapadékrekord. Szintén elsején Budapesten 26,1 Celsius-fokkal megdőlt a fővárosi napi melegrekord is. Másnap szintén Budapesten a hajnali melegrekord is megdőlt, miután mindössze 14 fokig hűlt le a levegő.
Április 15-én nappali hidegrekord dőlt meg, Kékestetőn ugyanis csupán mínusz 0,6 fokig melegedett a levegő. Másnap pedig Budapesten is csak 4,3 fok volt.

Április 26-án mínusz 5,7 fokkal, majd 28-án mínusz 5,9 fokkal Zabarban napi hidegrekordok dőltek meg.

A meteorológiai szolgálat ábrája szerint a hónap legmagasabb hőmérséklete 26,9 fok volt, amelyet Főnyeden mértek. A legalacsonyabb értéket, mínusz 9,3 fokot Zabarban rögzítették.

Nyitókép: MTI.

Fekete Dénes meteorológus kifejtette: a felszínre érkező UV-sugárzást alapvetően 4 tényező befolyásolja: a légkör ózontartalma, a napsugarak beesési szöge, a felhőzet és a légkör áteresztőképessége, ami leginkább a légkör szennyezőanyag-tartalmától függ.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti Marczell György Főobszervatóriumában 1969 óta folyamatosan mérik a légoszlop teljes ózontartalmát. Kiemelte: az idei év eddig kifejezetten „ózonhiányos” évnek tekinthető, azaz a mért értékek elmaradnak az ilyenkor szokásos sokévi átlagtól. Június elejétől átlagosan 8-10 százalékkal alacsonyabb az ózontartalom. A napsugarak beesési szöge a napforduló idején a legmagasabb. A felhőzet is erős befolyásoló tényező. Fontos, hogy mekkora százalékban van felhőkkel borítva az égbolt, illetve milyen típusú felhők vannak az égen. Végül pedig minél szennyezettebb a levegő, annál kevesebb sugárzást enged át – fejtette ki.

Akkor extrém az UV-B-sugárzás, ha az UV-index 8.0 feletti. Az elmúlt évtizedet tekintve volt olyan nyár, amikor 20 napon is előfordult extrém UV-sugárzás, de olyan is, amikor mindössze 1 napon. Extrém UV-B sugárzás jellemzően júniusban és júliusban szokott előfordulni, augusztusban viszonylag ritkábban – jegyezte meg.

A magas UV-B sugárzásnak nincs hatása az időjárásra, ahogy az emberek hőérzetére sem. Ugyanakkor, mint kiemelte: az állandó extrém UV-B sugárzás veszélyes, bőrbetegséget (szeplősödést, foltosodást, korai bőröregedést), esetenként bőrrákot okozhat, ezenkívül károsíthatja a szemet és gyengítheti az immunrendszert. E sugárzás nagy energiájú részecskéi képesek felbontani az örökítőanyag (DNS) bizonyos kötéseit, így megváltozik e molekula szerkezete és emiatt következnek be az említett rendellenességek az emberi szervezetben.

Az élőlények nem egyformán érzékenyek az UV-sugárzásra, de általánosan elmondható, hogy az állandó extrém sugárzásnak történő kitettség génmutációkat okoz az élő szervezetekben – ismertette Fekete Dénes.