• Ez is érdekelheti: Adatlopás Home-Office-ban: Hogyan védekezzünk a visszaélések ellen?

A program keretösszege várhatóan 50 milliárd forint lesz, amelyből 2020. december 31-ig igényelhető támogatás abban az esetben, ha a pályázó vállalat vállalja, hogy 2021. június 30-ig meghatározott volumenű beruházást hajt végre, és a bázislétszámát (a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát) a beruházás befejezéséig, de legalább 2020. december 31-ig fenntartja.

Továbbá, a vállalatnak igazolnia vagy nyilatkoznia szükséges, hogy:

• 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, de a COVID-19 vírusjárvány következtében azzá vált, vagy egyéb pénzügyi vagy gazdasági nehézségei támadtak,
• árbevétele, vagy megrendelési állományának értéke a járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben legalább 25%-kal visszaesett,
• nem felelős a gazdasági visszaesésért és a tőle elvárható gondossággal járt el,
• a felmerült veszteségekre nincs biztosítása vagy a biztosítás alapján nincs lehetőség a felmerült károk teljes megtérítésére,
• a beruházást a pályázat benyújtását megelőzően nem kezdte meg.

A program keretében elérhető támogatás összege a beruházás volumenétől függően az alábbiak mentén alakul – de nem haladhatja meg a 800 000 eurót:

• A beruházási volumen 30%-a, amennyiben a beruházási volumen 150 000 és 300 000 euró között van,
• A beruházási volumen 40%-a, amennyiben a beruházási volumen 300 001 és 500 000 euró között van,
• A beruházási volumen 50%-a, amennyiben a beruházási volumen 500 000 euró fölött van.

Az új támogatási program alapvetően a vírusjárvány miatt nehézségekkel küzdő, de továbbra is működő vállalkozásoknak nyújthat segítséget a működés fenntartásával és a fajlagos költségek csökkentésével amennyiben a vállalkozás számára némi beruházás reális a jelenlegi helyzetben. A háromféle opció lehetővé teszi, hogy a vállalatok a helyzetük tükrében mérlegeljék, mely kötelezettség, beruházási igény és támogatási opció vállalható számukra. Nagyon fontosnak tartom, hogy a vállalkozások megmentése mellett a további üzemszerű működést is támogassa a Kormány a gazdaság működőképességének erősítése érdekében

– mondta dr. Márkus Csaba, a Deloitte partnere.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott új támogatási program keretében várhatóan már pár napon belül igénybe vehető lesz az átmeneti támogatás, mely a korábban elnyert támogatásokkal együtt is érvényesíthető.

A későbbiekben akár 800 000 eurót meghaladó támogatásban is részesülhetnek a vállalatok, azonban ehhez az ideiglenes támogatásokat rendező keretszabály keretein kívül egy új rendelet vagy a meglévő módosítása szükséges, melyet szintén jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak.

• Ez is érdekelheti: A nagy fertőtlenítő teszt: Közel 70 termékből kettő bukott meg

A kiadások növekedésének hátterében az elöregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll.

Ellentmondás: az USA-ban költenek a legtöbbet az egészségügyre, mégsem ott a legmagasabb a várható élettartam

A GDP-hez mérten az USA-ban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, azonban a várható élettartam vonatkozásában csak a lista második felében található.

Magyarország ebben a mutatóban 7 százalékkal a vizsgált 33 OECD ország közül a 29-30. helyen áll, Szlovákiához hasonlóan.

Az emelkedő költségek és a csökkenő nyereség mellett az egészségügyi szektor innovatív és költséghatékony módokat keres az ellátottak által igényelt minőség, eredmények és érték biztosítására. A betegközpontú, technológia alapú okos egészségügy a szolgáltatás minőségének növelése mellett az ellátásban dolgozók munkáját is megkönnyíti, azonban az innováció és a magas minőségű ellátás érdekében a jövőben a szabályzatok, folyamatok és meglévő képességek megújítására lesz szükség.

– mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

A technológiáig fejlett, felokosított egészségügy új kihívásokat is jelent a piaci szereplőknek, a mennyiség helyett pedig előtérbe kerül a minőség 

A piaci szereplőknek 2018-ban a következő kihívásokkal kell szembenézniük a technológiai szempontból fejlettebb, okosabb egészségügyi szolgáltató szektor tervezése során:

• Csökkenő nyereség a bizonytalan és változó egészségiparban: 2020-ra a világ legnagyobb régióinak összesített egészségügyi költése várhatóan eléri a 8,7 billió USD-t.  (2015-ben évi 7 billió USD volt). A csökkenő nyereség ellentételezésére számos egészségügyi szervezet új költségcsökkentési intézkedéseket vezet be és új bevételi források után néz.
• Stratégiai elmozdulás a mennyiségtől a minőség felé: Az egészségügy folytatja az elmozdulást a szolgáltatásért fizetett díj szerinti díjazástól az eredmény- és értékalapú fizetési modellek felé. A fejlett egészségügyi rendszerekben a szektor szereplői a kezelés helyett a megelőzést hangsúlyozzák, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”.

Ahhoz, hogy sikeres legyen az átmenet az értékalapú ellátás felé, az is szükséges, hogy a szereplők – beleértve a fogyasztókat is – az egészségügyi ellátás helyett az egészséget, a kezelés helyett a megelőzést és jóllétet, az egyén helyett pedig a közösség egészségét lássák.

– tette hozzá dr. Márkus Csaba.

A digitális egészségügyben fókuszba kerül az adatok védelme és a hatékonyságnövelés, mindez pedig kihat az infrastruktúra fejlesztésére és a munkaerőproblémákra

• Reakció az egészségpolitikára és a komplex szabályozásra: Az utóbbi idők kibertámadásai nyomán nagyobb hangsúly került az adatok védelmére és biztonságára. A digitális egészségügy kihívást jelent a kormányzatok, egészségügyi rendszerek, és biztosítók számára, hiszen egyre több adatot kell összegyűjteniük, elemezniük és tárolniuk, miközben ügyelniük kell a jogszabályi megfelelésre, etikára és kockázatokra is.
• Exponenciális technológiák felfedezése a költségek csökkentése, a hozzáférés növelése és az ellátás javítása érdekében: Az exponenciális technológiák segítségével az ellátás kevésbé költségessé, hatékonyabbá, és globális szinten jobban hozzáférhetővé válik. A demográfiai és gazdasági tendenciák a fejlett technológiával ötvözve máris előrejelzik, hogyan fog működni a jövő kórháza munkaerő, méret és tervezés tekintetében. Éppen ezért a szereplőknek a digitális technológiák figyelembevételével kell tervezniük stratégiai befektetéseiket az emberi erőforrás, folyamatok és infrastruktúra terén.
• Fókusz az ügyfeleken és a betegek tapasztalatainak javításán: A személyes szolgáltatások elsődleges fontosságúvá váltak a fogyasztók számára, és a technológia azt is lehetővé teszi, hogy ők is aktívabbak legyenek a döntéshozatal során. A szolgáltatóknak és kifizetőknek érdemes kihasználniuk a digitális trendeket, hogy személyesebb ellátást nyújtsanak, javuljon a kommunikáció, és javítsák a betegek tapasztalatait.
• A jövő munkaerejének alakítása: A negyedik ipari forradalom nyomán a digitális technológia, robotika és egyéb automatizált eszközök rengeteg lehetőséget kínálnak az egészségügy jelenlegi és jövőbeli munkaerőproblémáira – amennyiben a szektor szereplői nyitottak lesznek erre.

A növekvő kiadások, a fejlődő technológia, és az átalakuló egészségügy következtében az iparágat jelentős M&A aktivitás is jellemezte az elmúlt 12 hónapban, amiben a Deloitte is jelentős szerepet töltött be, ugyanis globálisan 39 sikeres tranzakcióban nyújtott tranzakciós tanácsadási szolgáltatást. Az összesen 1.8 milliárd EUR értékű felvásárlások mögött 10 esetben magántőke befektető, 29 esetben stratégiai befektető állt.

– mondta el Kovalóczy Áron, a Deloitte regionális egészségipari M&A csapatának igazgatója.