Varga Mihály pénzügyminiszter az eseményen elmondta, hogy jelenleg is ugyanazok a szempontok jelzik a tőzsde fontosságát, mint amikor a 90-es években újra „életre keltették” a BÉT-et: ezek a bizalom és az üzleti folyamatok átláthatóvá tétele.

Nyitókép: MTI.

Az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának és a gazdasági ágak együttműködésének köszönhetően Magyarország sikerrel kezelte a Covid-járvány okozta válságot – közölték, hozzátéve, hogy a mostani háborús és szankciós válság megoldásában is kulcsfontosságú a fiskális és monetáris politika további szoros együttműködése.

A közös munka hozzájárul ahhoz, hogy letörjük az inflációt, mérsékeljük a kamatokat, tovább csökkentsük a hiányt és az államadósságot, és visszatérjünk az egyensúlyi növekedéshez.

– hangsúlyozták a közleményben.

A felek megegyeztek abban, hogy a stratégiai kérdésekben ezentúl rendszeres személyes egyeztetéseket folytatnak – jelentették be.

Nyitókép: MTI.

A MTI-hez eljuttatott közleményben tájékoztatnak arról, hogy az „Infláció, stagfláció és kamatemelések: Kötéltánc” elnevezésű kiemelt panelbeszélgetésen a felszólalók egyetértettek a magyar jegybankelnök kijelentésével, miszerint jelenleg a monetáris politika szigorítása és a gazdasági növekedési potenciál megőrzése közötti optimális határvonal valóban vékony, de pénzügyi stabilitás nélkül nincs fenntartható növekedés.

A közlemény ismerteti: az MNB elnöke két kerekasztal-beszélgetésre kapott meghívást, és a rendezvény alkalmából tárgyalt Ji Kang (Yi Gang) kínai jegybankelnökkel, Hainan tartomány kormányzóhelyettesével, Csen Huaijüvel (Chen Huaiyu), illetve Csou Hsziaocsuannal (Zhou Xiaochuan), a BFA alelnökével.

A jegybank első embere pénteken a „Pénzügyi infrastruktúrák és szolgáltatások a digitális korban” című kerekasztal-beszélgetésen Cso Hsziacsuannal (Zhou Xiaochuan), a BFA alelnökével és Doni P. Joewono-val, az indonéz jegybank alelnökével kiemelt felszólalóként tart beszédet – közölték.

Az MNB közölte: a 2001-ben alapított és évente megrendezésre kerülő Boao Forum for Asia konferencia az ázsiai kontinens legmeghatározóbb gazdasági fóruma, elismertségét tekintve a davosi Világgazdasági Fórumhoz hasonlítható. Az idei fórumon a több mint 160 meghívott előadó a globális környezet kihívásaira keresi a közös megoldásokat.

Nyitókép: MTI / Illusztráció.

A konferenciát megnyitó beszédében megjegyezte: a fenntarthatóság érdekében fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a digitális átállást, továbbá „a tudás, a tehetség és a technológia fúziójára” kell fektetni a hangsúlyt.

Nyitókép: MTI / Czeglédy Zsolt – Archív.

Kiemelte:

Ez egyben az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtését is jelentené, mert nincs pénzügyi erő gazdasági alap nélkül.

A geopolitikai fordulatok következtében kettéváló világgazdaság kettős pénzügyi rendszert hoz létre, amely a versengés és szembenállás mellett kereskedelmet és együttműködést is igényel, ezért közvetítők és „átjárók” épülnek ki közöttük – jegyezte meg.

Felidézte, hogy

az amerikai-szovjet hidegháború idején Ázsiában Hongkong és Szingapúr, Európában Helsinki és Bécs működtek átjáróként.

Svájc különlegesen hatékony pénzügyi átjáróként működik, mert minden időben és nagyjából mindenki számára nyitott – így fogalmazott.

A jegybankelnök szerint sokat nyerhet az az ország, amely képes közvetítőként, átjáróként működni a két szembenálló világ között, „mert a békés kereskedelem általában jobban emel, mint a háborús szembenállás”.

Matolcsy György elmondta, hogy 2021 után több ország, város esélyes új átjáróként működni földrajzi helyzete, geopolitikai stratégiája, gazdasági ereje, a pénzügyi rendszer fejlettsége, illetve kulturális tőkéje alapján. Új átjárók alakulhatnak ki Ázsiában (India, Dél-Korea, Japán), a Közel-Keleten (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael) és Európában (Magyarország, Szerbia, esetleg eurózónából távozó országok) – sorolta.

A jegybankelnök rámutatott:

Az eddigi magyar geopolitikai siker lényege, hogy a Nyugat részeként, nyugati szövetségi/együttműködési szervezetek tagjaként is megőriztük mozgásterünket a keleti együttműködéshez.

A belső politikai kiszámíthatóság, a regionális szövetségek (V4, Szerbia), a nagyhatalmakkal fenntartott „párhuzamos” együttműködések, az EU-piacok elérése, a dinamikus GDP-növekedés, az FDI-vonzás képessége, a nemzeti fizetőeszköz, a jelentős aranytartalék, valamint a jegybanki „vegyes”, nyugati és keleti devizatartalék-forrás tehetik alkalmassá Magyarországot a két világ között közvetítőközpont megépítésére – összegezte.

Matolcsy György szerint:

Vannak tartalékok is, amelyek erőteljesebb kihasználásával még jobb képességekkel rendelkezhet az ország az átjáró-közvetítő feladatok ellátására.

Ilyenek például az „EU-átlagot gyorsan közelítő, elérő, majd meghaladó GDP-növekedés„, a folyamatosan pozitív folyó fizetési mérleg felépítése, a folyamatosan bővülő aranytartalék, az okos védelmi erő és az elismert egyetemek.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy a magyar pénzügyi átjáró megépítése politikai függetlenséget, üzleti szabadságot, valamint széles gazdasági és pénzügyi döntési mozgásteret igényel. Előfeltétele ezért, hogy mindkét világ elismerje, sőt támogassa működését – fűzte hozzá.

Megjegyezte: minél előbb képes megnyerni egy jegybank az infláció elleni küzdelmet, annál jobban képes élni a pénzteremtés eszközeivel.

A magyarországi infláció 80 százalékban importált, ezért csak együtt lehetnek győztesek a világ jegybankjai – véli Matolcsy György. Úgy fogalmazott, hogy az infláció elleni küzdelem „az új korszakba való belépés kulcsa”.

Korunk a nagy technológiai áttörések korszaka, amelyek innovációkat hoznak a modern élet minden területén, így a pénzügyekben is. Ebből a jegybankok sem maradnak ki, sőt motorként gyorsítják majd az átállást a pénz jövőjére és a jövő pénzére. A 2020-as évek egyik meghatározó karakterjegye lesz a jegybanki működés innovációja.

– írta.

Matolcsy György felidézte, hogy Európában a magyar jegybank kapott először fenntarthatósági, zöld mandátumot, de ez szerinte a jelen évtizedben általánossá válik. A jegybanki általános QE (mennyiségi lazítási) programok helyére célzott hiteleszközök lépnek.

Az MNB vezetője megemlítette: a világ jegybankjai még csak kísérleteznek a jegybanki digitális pénzzel, az évtized során azonban minden jegybank alkalmaz majd valamilyen digitális jegybanki pénzt.

Várhatóan folytatódik a kriptovaluták reneszánsza, e téren azonban „még forr a világ”, lesznek új győztesek és korábbi sikeresek is megbukhatnak – jegyezte meg.

A jegybankelnök végül arról is írt, hogy a digitális jegybanki pénzek belépése kiélezi a vitát a pénzügyi rendszer jövőjéről.

A magyar jegybank egy szövetségi kapcsolatban hisz a parlament, a kormány, a jegybank és a pénzügyi szektor szereplői között.

A mai kétszintű bankrendszert Matolcsy György szerint nem az egyszintű pénzügyi rendszer felé érdemes elmozdítani, hanem pont fordítva, a maihoz képest többfajta, de koncentráltabb, ezért erősebb pénzügyi rendszer felé. Ez egy fúziós és platformokon alapuló, jellegében 3.0-ás pénzügyi rendszert hozhat az évtized végére Magyarországon – szögezte le a jegybankelnök.

Matolcsy György elmondta: idén a konferenciasorozat harmadik rendezvényét tartják, ismét az online térben. A kétnapos tanácskozásra többi között érkeznek előadók Koreából, Kínából, Szingapúrból, az Egyesült Királyságból, Norvégiából és Lengyelországból.

A legfőbb téma, hogy a zöld és digitális átalakulást hogyan tudják támogatni a központi bankok, ebben a keleti (ázsiai) és a nyugati ötletek, modellek fúziójára van szükség, nincs egyetlen jó megoldás – húzta alá.

Nyitókép: MTI.

A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint Matolcsy György egyebek mellett arról beszélt, hogy a tőkepiac lehetőséget teremt a vállalatoknak a fejlődésre, és ezt a lehetőséget a vállalati siker egyik legnagyobb tartalékának nevezte.

A Budapesti Értéktőzsde közép- és nagyvállalati vezetőknek tartott rendezvényén megismételte, hogy 2010 óta a külső mellett belső források is jelentősen támogatják a növekedést, így a magyar gazdaság 2013 óta felzárkózási pályán van.

A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a kamatkiadások csökkentésében, hiszen két százalékponttal mérséklődtek az államadósság után fizetett kamatok

– emelte ki.

A jegybank elnöke ismét figyelmeztetett az újabb kihívásokra, amelyek miatt egyre fontosabb szavai szerint a jól működő, stabil tőkepiac és az erős tőzsdei struktúra megléte. Emlékeztetett rá, hogy a jegybank 330 pontos versenyképességi programjának egyik kiemelt eleme a tőkepiacok fejlesztése, hiszen egyértelmű összefüggés van a fejlettség és a tőzsdei kapitalizáció között. Egy innováció által vezérelt, külső és belső technológiai tudásra épülő modell kiépítését a tőzsdére kell alapozni – hangsúlyozta.

A tőzsde fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a magyar bankok és az állami vállalatok tőzsdei bevezetését, és a belföldi vállalati kötvénypiacok támogatását, emellett megemlítette a hosszú távú megtakarítások ösztönzését az állam és a piac együttműködésére épülő jóléti alapok létrehozásával, illetve a hazai kis- és középvállalkozások tőkéhez juttatását mind uniós, mind hazai források bevonásával.

A GDP-arányos hitelállományban és a vállalati kötvények hitelezésen belüli arányában, illetve a vállalati kötvények GDP-hez mért szintjében is jelentős tartalékok rejlenek

– jegyezte meg.

A jegybanknak három mandátuma van: az árstabilitás elérése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezek az előző hat évben mind teljesültek – mondta Matolcsy György.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy az elmúlt 6 évben az MNB 10 100 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország fejlődéséhez, pénzügyi egyensúlyának eléréséhez.

Matolcsy György rámutatott: az első hatéves elnöki ciklusa alatt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP-je) 23 százalékkal nőtt, a jegybank a hat év alatt közvetlenül és közvetetten 12 százalékkal járult hozzá a GDP bővüléséhez.

Az MNB elérte a középtávú, fenntartható inflációs célját, ez kevés jegybanknak sikerült világszerte, különösen egy deflációs gazdasági környezetben – mondta.

Jelezte: az inflációs folyamatokat nézve kettős folyamat figyelhető meg, míg a keresetek alakulása és a fogyasztás felfelé mutató, a külső környezet lefelé mutató kockázatokat jelent. Az MNB elsősorban az adószűrt maginflációt figyeli, ez mutatja az alapvető folyamatokat, míg az első hat évben a gazdasági mutatók stabilitását érték el, addig a következő hat évben ennek fenntartása lesz a cél.

Matolcsy György jelentős lépésnek nevezte az egynapos betéti kamat 10 bázispontos emelését, illetve a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal történő csökkentését, ezek hozzájárulnak az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Rámutatott: a jegybank a jövőben is laza monetáris politikát folytat, csupán az eszközei változnak.

Matolcsy György kiemelte: az inflációs cél elérése után az MNB megtette az elégséges és szükséges lépéseket, leszögezte, a jegybank monetáris politikájának egyetlen horgonya az infláció, a jegybank mandátumai közül az árstabilitás fenntartása a legfontosabb.

Hangsúlyozta azt is, az Európai Központi Bank intézkedéseire kiemelten figyel az MNB, főleg a kötvényprogramjaira, de az EKB még a növekedés támogatását helyezi előtérbe.

Matolcsy György szólt arról is, hogy az év közepén az MNB elindítja a növekedési kötvényprogramot (nkp), amelynek 300 milliárd forintos keretösszege lesz.

Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta: az nkp – az nhp fix-szel együtt – segíti a vállalatok finanszírozását, a program keretein belül jó minőségű vállalati kötvényeket vásárol majd a jegybank.

Az alelnök jelezte: az EKB programját vették alapul az nkp megalkotásakor, minden vállalat részt vehet benne szektortól, mérettől függetlenül, de az MNB csak hazai székhelyű vállalat, forintban denominált kötvényét vásárolhatja meg, legfeljebb az adott kötvénysorozat 70 százalékát, és maximum 20 milliárd forint lehet az egy cégtől vásárolt kötvényállomány.

Az alelnök jelezte: a programmal szeretnék helyreállítani a hazai közép- és nagyvállalati kötvénypiacot,miután jelenleg a GDP mindössze 1,5 százalékát teszi ki a vállalati kötvények állománya Magyarországon.