A régió kitartó gazdasági növekedésének köszönhetően tavaly tovább növekedett a régió teljes díjbevétele a 2017-es rekord összegű bruttó díjbevétel után – áll a Deloitte CEE Insurance M&A Study tanulmányában. A 2018-ban tapasztalt növekedés ugyanakkor alacsonyabb mértékű volt a tavaly előttihez képest.

A növekedés motorja továbbra is a nem-élet üzletág bővülése, az előző évekkel összhangban.

A kárhányad (a kárkifizetések aránya a díjbevételhez képest) növekedése mellett a piacok továbbra is sokszereplősek és jelentősen kompetitívek, mely így a következő években is megfelelő táptalajt nyújthat a piaci konszolidáció felfutásának, állapítja meg a tanulmány. Több nemzetközi biztosító csoport döntött a közelmúltban régiós jelenlétének felülvizsgálatáról, valamint a lehetséges kivonulásról. Ugyanakkor más jelentős szereplők aktívan hirdetik növekedési, felvásárlási szándékukat.

A tanulmányban vizsgált 12 közép-kelet-európai országban a biztosítók összes bruttó díjbevétele (GWP) 2,0%-kal tudott növekedni 2018-ban, annak ellenére, hogy tovább folytatódott az életbiztosítási üzletág csökkenési trendje. 2015-2018 között az élet üzletág GWP-je évente átlagosan 2,8%-kal csökkent.

Gyakorlatilag változatlan szinten maradt az átlagos biztosítási díj penetráció (a GWP aránya a GDP-hez) mind a 12 országban, a mértéke átlagosan 2,5 százalék körül alakult a tavalyi évhez képest. Az egy főre jutó átlagos éves díjbevétel, 7,6%-os növekedést felmutatva, mintegy 387 EUR-ra emelkedett 2018-ban.

A kárhányad a 2017-es jelentősebb 2.6 százalékpontos növekedés után, kisebb mértékben, de 2018-ban is tovább növekedett, és elérte a 61,3%-ot.

Az élet és a nem-élet üzletágak piaca egyaránt kompetitívnek tekinthető az egyes országokon belül. Habár az egyes országok piacait jellemzően a top 3-5 biztosító dominálja, rajtuk kívül számos kisebb szereplő osztozik a fennmaradó részeken.

A top 10 életbiztosító csoport a közép-kelet-európai régió élet üzletág bruttó díjbevételének 69.6%-ával rendelkezik. Egy ilyen tipikus, regionális csoport átlagosan 4-5 országban van jelen és körülbelül 902m EUR díjbevétellel rendelkezik. A nem-élet üzletág esetében a top 10 biztosító csoport a bruttó díjbevétel 76.7%-át tudhatja magáénak. Egy ilyen tipikus, regionális csoport 5-6 országban vannak jelen és átlagosan 1.7 milliárd eurós díjbevétele van.

A tranzakciók számát tekintve a vizsgált időszakban a régió legaktívabb piaca továbbra is Lengyelország, 14 tranzakcióval, ezt követik Csehország (10), Magyarország (6), Románia (6), és Szlovákia (5).

A régió legaktívabb vásárlója továbbra is az osztrák VIG csoport volt, mintegy 9 lezárt tranzakcióval az elmúlt négy évben. További jelentős vásárlók voltak a kanadai Fairfax csoport, az olasz Generali, a bolgár Euroins csoport továbbá a német Allianz.

A biztosítói tranzakciók további felfutása várható annak köszönhetően, hogy nagy nemzetközi cégcsoportok felülvizsgálják regionális jelenlétüket, illetve a jelentős szereplők akvizíciós szándéka aktív. Ez további lendületet adhat a piaci konszolidációnak is.

– mondta Mérth Balázs, a Deloitte regionális pénzügyi tanácsadási üzletág pénzintézeti iparágának vezetője.

A biztosítási szektor digitális átállása mellett a szektor másik erősödő, meghatározó trendje a bankszektorhoz hasonlóan, a piaci konszolidáció, amit eladási oldalon a stratégiai újra pozícionálások miatti eladások, míg a vételi oldalon az akvizíciók általi növekedés, elérhető méretgazdaságosság és egyéb szinergiák elérése ösztönöz.

A Deloitte felmérése az alábbi megállapításokat teszi

• A vizsgált időszakban a régiós biztosítók összes bruttó díjbevétele (GWP) 12 százalékkal emelkedett a régióban éves összehasonlításban. A régió összes országa stabil növekedést tudott felmutatni, azonban a magas növekedési ütem legfőképpen a lengyel piac jelentős növekedésének köszönhető.
• Az átlagos GWP penetráció (GWP aránya a GDP-hez) mind a 12 országban stabil maradt, átlagosan 2,5 százalék körül. Mindemelett, az egy főre jutó átlagos éves GWP 360 EUR-ra emelkedett.
• A kárkifizetések értéke régiós szinten 17 százalékkal emelkedett 2017-ben amely főként a lengyel piac jelentős kárkifizetés növekedéseink köszönhető.
• A nem-élet üzletág bruttó díjbevétele 16 százalékkal növekedett, míg az élet-üzletág csak 6,5 százalékkal.
• Mind az élet és nem-élet üzletágak piaca kompetitívnek tekinthető. Jellemzően az egyes országok piacait a top 3-5 biztosító dominálja, továbbá mivel egyes nagy nemzetközi biztosítói csoportok több biztosítóval is rendelkeznek, azonos piacon, így a piac koncentráltsága ennél nagyobb mértékű is lehet.
• A top 10 életbiztosító csoport a CEE régió élet üzletág bruttó díjbevétel 67.8 százalékával rendelkezik. Egy ilyen tipikus csoport átlagosan 4-5 országban van jelen és átlagosan 879m EUR bruttó díjbevétellel rendelkezik. A nem-élet üzletág esetében a top 10 biztosító csoport a nem-élet üzletág bruttó díjbevétel 67.8 százalékával rendelkezik szintén. Tipikusan 5-6 országban vannak jelen és az átlagosan 1.516 m EUR bruttó díjbevétellel rendelkeznek.
• A tranzakciók számát tekintve a régió legaktívabb piacai Lengyelország (12 tranzakció), Csehország (7), Magyarország (5), Románia (5), és Szlovákia (4) voltak.

A régiós piacokon jelen lévő nagyszámú szereplő, valamint a nagy nemzetközi csoportok átrendeződése alapján, egyre szigorodó szabályozás mellett, a biztosítói tranzakciók számának növekedésére számítunk a következő időszakban.

– mondta Mérth Balázs, a Deloitte regionális pénzügyi tanácsadási üzletág pénzintézeti iparágának vezetője.

Bíró Balázs, a Deloitte partnere megjegyezte, hogy cégen belül nagyon sokat egyeztetnek a külföldi kollégákkal, és egyértelműen elmondhatják, hogy a biztosítási szektorban már több tranzakciójuk van, mint a banki szektorban.

Technológiai kiadások a középpontban

Az Economist Intelligence Unit felmérése kiemeli, hogy a globális biztosítók kiadásainak jelentős része a technológiai beruházásokra összpontosul. A kutatás szerint 87 százalékuk fejleszteni kívánja a rendszereit a 2021-es életbe lépés előtt.

„A 2017 májusában nyilvánosságra hozott, régóta várt standard célja, hogy valamennyi biztosítási szerződéstípus számára egységes követelményeket teremtsen a pénzügyi beszámolókra vonatkozóan. Ahhoz, hogy megfeleljenek, a biztosítóknak részletesebb adatokra és átfogóbb számításokra lenne szükségük, jelentősen többre, mint ami a jelenlegi könyvelési gyakorlathoz szükséges. Felmérésünk azt mutatja, hogy a biztosítók többsége időt és pénzt nem kímélve dolgozik azért, hogy időben megfeleljen a szabályoknak”

– mondta el Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások csoportjának vezetője.

Az öt évvel ezelőtti, a végleges standard kihirdetése előtt végzett Deloitte kutatás azt mutatta, hogy a biztosítóknak csupán 7 százaléka tervezett 50 millió eurónál többet költeni. A jelentős és egyre növekvő költségek ellenére a megkérdezett biztosítók 90 százaléka biztos abban, hogy tartani fogja a határidőt.

Küzdenek a munkaerőhiánnyal

„A technológiai beruházások mellett a biztosítók specialistákat is szívesen alkalmaznak, hogy támogassák a hatékonyabb együttműködést a pénzügyi, aktuáriusi és egyéb osztályok között. A munkaerőhiánnyal azonban nekik is meg kell küzdeniük: az aktuáriusi és könyvelői szakértelemmel rendelkezők piacán a fő nehézség, hogy a standard betartásához szükséges adatok különböző helyről származhatnak és új módszerekkel kell feldolgozni azokat”

– mondta el Mérth Balázs, a Deloitte Pénzintézeti szektorának vezetője.

A részletes tanulmányt ITT olvashatja.

Meglehetősen hosszú szabványalkotási folyamatot zárt le idén az IASB (International Accounting Standards Board – Nemzetközi Számviteli Standard Testület) azzal, hogy május 17-én kiadta az IFRS17 – Biztosítási Szerződések standardot. Az egyik legfontosabb szempont, amely az új szabvány bevezetését vezérelte az az igény, hogy

a biztosítási szektorban alkalmazott beszámolási eljárások jobban összhangba kerüljenek más iparágak gyakorlatával

Kiemelten fontos volt, hogy új definíciót kapjon a biztosítótársaságok árbevétele, és ezt az árbevételt megkülönböztessék a biztosítási díjbevételtől.

Emellett a korábbinál jobban össze lehet majd hasonlítani az egyes biztosítók működési mutatóit, eredményességét is. Jelenleg a biztosítótársaságok díjbevételének és profitjának elszámolására számos módszer létezik, ezért ezek a vállalkozások az eredményességük alapján nem összehasonlíthatók. Az IFRS17 által alkalmazott contractual service margin (CSM, egyfajta elhatárolt profit) által a biztosítók profitja egyenletesebbé, szisztematikusabbá és összehasonlíthatóvá válik.

Problémás területek

Az új szabványt a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban kell kötelezően alkalmazni, azonban a bevezetése komoly erőfeszítéseket igényel az érintett vállalkozások részéről, így érdemes mielőbb megkezdeni a felkészülést.

A Deloitte Magyarország az IFRS17 elemzése során számos olyan területet azonosított, amelyek gyakorlati megvalósítása egyelőre kihívások elé állítja a biztosítókat, és ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani rájuk. Nehézséget okozhat a kötelezettségek esetében alkalmazható értékelési modellek kiválasztása, de komoly feladat lesz majd a szerződések értékelése is, amit minden évben a teljes szerződésállományra vonatkozóan el kell végezniük.

Fejleszteni kell az IT rendsezreket is

Az új szabvány bevezetése komoly terhet ró majd a biztosítótársaságok informatikai részlegeire is, hiszen minden egyes üzleti évre vonatkozóan az elszámolási egységek és a szerződésállományok szintjén is meg kell bontani az adatokat, a gazdálkodónak rendkívül nagy számú feltételezést kell kezelnie. A Deloitte elemzése szerint az úgynevezett „kockázati kiigazítás” is kihívást jelenthet, valamint jelentősen megnőhetnek az adminisztrációs terhek a viszontbiztosítási szerződéseknél.

A jelek szerint a meglévő állományok új szabvány szerinti értékelése lesz az egyik legnagyobb kihívás a biztosítók számára. A téma fontosságát az is jelzi, hogy az IASB egy külön munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata az átállás kérdésével kapcsolatos gyakorlati szempontok kidolgozása.

Komoly következmények

Az IASB által előterjesztett változtatásnak komoly következményei lehetnek mind a piac egészére, mind pedig az egyes társaságokra nézve. A más iparágakkal való jobb összehasonlíthatóságnak és az átfogóbb közzétételeknek köszönhetően az elemzők több információhoz juthatnak hozzá a biztosítótársaságok pénzügyi körülményeit illetően, ez pedig fokozhatja az érdeklődést a biztosítási piacon történő befektetés iránt.

„A cégek vezetőinek késznek kell lenniük arra, hogy változtassanak a biztosítási tevékenység megítélésén, és hogy reálisan összevessék piaci pozíciójukat a versenytársakéval. Mindezek mellett a teljesítményértékelés és a vezetői jelentéskészítés területén is új eljárásokra lesz szükség”

– mutatott rá Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere.

„ A szükséges változtatásokat célszerű egy átfogó, a számviteli, aktuáriusi és informatikai osztályok bevonásával zajló projekt keretében végrehajtani. Elengedhetetlen, hogy a biztosítók már ebben a kritikus szakaszban előkészítsék a projektet, megteremtsék a szükséges pénzügyi háttért, a legfontosabb érdekelteket pedig tájékoztassák az új szabvány fontosságáról.”

– fűzte hozzá Hauer Judit, a Deloitte Magyarország Biztosítási üzletágának vezetője.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az egyre standardizáltabb és volatilisebb biztosítási piacon a digitális alapú biztosítások elterjedése új lehetőséget kínál a gépjármű-biztosítóknak arra, hogy ne csupán kárrendezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak, de a mobilitással kapcsolatos szolgáltatások széles skálája felé is nyissanak. Így más módszerekkel is lehet növelni az ügyfélhűséget, nem csak versenyképes árakkal. A felmérés tanúsága szerint az európai biztosítási ügyfelek körében igény mutatkozik egy olyan új típusú biztosításra, amelyben a biztosító szerepe nem korlátozódik a kockázatviselésre. A jelentésből kiderül, hogy a digitális alapú biztosítási termékeken keresztül a biztosítók miként alakíthatnának ki újszerű kapcsolatot a biztosítási ügyfelekkel, és milyen új termékeket kínálhatnának.

Az európai gépjármű-biztosítási piac jelenlegi helyzete

„Az okoskészülékek egyre több területen válnak a mindennapi életünk részévé. A legtöbb iparágban megfigyelhető, hogy a szolgáltatók ezt a jelenséget kihasználva szorosabb kapcsolatot tudtak kialakítani az ügyfeleikkel. Sok biztosító nem tudja kivonni magát az éppen zajló változások alól, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyre nagyobb a verseny a piacon. Az más kérdés, hogy ezek az újszerű szolgáltatások mennyire fognak elterjedni, hiszen az a fogyasztói elfogadás ütemétől függ, ennek mértéke pedig országról országra változó lehet.”

– mondta Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. pénzintézetekért felelős partnere.

A Deloitte becslései szerint a digitális alapú gépjármű-biztosítások európai piacának értéke 2020-ra akár a 15 milliárd eurót is elérheti. A piac értékének meghatározása során figyelembe vettük egyrészt, hogy az ügyfelek saját állításuk szerint mennyire lennének hajlandóak megosztani adataikat a szolgáltatókkal, másrészt azt, hogy az egyes országokban milyen lemorzsolódási arány várható. A gazdaság digitalizálódása és a szabályozói változások következtében nagyobb volatilitás figyelhető meg az ügyfelek körében. Ez a biztosítási piac esetében sincs másképp. Abban a kérdésben, hogy szerintük egy tízes skálán mennyire valószínű, hogy biztosítót fognak váltani (ahol a 0 az egyáltalán nem valószínű, a 10 pedig a nagyon valószínű), a felmérésben részt vevők által adott válaszok átlagpontszáma európai szinten 2015-ben még 3,7% volt, 2016-ra viszont már 4,5%-ra ugrott. Bár tömeges váltásra eddig még nem került sor, minden jel arra utal, hogy ez előbb-utóbb be fog következni.

Európán belül a belga, olasz, brit, francia, német és spanyol piacok rendelkeznek a legnagyobb növekedési potenciállal a digitális alapú gépjármű-biztosítás tekintetében. Az európai biztosítási ügyfelek a jelek szerint sokkal szívesebben osztják meg a szolgáltatókkal a vezetéssel kapcsolatos adataikat, mint a közösségi oldalakról származó adataikat. Bármennyire is igaz, hogy a közösségi oldalakra feltöltött adatok segítségével új szintre lehetne emelni a kapcsolatot a meglévő ügyfelekkel, a biztosítók számára komoly kihívásnak bizonyulhat az ilyen jellegű adatok összegyűjtése és feldolgozása.

A digitális alapú gépjármű-biztosítás eszenciáját a szolgáltatások jelentik
Jelenleg az ár jelenti a fő vonzerőt a használatalapú biztosítások kapcsán. A biztosítóknak muszáj lesz egyre inkább a kedvezményalapú termékektől az értékalapú szolgáltatások felé elmozdulniuk, ehhez pedig az ügyfelek igényeit kell a középpontba helyezniük.

Európai szinten a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy hajlandóak lennének megosztani az adataikat a biztosítókkal, ha cserébe az alábbi, gépkocsikhoz kapcsolódó szolgáltatások közül legalább egyet igénybe vehetnének:

• Ingyenes országúti asszisztencia
• Automatikus vészhelyzeti asszisztencia
• Lopott autó helyének meghatározása, illetve visszajuttatása
• Ingyenes olajcsere/szerviz, ha a használó összegyűjtött egy bizonyos számú pontot a biztonságos vezetésért.

„A digitális alapú gépjármű-biztosítás jó úton halad afelé, hogy fontos szolgáltatás legyen az összes európai országban. Az ügyfelek részéről igény mutatkozik egy olyan új szolgáltatástípusra, amelyben a biztosító szerepe nem korlátozódik a kockázatviselésre. Azok a biztosítók, amelyek elindulnak ezen az úton, a gépjármű-biztosítási piac újrafelosztásának nyertesei lehetnek. A felmérésünk tanúsága szerint nagyfokú korreláció mutatható ki aközött, hogy kik lennének hajlandóak biztosítót váltani, és kik osztanák meg a vezetéssel kapcsolatos adataikat a biztosítójukkal. A biztosító egyike annak a három piaci szereplőnek, akikben az emberek a leginkább megbíznak, ha a személyes adataik átadásáról van szó. Az adatmegosztás azonban még így is olyan etikai kérdéseket vet fel, amelyeket a biztosítótársaságoknak megnyugtatóan rendezniük kell.”

– mondta Mérth Balázs.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!