Medveczky Gábor közleményében azt írta:

a másodfokú bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, hogy a biztosítók nem alkalmazhatnak a bejelentéssel kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő megkötéseket.

Így arra kötelezni a szerződőt, hogy írásban tegyen bejelentést, sérti a Polgári Törvénykönyvet. A bíróság egyetértett az ügyészséggel abban is, hogy a biztosító által meghatározott 8 napos határidő elfogadhatatlanul rövid. Ugyancsak tisztességtelennek tartotta a bíróság azt, hogy a biztosító nem csupán a bejelentést tette kötelezővé 8 napon belül az ügyfelek számára, hanem minden általa lényegesnek tartott körülmény előadását is,a és ha ezt elmulasztotta az ügyfél, a biztosító mentesült a teljesítéstől.

A főügyész rámutatott: a fellebbezési eljárásban az is tisztázódott, hogy a megfelelően kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány minden szükséges adatot tartalmaz, így

a biztosító által eddig kért dokumentumok egy részének, például a boncjegyzőkönyvnek, műtéti napló másolatának a biztosító által elvárt beszerzése és megküldése jogellenes.

Medveczky Gábor különösen fontosnak nevezte, hogy a biztosító a teljesítéséhez csak a szükséges okiratok benyújtását írja elő.

A főügyész kitért arra is, hogy az életbiztosítási szerződéssel összefüggő kezdeti költségekről a bíróság megállapította, hogy az a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen. Hozzátette: ez sérti a jóhiszeműség követelményét, mert ésszerűen nem várható el az ügyféltől, hogy általa nem azonosítható szolgáltatásért fizessen. Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a fogyasztónak, hogy

a biztosító lényegében ugyanarra a tevékenységre – a szerződés megkötése, fenntartása, a szerződő fél számlájának kezelése – különböző jogcímeken szed díjat

– tette hozzá a főügyész, aki közleményében nem nevezte meg mely biztosító társasággal szemben volt pernyertes a főügyészség.